POLITIK
Jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.
A terrorcselekmények igazolását jelenti Donald Tusk lengyel kormányfő nyilatkozata, miszerint Ukrajnának joga van az orosz infrastruktúra objektumait támadni egész Európában - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden újságíróknak.
Peszkov arra reagált, hogy Tusk a brit The Sunday Times című lapnak adott interjúban kijelentette: Ukrajnának jogában áll Oroszországgal kapcsolatos célpontokat támadni Európa bármely pontján, miután a varsói bíróság korábban elutasította Németország kérelmét egy ukrán búvár kiadatására, akit az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában való részességgel vádolnak.
"Az európaiak helyében minden józan gondolkodású ember aggódna, hogy érdemes-e ilyen szoros szövetségben lenni egy olyan állammal, amely igazolja a terrorizmust és más államok terrorcselekményekhez való jogát" - mondta Peszkov.
"Valamiért az európaiak eltekintenek ezektől a szavaktól" - tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy az európaiaknak, akik "kezeskedtek" Ukrajnáért, fel kell készülniük arra, hogy ha továbbra is úgy fognak viszonyulni "a kijevi rezsimhez, mint most, akkor egyre többet és többet kell majd fizetniük".
Azt hangoztatta, hogy Európában létezik az államok egy kis csoportja, amelynek tagjai védik a tulajdont és népük érdekeit.
"Nehéz helyzetben vannak, nyomást gyakorolnak rájuk, elnyomják aktivitásukat" - fogalmazott.
Megismételte, hogy szerinte az Európai Unió több országán militarista hisztéria lett úrrá, és "meggondolatlan lépésekre" készek, legyen az orosz kintlévőségek elkobzása vagy Ukrajna felvétele az EU-ba.
Peszkov azt mondta, hogy Oroszország nem tudja értelmezni az ukrajnai rendezési tárgyalások újraindításának kilátásait, mert Kijev nem hajlandó erre, mint ahogy arra sem, hogy válaszoljon a Moszkva által feltett kérdésekre, az általa benyújtott dokumentumtervezetekre és arra a javaslatra, hogy munkacsoportra bontva folytatódjon a munka.
Közölte, hogy a Kreml értesült Gitanas Nauseda litván elnök kijelentéséről, miszerint Vilnius meg akarja szakítani a közlekedési összeköttetést Kalinyingrád és Oroszország többi része között.
"Természetesen biztosítani fogjuk a zavartalan közlekedést Kalinyingráddal, amely az Oroszországi Föderáció elválaszthatatlan része" - szögezte le.
Peszkov nagyon versenyképesnek nevezte Oroszország energiahordozó-kínálatát. Mint mondta, ez magyarázza, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekelt az orosz olaj beszerzésében.
"Összességében Orbán a saját országának érdekeit védi. Minden ország abban érdekelt, hogy az olyan stratégiai árucikkeket, mint az energiaforrások a legjobb minőségben, nagy mennyiségben és minél alacsonyabb áron vásárolja. Ebből a szempontból az orosz energiaforrások nagyon versenyképesek a nemzetközi piacokon" - nyilatkozott.
Azt hangoztatta, hogy Indiának és Kínának magának kell eldöntenie, hogy vásároljon-e orosz energiahordozókat.
A Kreml szóvivője aggasztónak nevezte az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodájának kedden kiadott közleményét, amely szerint Emmanuel Macron francia elnök arra készül, hogy Ukrajnába vezényelje az idegenlégió kétezer, zömmel latin-amerikai katonáját, akik már Lengyelországban gyakorlatoznak. Megjegyezte, hogy a fronton ukrán oldalról a rádiókommunikációban folyamatosan hallani külföldi beszédet. Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg a továbbiakban is meg fogja semmisíteni a külföldi katonákat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és az észak-koreai külügyminiszter hétfői találkozójára kitérve azt mondta, hogy a felek a barátságuk, partnerségük és szövetségük további fejlesztésére és megerősítésére vonatkozó terveket vitattak meg. Kijelentette, hogy jelenleg nincs közölnivalója azzal kapcsolatban, hogy szóba került-e Kim Dzsongün észak-koreai vezető újabb oroszországi látogatásának lehetősége.
Botrány, hogy Lengyelországban elutasították az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantásával gyanúsított ukrán férfi kiadatását, és ezzel előre felmentést adtak terrortámadások elkövetéséhez Európában - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban a X-en.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető botránynak nevezte, hogy "a lengyelek szerint, ha nem tetszik egy építmény Európában, nyugodtan fel lehet robbantani".
"Ezzel lényegében a lengyelek ma előre felmentést adtak terrortámadások elkövetéséhez a kontinensen" - vélekedett.
"Lengyelország nemcsak szabadon bocsátott, hanem ünnepel is egy terroristát, ide jutott az európai jogállamiság…" - tette hozzá.
Az illetékes lengyel bíróság pénteken elutasította az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantásával gyanúsított ukrán férfi kiadatását Németországnak, akit egyúttal ki is engedtek az előzetes letartóztatásból.
Elutasította pénteki tárgyalásán a varsói kerületi bíróság az Északi Áramlat balti-tengeri német-orosz gázvezeték elleni szabotázsakcióban való részvétellel gyanúsított Volodimir Z. kiadatását, és szabadon bocsátotta őt az előzetes letartóztatásból.
Az ítélet nem jogerős, három napon belül fellebbezés nyújtható be ellene.
Volodimir Z. ukrán állampolgárt Németország azzal gyanúsítja, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A férfit szeptember végén vették őrizetbe Lengyelországban, és október elején 40 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
A hatósági eljárás során Volodimir Z. azt állította, hogy nem vett részt az akcióban, a robbantás idején Ukrajnában volt.
Dariusz Lubowski, az ítéletet ismertető bíró hangsúlyozta:
az eljárás tárgya nem annak megállapítása volt, hogy a gyanúsított elkövette-e a német fél által terhére felrótt bűncselekményt, hanem csak az, hogy a tett alapjául szolgálhat-e az európai elfogatóparancs végrehajtásának.
A lengyel bíróságnak nem áll rendelkezésre semmilyen bizonyító anyag, mivel a német fél "csak nagyon általános információkat" továbbított róla Varsónak - jegyezte meg a bíró.
Lubowski utalást tett az igazságos önvédelmi háború jogi koncepciójára, és úgy fogalmazott: a gyanú a 2014 óta Oroszország által Ukrajna ellen folytatott "véres és népirtó háborúval" függ össze. Amennyiben Volodimir Z. részt vett volna a szabotázsban, "nem követett volna el bűncselekményt az igazságos, Ukrajna védelmében folytatott háború keretében"- vélekedett Lubowski.
Emellett a német államnak az Északi Áramlat ügyében nincs jogosultsága semmilyen fizikai személy elleni vádemelésre, és nem volt jogosult arra, hogy az európai elfogatóparancs kiadásakor az európai uniós jogra hivatkozzon - jelentette ki a bíró. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a szabotázs nemzetközi vizeken történt, és az Északi Áramlat-1 esetében Oroszország a többségi, az Északi Áramlat-2 esetében pedig a kizárólagos tulajdonos, nem pedig Németország.
A német hatóságok szerint egy csoport 2022 szeptemberében a németországi Rostockból a dániai Bornholm sziget közelébe hajózott, távolról irányítható robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó gázvezetékpárokon, majd működésbe hozta őket. A négy szál közül három megrongálódott a robbanásoktól.
Az ügyben az olasz hatóságok már augusztusban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárságú férfit, Szerhij Kuznyecovot. Egy bolognai fellebbviteli bíróság szeptember közepén úgy döntött, hogy ki kell őt adni Németországnak, szerdán viszont az olasz legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a bíróság végzését, és az ügyet újbóli tárgyalásra küldte.
Donald Tusk lengyel kormányfő a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy nem az Északi Áramlat felrobbantása okozott problémát Európának, hanem az, hogy a földgázvezeték egyáltalán megépült. Arra is kitért, hogy hazájának nem állna érdekében kiadni Németországnak Volodimir Z.-t, de erről végső soron a bíróság fog dönteni.
Pénteken Tusk az X-en "helyesnek" nevezte a bírósági döntést. "Az ügy le van zárva" - tette hozzá a kormányfő.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Lengyelország nem adja ki Németországnak az Északi Áramlat felrobbantásában gyanúsított Volodimir Z. nevű ukrán állampolgárt. Ez már a Brüsszel szokásos hozzállását jlezi jelenti; míg Magyar Pétert telefonlopási ügyében, Ilaria Salist pedig az antifa terrorcselekményében mentették fel, a lengyel kormányfő az Északi Áramlat feltételezett felrobbantóját vette védelmébe.
Lengyelország miniszterelnöke szerint rendben van, ha valaki felrobbant egy gázvezetéket
Lengyelországban, a Varsó melletti Pruszkówban hétnapos előzetes letartóztatásba helyezték az Északi Áramlat német-orosz gázvezeték felrobbantásában búvárként gyanúsított ukrán férfit, Volodimir Z.-t. Az előzetes letartóztatás célja a német fél kiadatási kérelmének elbírálása volt, az esetleges kiadatásról a lengyel bíróságnak 100 napon belül kellett döntenie döntenie. A gyanúsított ügyvédje szerint védence nem ismerte el bűnösségét, és nem is követte el a Németország által neki felrótt bűncselekményeket. Az ügyvéd nem értett egyet az előzetes letartóztatás elrendelésével, megalapozatlannak tartotta azt.
A lengyel miniszterelnök arról számolt be, hogy a Lengyelországban elfogott és letartóztatott Volodimir Z. ukrán állampolgárt, akit Németország azzal gyanúsít, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában, Varsó nem akarja kiadni.
Európának az okozott problémát, hogy egyáltalán megépült az Északi Áramlat balti-tengeri német-orosz gázvezeték, nem pedig az, hogy felrobbantották, ezért Lengyelországnak nem érdeke kiadni Németországnak azt az ukrán férfit, akit a szabotázsakcióban való részvétellel gyanúsítanak
– jelentette ki Donald Tusk.
Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook posztjában vetette fel a kérdést, hogy vajon még minek a felrobbantása számíthat bocsánatos bűnnek vagy üdvözölendő cselekedetnek.
Mi nem akarunk olyan Európát, ahol a miniszterelnökök terroristákat mentegetnek.
– fogalmazott a külügyminiszter.
Németország azzal gyanúsította meg Volodimir Z.-t, hogy búvárként részt vett az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezeték 2022-ben történt felrobbantásában. Emiatt a német hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A bírósági tárgyalás után Tymoteusz Paprocki, a gyanúsított lengyel ügyvédje újságírókkal közölte: védence nem ismerte el bűnösségét, és nem is követte el a Németország által neki felrótt bűncselekményeket. "Nehéz magyarázatot adni egy olyan tettről vagy bűncselekményről, amit az ember nem követett el" - fogalmazott Paprocki.
A német hatóságok által folytatott nyomozás eddigi eredménye szerint egy csoport 2022 szeptemberében egy Rostockból induló vitorlás jachttal a Balti-tengeren a dániai Bornholm-sziget közelébe hajózott, robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó vezetékpáron, és távolról működésbe hozta őket.
Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, de Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja.
Az Északi Áramlat-1 Oroszország fő gázszállítási útvonalaként szolgált Németország felé egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállítást. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mert Berlin az engedélyezési folyamatot az ukrajnai háború előtt felfüggesztette.
Az ügyben az olasz hatóságok már augusztusban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárságú férfit, Szerhij Kuznyecovot, akit a szabotázsakció egyik fő szervezőjének tartanak. Egy bolognai fellebbviteli bíróság szeptember közepén úgy döntött, hogy ki kell őt adni Németországnak.
Olasz rendőrök is letartóztattak korábban egy ukrán férfit, aki részt vehetett az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es felrobbantásában – írta a Der Spiegel. A gyanú szerint az őrizetbe vett férfi azon a vitorláson tartózkodott, amelyet a támadók használtak.
A lap szerint a nyomozás kiderítette, hogy a 2022-es támadást egy ukrán kommandó hajtotta végre az Andromeda nevű vitorláshajó segítségével. A támadás során a búvárok elhelyezték a robbanótölteteket, a gyanúsított Szerhij K. pedig a művelet koordinálásában vett részt. A Reuters részletesebben is beszámolt a gyanúsított hátteréről, akiről azt írják, hogy az ukrán hadsereg századosaként szolgálva részt vett a 2022-es kijevi csatában, valamint az ukrán titkosszolgálat (SZBU) ügynöke is egyben.
A német szövetségi legfőbb ügyész 2022 óta nyomoz az ügyben az alkotmányellenes szabotázs és robbanószer előidézése gyanújával – írja a lap. A Spiegelnek korábban nyilatkozó ukrán források azonban arról beszéltek, hogy Kijev az akciót nem bűncselekményként, hanem katonailag legitim célpont elleni támadásként hajtották végre, mivel a vezetékből származó orosz bevételek hozzájárultak az Ukrajna elleni háború finanszírozásához.
A német nyomozás is megerősítette az ukrán katonai kapcsolatokat, véget vetve ezzel a találgatásoknak arról, hogy az oroszok robbantották volna fel a saját gázvezetéküket.
Tavaly Jens Rommel német legfőbb ügyész elfogatóparancsot adott ki az egyik feltételezett búvár ellen, aki diplomáciai rendszámmal Ukrajnába menekült, mielőtt letartóztathatták volna Lengyelországban. Egyelőre nem tudni, mikor adják ki Szerhij K.-t Németországnak.
A Balti-tenger mélyén húzódó Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket 2022. szeptember 26-án robbantották fel, elkövetőként senki nem jelentkezett.
Az Északi Áramlat csővezetékek felrobbantásának Ukrajna mellett több más állam is részese volt az orosz szakszolgálatok szerint.
A Balti-tenger Németország partjainál (képünk illusztráció) Fotó: AFP
Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok”részvételével robbantották fel – mondta korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.
Önök is tudják, hogy a szakszolgálatainknak olyan információik vannak, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázscselekményt és kiemelt fontosságú infrastruktúra elleni terrorcselekményt egy ilyen kis, szinte magánszemélyekből álló csoport követhetett el, magánpénzből. Arról is szó van, hogy jelentős államok is részt vettek ennek a szabotázsakciónak a megszervezésében és végrehajtásában
– mondta Peszkov. A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.
Alekszandr Novak energetikai ügyekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes objektív, Moszkva bevonásával történő vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának ügyében. Megismételte, hogy a vevők érdeklődése esetén Oroszország kész felújítani a szállításokat.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája korábban közleményt adott ki, amely szerint nem állja ki az igazság próbáját az az amerikai és brit irányítás alatt álló szervek és média által „kampányszerűen terjesztett dezinformáció”, amely szerint önállóan cselekvő ukrán szélsőségesek robbantották fel a csővezetékeket. Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a transzatlanti együttműködést a következményektől.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának következményeit nem Washington, hanem a német lakosság viseli, amelynek szerinte Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „a zsebébe nyúlt”, aminek következtében mindketten elvesztették a szavazók bizalmát.
Az orosz politikus szerint az incidens miatt Németország szenvedte el a legtöbbet, mivel gazdasága recesszióba került, GDP-je csökkent, termelési modellje összeomlott, ipari termelése pedig visszaesett.
A gáz ma 84 százalékkal drágább a német állampolgároknak, mint korábban
– tette hozzá az állami duma elnöke. Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden állt a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron.
Rámutatott: a Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálatok nem vezettek konkrét eredménye, és Oroszországnak nem engedtek betekintést az ügybe.
Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst, a történteket az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekménynek minősítette. Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről. A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz Ria Novosztyi felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.
Korábban bizonyítékokat mutatott be a The Washington Post, amelyek szerintük arra utalnak, hogy Ukrajnának köze lehetett az Északi Áramlat kettes gázvezeték tavalyi felrobbantásához. Az amerikai lap szerint az egész terrorakciót az ukrán titkosszolgálat egyik veterán ezredese irányította. Ő tagadja érintettségét és orosz propagandának nevezte az amerikai lap információit, az ukrán kormány pedig nem szólalt meg az ügyben.
Egy ukrán katonatiszt irányította az Északi Áramlat elleni támadást, ami közvetlen bizonyítéka, hogy Ukrajna részt vett a szabotázsakcióban
– számolt be a Washington Post.
Az amerikai lap szerint az ukrán hírszerzéssel szoros kapcsolatban álló ezredes, Roman Cservinszkij a logisztikát és a támogatást biztosította annak a 6 fős csapatnak, akik hamis személyazonossággal egy bérelt vitorlásról robbanótölteteket helyeztek el a gázvezetéken.
A 48 éves katona az ukrán különleges műveleti erőknél szolgált, több titkos akcióban is részt vett, majd a háború kitörése után az Oroszország által elfoglalt területeken az ellenállási tevékenységre összpontosított.
A veterán hírszerző tagadja, hogy köze lenne a robbantáshoz és az erről szóló, szerinte alaptalan találgatásokat orosz propagandának nevezte. Az ukrán kormány szóvivői pedig ahogy korábban többször, úgy most is hallgatnak a témában.
Ukrajna következetesen tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához. Volodimir Zelenszkij például tavaly nyáron egy interjúban azt mondta: „Én vagyok az elnök, és ennek megfelelően adok utasításokat. Ukrajna semmi ilyesmit nem tett. Soha nem cselekednénk így. ”
Az Északi Áramlat felrobbantása óta Németország, Dánia és Svédország is nyomoz az ügyben. A vizsgálatok már Oroszországot, az Egyesült Államokat és Ukrajnát is felelőssé tették a terrortámadásért. A felelősséget viszont még senki sem vállalta.
Elemzők szerint kicsi az esélye, hogy Moszkva állna a terrorcselekmény hátterében,
ugyanis valószínűtlen, hogy az oroszok a saját gázvezetékük felrobbantásával vágják el magukat a bevételektől és csökkentsék a befolyásukat Európa energetikai helyzetére.
Az Egyesült Államok feltételezett szerepe többek szerint azért is érdekes, mert Joe Biden még a háború kitörése előtt a vezeték megszüntetésével fenyegetőzött.
Az amerikai elnök azt ígérte, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor tesznek róla, hogy ne legyen tovább Északi Áramlat.
A fordulat idén márciusban következett be, amikor a New York Times amerikai hírszerzői források alapján már arról írt: egy ukránbarát csoport a felelős az Északi Áramlat felrobbantásáért. Ezt az ukrán kormány azonnal cáfolta.
„Számomra ez egy elég furcsa történet, semmi közünk hozzá” – szögezte le akkoriban Olekszij Reznyikov, ukrán védelmi miniszter.
Azonban a nyomozások szálai továbbra is Ukrajna irányába mutatnak, egyebek mellett brit és német lapok is arról írtak, hogy ha Volodimir Zelenszkijt ugyan nem is tájékoztatták, de Kijevnek köze lehet a terrorcselekményhez. Szakértők azt is megjegyzik:
az ukránok amerikai támogatás nélkül nem tudták volna végrehajtani a robbantást.
Ukrajna a háború kitörése óta több titkos műveletet és támadást hajtott végre Oroszország területén. Viszont több szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi Áramlat elleni támadás célpontja egy olyan nem katonai infrastruktúra volt, ami több millió európai ember energiaellátását biztosította. Ráadásul az Északi Áramlatban a Gazprom 51 százalékos tulajdonnal rendelkezik.
Ripost hírek
