A patrióta politikus a mai holland választások fő esélyese

Előrehozott parlamenti választások kezdődtek ma Hollandiában, miután június elején felbomlott a kevesebb mint egy éven át kormányzó négypárti kormánykoalíció.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott választásokon 27 párt 1116 jelöltje verseng a 150 helyért a parlament alsóházában, a Tweede Kamerben. A legtöbb mandátumot megszerző párt kapja meg az esélyt a kormány megalakítására.

Idén mintegy 13,4 millió fő, a felnőtt lakosság közel 91 százaléka jogosult szavazni. Közülük körülbelül 360 ezer a 18 évét betöltő első szavazó. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint a holland szavazók átlagéletkora jelenleg 51,1 év, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 49,5 évvel, és a 30 évvel ezelőtti 45,3 évvel. Az idén választásra jogosultak 28 százaléka 65 év feletti, szemben a 30 évvel ezelőtti 18 százalékkal.

Az országban 10.031 szavazóhelyiséget nyitottak, köztük 47-et vasútállomásokon az ingázók érdekében. A legtöbb szavazóhelyiség reggel 7:30 és 21:00 óra között tart nyitva.

A holland Szabadságpártból (PVV) – amely az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakciójában tevékenykedik, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártból, az Új Szociális Szerződés (NSC), valamint a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű pártokból álló koalíciós kormány tavaly júliusban alakult meg elhúzódó tárgyalásokat követően. A kormány kevesebb, mint egy év után, június 3-án omlott össze, miután a legutóbbi, a 2023. november 22-i választásokon győztes holland Szabadságpárt (PVV) kilépett a koalícióból. A PVV vezetője, Geert Wilders azért léptette ki pártját a kormánykoalícióból, mert úgy látta, meghiúsulnak a „valaha volt legkeményebb menekültpolitikát” megvalósító erőfeszítései. Azóta Hollandiát ügyvivő koalíció irányítja, amely VVD-ből és a BBB-ből áll. A Dick Schoof miniszerelnök vezette ügyvivő kormány nem rendelkezett többséggel a parlamentben.

Wilders május végén mutatta be tízpontos tervét, mely a migráció csökkentésére, a kötelező sorozásra, a határok védelmére, a menekültszállások bezárására és az összes szíriai menekült hazaküldésére tett javaslatot. A PVV vezetője továbbá az erőszakos vagy szexuális bűncselekményekért elítélt migránsok automatikus kitoloncolását szorgalmazta, az uniós menekültkvóták ideiglenes felfüggesztését, valamint annak teljes megtiltását kérte, hogy családegyesítés címén családtagok költözhessenek a már Hollandiában tartózkodó menekültekhez.

Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetője a nyáron kilépett a koalíciós kormányból, miután partnerei nem voltak hajlandók támogatni szigorúbb menekültügyi javaslatait. A döntést egyesek bírálták, ám a politikus szerint nem volt más választása: a választóknak tett ígéretét tartotta be, amikor nem engedett a nyomásnak.

Geert Wilders a holland Szabadságpárt vezetője egy vitán Fotó: Remko de Waal Forrás: ANP/AFP

A PVV megígérte a választóknak, hogy Európa legszigorúbb menekültügyi törvényét vezeti be. Nem árulhattuk el őket – mondta Wilders, amikor júniusban visszavonta pártja a Szabadságpárt támogatását a kabinet mögül, írja az Origó.

A holland kormány mindössze 336 napig bírta ki a belső vitákat. Wilders később elismerte: hiba volt, hogy nem ő lett a miniszterelnök, hiszen így a PVV nem tudta maradéktalanul érvényesíteni programját. 

Wilders továbbra is elutasítja a migrációt

A holland közvéleményben egyre többen látják úgy, hogy Wilders döntése bátor és következetes volt. Miközben a korábbi koalíciós partnerek – köztük a liberális VVD és a kereszténydemokraták – támogatottsága zuhan, a Szabadságpárt (PVV) stabil maradt, és továbbra is a bevándorlás, a közbiztonság és a lakhatás kérdéseire kínál határozott válaszokat.

A választás tétje tehát egyértelmű: folytatódik-e a megalkuvások korszaka, vagy a hollandok egy olyan vezető mögé állnak, aki nem fél nemet mondani Brüsszelnek és kiállni Hollandia érdekeiért. 

A mostani választásra kevesebb mint két évvel az előző után kerül sor. A kormány 2025 júniusában omlott össze, miután Geert Wilders és a Szabadságpárt (PVV) kilépett a koalícióból, mivel nem tudtak megegyezni a menekült- és bevándorláspolitikáról.

Ezzel véget ért a törékeny együttműködés a PVV, a liberálkonzervatív Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD), az új középutas Új Társadalmi Szerződés (NSC) és a Gazda–Polgár Mozgalom (BBB) között. A koalíció elveszítette többségét, a kormány ügyvezető státuszba került, és így őszre előrehozott választásokat kellett kiírni.

Tehát nem egy szokásos parlamenti választásról van szó, hanem egy politikai válság következményéről és egy új irány kijelöléséről.

A legfontosabb pártok

PVV (Szabadságpárt) – Geert Wilders vezetésével a jobboldali patrióta párt a bevándorlás szigorítását, a határellenőrzés megerősítését és a holland nemzeti identitás védelmét tűzte zászlajára.

VVD (Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) – A hagyományos liberálkonzervatív párt, amely a gazdasági szabadságot, az alacsonyabb adókat és a fegyelmezett költségvetést hangsúlyozza. Bevándorlásügyben puhább álláspontot képvisel, mint a PVV.

ZöldBal–Munkáspárt (GroenLinks–PvdA) – A zöldek és a szociáldemokraták szövetsége, amely a szociális igazságosságot, a környezetvédelmet és a menekültpolitikát helyezi előtérbe.

NSC (Új Társadalmi Szerződés) – Egy új centrista párt, amely a politikai reformokat, az átláthatóságot és a közbizalom helyreállítását tűzte ki célul.

BBB (Gazda–Polgár Mozgalom) – Az agrárprotestekből született párt, amely a vidéki térségek és a kisvállalkozók érdekeit képviseli.

CDA (Kereszténydemokrata Tömörülés) – Egykor a holland politika egyik alappillére volt, de az utóbbi években sok támogatót veszített. A stabilitást, a család- és közösségközpontú politikát képviseli, és továbbra is fontos szereplő lehet egy új koalícióban.

Más pártok, mint a D66 vagy a Szocialista Párt (SP), szintén beleszólhatnak a kormányalakításba, hiszen egyik párt sem számíthat abszolút többségre.

A szavazóhelyiségek október 29-én, szerdán egész nap nyitva lesznek, és 21:00 órakor zárnak. Az első exit poll-eredmények közvetlenül ezután érkeznek. Az éjszaka folyamán már jönnek az lső eredmények és október 30-án reggelre várhatóan kiderül, mely pártok lesznek a fő nyertesek.

A hivatalos végeredmény néhány nappal később várható, ezt követően pedig megkezdődnek a koalíciós tárgyalások, amelyek Hollandiában gyakran hetekig vagy akár hónapokig is eltarthatnak.