POLITIK
Soka katona raabszolgaként tekint magára.
A Berliner Zeitung értesülései szerint eddig mintegy 290 ezer katonai eljárás indult dezertálás vagy engedély nélküli távollét miatt Ukrajnában. A tömeges szökések mögött fáradtság, bizalomvesztés, korrupció és alacsony juttatások állnak, miközben a kormány sikertelenül próbálja amnesztiával és szigorúbb büntetésekkel kezelni a helyzetet. A fronton harcoló ukrán katonák családtagjai a szolgálati idők korlátozását és a terhek igazságosabb megosztását követelik.
Miért menekülnek az ukrán katonák a frontról? Forrás: AFP
A háború kezdete óta 290 ezer büntetőeljárás indult azok ellen az ukrán katonák ellen, akik elhagyták állomáshelyüket. Ez a szám nagyjából megegyezik a német szövetségi hadsereg teljes létszámával. De alig van, aki elhiszi, hogy ez a szám a teljes mértékben tükrözi a valós helyzetet. Sok parancsnok nyilvánvalóan kerüli a dezertálások bejelentését, mert attól tart, hogy minden hiányzó katona személyes vezetői kudarcnak minősülhet – írja a Berliner Zeitung információira hivatkozva az Origo.
Miért menekülnek az ukrán katonák a frontról?
Az ismert esetek közül közel 60 ezer szűkebb értelemben vett dezertálásnak minősül, míg a többi engedély nélküli távollétnek.
A két kategória közötti határ vékony, és gyakran a szándéktól függ: ha egy katona visszatérési szándék nélkül hagyja el egységét, az dezertálásnak minősül; ha csak néhány napra tűnik el, hogy meglátogassa családját és visszatér, az távollét.
A tavalyi év végén kiderült, hogy az engedély nélküli távollétek száma aggasztóan emelkedett. Erre reagálva a Zelenszkij kormánya egyszerűsített visszatérési eljárást vezetett be. Ez egyfajta amnesztia volt, amelynek célja a katonák visszatérésének ösztönzése. Sokan, akik éltek ezzel a lehetőséggel, olyan férfiak voltak, akik remélték, hogy vonzóbb egységekbe kerülhetnek – olyanokba, amelyekbe normális körülmények között aligha jutottak volna be.
De ez a „mézesmadzag-stratégia” nem hozta meg a várt eredményt. Csak 29 ezer katona tért vissza szolgálatba.
Ezért a kormány szigorúbb büntetési rendszert dolgoz ki. Sok parancsnok azonban arra figyelmeztet, hogy ez önmagában nem fogja megoldani a problémákat.
Az okok mélyebben gyökereznek: kimerültség, hiányos kiképzés, tisztázatlan szolgálati idő, kiábrándultság, hiánygazdaság, alacsony fizetés, korrupció, gyenge katonai vezetés vagy a felettesek iránti súlyos bizalomvesztés, akiknek kockázatos parancsai gyakran súlyos veszteségekhez vezetnek.
A kényszersorozás társadalmi elégedetlenséget vált ki. Hónapról hónapra több tízezer férfit – sokukat vonakodva, képzés és háborús felkészültség nélkül – kényszerítenek egyenruhába. Ami egykor a hazájuk védelmére való felhívás volt, sokak számára mára elkerülhetetlen parancs lett.
Egy ukrán katonai jogvédő szerint sok újonc elmenekül, amint alkalom nyílik rá.
Eltűnnek a kiképzőtáborokból, amint megtudják, hogy a frontra kell menniük. A katonák menekülése nemcsak a félelem kifejezése, hanem néma tiltakozás a hatalmas kimerültség ellen is. A szolgálatból fakadó kimerültség egyébként az egyik leggyakoribb oka annak, hogy valaki elhagyja a hadsereget.
Sok önkéntes harcos ma már rabszolgákhoz hasonlítja magát, akik háborús jogrend alatt végtelen idejű katonai szolgálatra kötelezettek.
Ez a bizonytalanság nemcsak a morált rombolja, hanem az igazságtalanság érzését is táplálja. Ugyanis ezzel egy időben milliók élik tovább a szokásos életüket, és a mozgósítási folyamaton belüli széles körű korrupciós rendszer révén elkerülik a katonai szolgálatot.
Hatalmasat zuhant az ukrán férfiak várható élettartama
Tavaly félelmetes adat látott napvilágot: az ukrán férfiak várható élettartama tíz évet csökkent. Az orosz–ukrán háború előtt a szakértők 66-67 év körülire becsülték az ukrán férfiak várható élettartamát, de ez mára 57-58 évre zuhant.
Ezzel a riasztó csökkenéssel Ukrajna a világ legalacsonyabb várható élettartamú országai közé került, szorosan követve olyan nemzeteket, mint Csád (54), Nigéria (54), Lesotho (55) és a Közép-afrikai Köztársaság (55)
– hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az ukrán katonák nap mint nap szembesülnek a frontvonal kegyetlenségével: egyes statisztikák szerint átlagosan mindössze négy órát élnek meg a harcmezőn. A háború pusztításként éri el őket, ahol a túlélés és a halál közötti határvonal veszélyesen vékony. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) augusztusban közzétette legfrissebb adatait: júliusban újabb hároméves csúcsot ért el az áldozatok száma Ukrajnában.
A kelet-ukrajnai Bahmut városa a legvéresebb harcok színhelye volt, ahol a háború leghosszabb ideig tartó csatája zajlott. Troy Offenbecker nyugalmazott amerikai tengerészgyalogos, aki a Donbász régióban az ukrán erőkkel együtt harcolt, a helyszínt „húsdarálónak” nevezte – írja Business Insider. Offenbecker az ABC Newsnak nyilatkozva elmondta:
A helyzet a fronton szörnyű, rengeteg az áldozat. Az ukrán katonák élettartama körülbelül négy óra
– mutatott rá akkoriban. Offenbecker a Newsweeknek elmondta, hogy Bahmutot a hátborzongató jelenetek miatt „húsdarálónak” nevezték.
Kupjanszk lassú pusztulása tükrözi az ukrán frontvonalon fekvő városok sorsát
A kelet-ukrajnai városok, köztük Kupjanszk lassú pusztulása jól látható: több mint kétévnyi támadás után a lakosság nagy része elhagyta a várost, a maradék katonák pedig egy „sehova sem vezető” háborúban ragadtak. Andrij Besedin, Kupjanszk polgármestere a Guardiannek nyilatkozva elmondta, hogy
nincsenek sértetlen épületek, nincs gáz és áram, és a megmaradt lakosok száma mindössze körülbelül 600 fő az Oszkol folyó nyugati oldalán.
A frontvonalon a sebesültek evakuálására nincs megfelelő rendszer, a katonák sokszor rosszul képzettek a taktikai orvoslásban, és sérülések után gyakran segítség nélkül maradnak.
A háború során a frontvonalak borzalmai a civileket és a katonákat egyaránt sújtják, ahol a túlélés ritka kivétel, a halál mindennapi társ.
Az Oroszország 2022. februári inváziója óta tartó háború súlyosan megrongálta a kelet-ukrajnai városokat. Bahmutban és Kupjanszkban a mindennapi életet gyakorlatilag ellehetetlenítették.
Az ukrán katonák számára a csatatér pusztulást jelent: minden percben veszélyben van az életük, és a túlélés egyre ritkábbá válik.
Mi történik az elesett ukrán katonák holttesteivel?
A Magyar Nemzet több nemzetközi szereplőhöz fordult kérdéseivel az orosz–ukrán háború egyik legsúlyosabb, mégis méltatlanul elhallgatott emberi jogi kérdésében: mi történik az elesett ukrán katonák holttesteivel? Mindenki mélyen hallgat.
Hatalmasat zuhant az ukrán férfiak várható élettartama
Tavaly félelmetes adat látott napvilágot: az ukrán férfiak várható élettartama tíz évet csökkent.
Ezzel a riasztó csökkenéssel Ukrajna a világ legalacsonyabb várható élettartamú országai közé került, szorosan követve olyan nemzeteket, mint Csád (54), Nigéria (54), Lesotho (55) és a Közép-afrikai Köztársaság (55)
– hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az orosz–ukrán háború előtt a szakértők 66-67 év körülire becsülték az ukrán férfiak várható élettartamát, de ez mára 57-58 évre zuhant – jelentette az osztrák Exxpress. Az aggasztó demográfiai tendenciákat tetézi, hogy Ukrajna küzd a világ legalacsonyabb születési rátájával. Egy kormányzati tanulmány szerint egy szülőképes korú nőre átlagosan csak 0,7 gyermek jut.
Ripost hírek
