
Zelenszkij az ígérte, nem indul újra, ha...
Feltételeket szabott.
Volodimir Zeleszkij ukrán elnök kijelentette, hogy készen áll távolmaradni a következő elnökválasztástól, ha sikerül befejezni a háborút Oroszországgal. Erről az Axios amerikai hírportálnak adott videóinterjúban beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.
A műsorvezető azt kérdezte tőle, hogy békeidőben is elnök marad-e, vagy azt fogja mondani: "a hazámat történelme legnehezebb időszakában szolgáltam, és most távozom a posztomról".
"Ha befejezzük a háborút az oroszokkal, igen, kész vagyok nem indulni az elnökválasztáson, mert nem az államfőség a célom. Nagyon szerettem volna ebben a rendkívül nehéz időszakban együtt lenni a hazámmal, segíteni az országot. Pontosan erre törekedtem mindig. A célom: befejezni a háborút"
- válaszolta Zelenszkij.
Az elnök az interjúban elmondta: Donald Trump amerikai elnökkel kedden folytatott négyszemközti találkozójukon azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy adjon Ukrajnának egy olyan fegyvert, amely rákényszeríti Vlagyimir Putyin orosz elnököt a tárgyalásra. Zelenszkij nem árulta el, milyen fegyvert kért Trumptól.
Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy a találkozón Trump felvetette: Ukrajnának válaszolnia kell az orosz csapásokra. "Ha az oroszok támadják az energetikai infrastruktúránkat, Trump elnök támogatja azt, hogy válaszul mi is csapást mérünk Oroszország energetikai infrastruktúrájára" – közölte Zelenszkij.
Az ukrán elnök szavai szerint ugyanezt mondta Trump az orosz drón- és rakétagyártó létesítményekkel kapcsolatban is, noha ezek jól védettek - jegyezte meg. Utalást tett Moszkva elleni ukrán csapások lehetőségre is, mondván, hogy a Kreml tisztségviselői jó, ha tudják, hol találhatók az óvóhelyeik. "Szükségük lesz rájuk, ha nem állítják le a háborút" - tette hozzá Zelenszkij.
Az ukrajnai békefolyamatban a következő lépésként a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozónak kell megtörténnie - jelentette ki Alexander Stubb finn elnök szerdán egy amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
A finn államfő a Fox Newsnak a helyzetet értékelve azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kedden megütött élesebb hangnem Oroszországgal szemben változtathat az események menetén. Úgy vélte, hogy Oroszország inkább ért az erő nyelvén, valamint kifejtette, hogy az elmúlt napok eseményeiben része van annak a felismerésnek is, hogy Oroszország gazdasági nehézségekkel szembesül. Ennek része a magas infláció és a magas kamatok, valamint az a kényszerhelyzet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi kiadásait vagy adóemelés, vagy a szociális kiadások lefaragása árán tudja megtenni, és ez választás elé állítja - fejtette ki a skandináv politikus.
Alexander Stubb azt is elmondta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció nyolc hónap alatt többet haladt előre az ukrajnai békefolyamatot illetően, mint az azt megelőző három évben, és megjegyezte, hogy Donald Trump változatlanul folyamatosan dolgozik ezen.
"A békeközvetítés fokozatos, és türelmesnek kell lenni, időként pedig keményen az asztalra kell csapni"
- fogalmazott a finn elnök, aki szerint az ukrajnai békefolyamatban a "két lépés előre, egy lépés hátra" tempót érzékeli.
A finn védelempolitikáról közölte: meg kell erősíteni az ország védelmét, és szerinte elrettentő erőt kell felépíteni Oroszországgal szemben, valamint rámutatott, hogy Finnország hadserege Európában a legnagyobbak közé tartozik, Törökország, Ukrajna és Lengyelország mellett.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) műveleti egysége nagy hatótávolságú drónokkal újabb csapást mért a Gazprom Nyeftyehim Szalavat nevű kőolajfeldolgozó létesítményre az oroszországi Baskírföldön, 1400 kilométeres távolságot megtéve - erősítették meg szerdán az SZBU-nál az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.
A közlés szerint az SZBU központi különleges műveleti egységének drónjai az elmúlt hét napban már másodszor jutottak el Baskírföldig, és csapást mértek a Gazprom Nyeftyehim Szalavat komplexumra. A drónok becsapódásai következtében a gyár területén tűz ütött ki: az ég felé hatalmas fekete füstoszlop emelkedett.
Ragyij Habirov, az autonóm köztársaság kormányzója előzőleg beszámolt arról, hogy a gyár újabb dróntámadásnak esett áldozatul. A károk mértékét vizsgálják, az orosz szolgálatok oltják a tüzet. Az SZBU nagy hatótávolságú drónjai a mostani előtt múlt csütörtökön mértek csapást az üzemre - elékeztetett az ukrán hírportál.
Az ukrán harmadik hadtest a Telegramon azt közölte, hogy a Donyeck megyei Liman térségében, Sandriholove településnél orosz katonák lelőttek egy civil családot, és elhurcolták a család kiskorú lányát. Közleményük szerint a rádiólehallgatásokból kiderült, hogy még a település elleni roham kezdete előtt az orosz parancsnok, akinek a hívójele Bali, parancsot adott a civil lakosság megsemmisítésére, utasítást adott, hogy gyorsan cselekedjenek és "mindenkit válogatás nélkül öljenek meg".
"Az ellenség egysége behatolt egy lakóházba, és agyonlőtte a békés lakosokat, a gyermek szüleit. Az oroszok elrabolták a kislányt, és folytatják a rohamot, túszként tartva őt, hogy lehetetlenné tegyék a rájuk irányuló tűzvezetést. A hadtest egységei élő adásban rögzítik a megszállók háborús bűncselekményét: minden rádiólehallgatás arról tanúskodik, hogy az ellenség cselekményei előre megtervezettek"
- tette hozzá az ukrán egység.
Helyi kormányzók és városvezetők jelentése szerint szerdára virradó éjjel az orosz hadsereg támadást indított a keleti országrészben Harkiv és Kramatorszk városok, valamint a nyikopoli járás ellen: Harkiv lakónegyedeit 18 drónnal támadták, négy ember megsebesült, továbbá pusztításokat jegyeztek fel Donyeck és Dnyipropetrovszk megyében is.
Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy az éjjel Oroszország 152 csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelemnek 126-ot sikerült semlegesítenie, azonban hét helyszínen találatokat jegyeztek fel.
Többtucatnyi ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem hétfő este óta a moszkvai régióban - derült ki Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere által az éjszaka folyamán és reggel kiadott Telegram-üzenetekből.
Az RT híroldalának összesítése szerint a polgármester 32 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezet lelövéséről számolt be a moszkvai régióban. Az Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy 17, a főváros felé tartó drónt semmisítettek meg.
Szobjanyin közölte, hogy a dróndarabok lezuhanásának helyszínén mentőcsapatok dolgoznak. A moszkvai Seremetyjevo repülőtér működését felfüggesztették, az oda tartó repülőgépeket más városokba irányították át.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy hétfő délután háromtól éjfélig 81, éjféltől kedd reggel hétig pedig újabb 69 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le Oroszország tíz régiójának légterében és a Fekete-tenger vizei felett.
Kazany, Nyizsnyekamszk, Szamara és Gelendzsik repülőterén, valamint a Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a forgalmat.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak "a kijevi rezsim háborús bűnei" ügyében illetékes nagykövete a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy szeptember 15-21. között 24 ember veszítette életét Oroszországban ukrán dróncsapások következtében, további 121 pedig - köztük három kiskorú - megsebesült. Mint mondta, az áldozatok 78 százaléka civil volt.
A diplomata rámutatott, hogy az említett időszakban az Oroszország ellen indított dróncsapások száma jelentősen meghaladta az ukrán tüzérségi és rakétatámadásokét. Mint mondta, számos csapás lakóépületek, kereskedelmi és szociális létesítmények, orvosi szállítóeszközök, az energetikai infrastruktúra és polgári könnyűgépjárművekre irányult a szamarai, a szaratovi, a szmolenszki, a voronyezsi és a volgográdi régióban, valamint Baskírföldön.
Mirosnyik az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy
"a kijevi rezsim" Oroszország területe ellen végrehajtott támadásokkal kompenzálja a harctéren elszenvedett kudarcait, így próbálván demonstrálni azt a potenciált, amelyért támogatást vár el a Nyugattól.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója kedden azt közölte, hogy hétfőn a régió felett 76 különböző típusú ukrán drónt lőttek le, és 16 civil megsebesült. Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője kilenc polgári lakos, köztük egy gyermek sebesüléséről tett bejelentést az elmúlt egy napra vonatkozóan.







