Trump ultimátumot intézett a Hamászhoz

Donald Trump amerikai elnök követelte, hogy a Hamász engedje szabadon az összes izraeli túszt

A követelést a tűzszüneti megállapodás hatálybalépésétől számított 48 órán belül teljesíteni kell.

A javaslat tartalmazza Trump "személyes garanciáit", hogy megkezdi a tárgyalásokat a végleges tűzszünetről az enklávéban, amint a megállapodás hatályba lép. Az amerikai vezető kezdeményezése szerint a gázai fegyverszünet 60 napig lesz érvényben, de szükség esetén a konzultációk végéig meghosszabbítható.

Korábban tömeggyűlést tartottak Tel-Aviv központjában, amelyen izraeliek tízezrei követelték, hogy a kormány kössön megállapodást a túszok szabadon bocsátásáról. Az akció szervezői félmillió főre becsülik a résztvevők számát.

Ezt megelőzően arról számoltak be, hogy a Hamász kész tárgyalni a Gázai övezetben zajló konfliktus átfogó rendezéséről és az összes fogva tartott izraeli túsz szabadon bocsátásáról. A jövőbeli megállapodás tervezetét Izrael és Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítői tárgyalják.

Az Európai Bizottság szóvivője elítélte hétfőn a Jeruzsálemben elkövetett terrortámadást, amelyben öt ember életét vesztette és több mint tízen megsebesültek. Az incidens alatt két palesztin fegyveres nyitott tüzet egy autóbusz-megállóra és két, forgalmi dugóban várakozó buszra.

„Elítéljük ezt a támadást, ahogy minden emberélet elvesztését elítéljük. Ennek most azonnal véget kell vetni, felszólítunk a feszültségek csökkentésére. A tűzszünet elengedhetetlen. A civilek – palesztinok és izraeliek – túl régóta és túl sokat szenvedtek. Itt az ideje megtörni az erőszakspirált” – mondta Anouar El Anouni, az EU külügyi szolgálatának szóvivője.

A brüsszeli testület hétfői sajtótájékoztatóján Eva Hrncirova szóvivő arról beszélt, hogy az EU nem bátorítja a Gázába tartó segélyflottákat, amelyek humanitárius szállítmányokat és palesztinpárti aktivistákat visznek a háború sújtotta területre. „Nem bátorítjuk ezeket a flottillákat, mert alapvetően eszkalálhatják a helyzetet, és a résztvevőket is veszélynek teszik ki” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy az EU a humanitárius segély eljuttatásának legjobb módját a helyszínen működő partnerszervezeteken keresztül látja biztosítottnak, és nyitva tartja a kommunikációs csatornákat az izraeli hatóságokkal.

A mintegy húsz hajóból álló flottilla múlt héten indult Barcelonából, és várhatóan szeptember közepén érkezik meg Gázához. Izrael korábban júniusban és júliusban is megakadályozta, hogy aktivisták segélyt juttassanak be hajóval a palesztin területre.

Az izraeli hadsereg (IDF) egységei a gázai Zeitoun negyedben felszámoltak egy több száz méteres alagúthálózatot, amely a Hamász egyik parancsnoki központját rejtette. A művelet során fegyvereseket is megöltek, és több tucat terrorista célpontot semmisítettek meg – írja az Israel Hayom.

Az IDF erői Gáza északi részén, a Zeitoun negyedben hajtottak végre hadműveletet, amelynek célja a szárazföldi előrenyomulás eredményeinek megerősítése volt. A 99. hadosztály alárendeltségében működő Nahal dandár harccsoportja egy kiterjedt földalatti útvonalat rombolt le, ahol a Hamász Zeitoun-zászlóaljának parancsnoki központja működött. Ez a létesítmény a szervezet támadásainak összehangolását szolgálta az izraeli erők ellen.

A dandár egységei felszámoltak egy épületet is, amelyben fegyveresek rejtőzködtek. Az épület alatt egy aknára bukkantak, amely közvetlen összeköttetésben állt a megsemmisített alagútrendszerrel.

A hadműveletek során az IDF több tucat további célpontot támadott, köztük megfigyelőállásokat és fegyverraktárakat, amelyek közvetlen fenyegetést jelentettek az izraeli katonákra nézve.

A műveletek idején az IDF arab nyelvű szóvivője, Avichay Adraee ezredes sürgős figyelmeztetést adott ki Gáza város lakosainak, különösen az al-Rawiya torony környékén élőknek. Arra szólította fel őket, hogy haladéktalanul hagyják el az épületet, mivel az izraeli hadsereg célba vette a Hamász infrastruktúrája miatt. A közlemény a civileket arra kérte, hogy vonuljanak délre, a Han Junisz közelében kijelölt humanitárius övezetbe, al-Mawasi térségébe, saját biztonságuk érdekében.

Miközben a Gázai övezetben bombák hullanak a házakra és a civilek a puszta túlélésért küzdenek, virágzik az emberi szenvedésből profitáló üzlet. Mint minden háborúban, fegyverkereskedők, csempészek és korrupt tisztviselők kihasználják a helyzetet, túlárasítva az árukat vagy eltérítve a segélyszállítmányokat, és ez alól Gáza sem kivétel. A Die Weltwoche összegyűjtötte, milyen módokon profitál a háborúból a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet, miközben a polgári lakosság számára lassan megfizethetetlenné válik az élet.

A legnagyobb háborús haszonélvezők egyike Jassir Abu Schabab, aki hivatalosan egy „terrorizmus elleni” milíciát vezet a segélykonvojok védelmére, valójában azonban rendszerszerűen fosztogatja a szállítmányokat, védelmi pénzt szed, és az árukat feketepiacon árusítja irreálisan magas árakon. Az ENSZ képviselője, Georgios Petropoulos szerint ez „rendszerszerű fegyveres fosztogatás a bűnöző szindikátusok részéről”. Abu Schabab állítólag közvetett támogatást kap Izraeltől, hogy gyengítse a Hamászt – beleértve kézifegyverek és AK-47-esek szállítását.

Eközen a szállítási hiányok és a romos logisztika megerősítették a fekete piaci kereskedőket.

Az alapvető élelmiszerek ára mára tízszerese a háború előtti szintnek.

Válságban a lakosság, profitban a nagyvállalatok

„A háború új elitet hozott létre” – fogalmazott Mkhaimar Abusada, a gázai Al-Azhar Egyetem politológusa.

Ugyanis a válságból a vállalatvezetők is profitálnak, például Mohammed al-Khuzendar, az olajkereskedő Three Brothers cég vezetője, aki a háború előtt a csőd szélén állt. 2023 októberében azonban Izrael exkluzív importengedélyt adott neki, így az árukat magas áron adhatja tovább.

Emellett a pénzváltók is a lakosság szükségleteiből nyerészkednek. A bankrendszer meghibásodása miatt az ATM-ek és fiókok zárva vannak, míg készpénz csak magánközvetítőkön keresztül érhető el, akik tetemes, akár 40 százalékos díjat számítanak fel.

A Hamász szintén anyagi előnyt kovácsol a lakosság helyzetéből: humanitárius segélyeket foglal le és ad el magas áron.

Egy kilogramm cukor például idén júliusban 76 euróba került a háború előtti 50 cent helyett.

Szakértők becslése szerint a terrorszervezet csak a humanitárius segélyek továbbértékesítéséből havonta több száz millió eurót keres. Az élelmiszer, víz, gyógyszerek és egyéb segélyek, amelyeket eredetileg a rászorulóknak szántak, a Hamász elfogja, a feketepiacon árusítja vagy támogatóinak és toborzottjainak adja, így biztosítva hűségüket. Ez tovább súlyosbítja a civilek helyzetét, akik nem férnek hozzá sem a tisztességes árakhoz, sem elegendő ellátáshoz.

Dan Diker, a jeruzsálemi Központ a Biztonságért és Külügyi Kapcsolatokért munkatársa szerint világos a helyzet:

A Hamász és segítői szándékosan hagyják éhezni Gáza lakóit – lehetőleg olyan képekkel dokumentálva, amelyek a New York Times címlapján is megjelennek – ahelyett, hogy az élelmiszert olyan szervezet osztaná, amely nem áll az ellenőrzésük alatt.

A lakosság nyomorúsága ellenére a Hamász továbbra is fizeti tagjait. Bár a fizetések már nem olyan magasak, a készpénz nem az egyetlen fizetési forma. Michael Milshtein, a Tel-Aviv-i Egyetem közel-keleti szakértője szerint

„a Hamász élelmiszer-, víz- és segélycsomagokat oszt ki a fizetés helyett.

Ezek a támogatások pedig gyakran nemzetközi segélyekből származnak, vagy azok eltérített részei”.

Jövedelmezőbb a háború, mint a béke

A Hamász a palesztinok nyomorából profitál és „a válságból pénzt csinál”– mondja Harel Chorev, aki szerint a terrorszervezet vezetése messze él a fronttól a luxusban, és milliárdos vagyonon ül.

A kulcsszereplő Muhammad Ismail Darwisch, a Sura Tanács elnöke, aki a pénzügyi apparátust irányítja. Szoros kapcsolatain keresztül Teheránban rendszeresen biztosítja a friss tőkét a szervezet kiadásainak fedezésére, és meghatározza a Hamász stratégiai irányvonalát. Darwisch fontos szerepet játszik a regionális tárgyalásokon és fegyverszüneti egyeztetéseken is, ahol a Hamász álláspontját képviseli.

Még ha Gáza romokban is hever, a Hamász profitálhat. Először is azzal, ha Izrael világszerte „agresszorként”, a Hamász pedig „áldozatként” jelenik meg a médiában. A civilek áldozatait pedig eszközként használják új diplomáciai és pénzügyi támogatás mobilizálására. Emellett hosszú távon is a háború előnyös lehet a számukra, mivel bár utána Gázában jelentősen romlanak az életfeltételek – többek között a lerombolt infrastruktúra, víz- és áramhiány, illetve a munkanélküliség miatt –, a konfliktus növelheti a Hamász támogatottságát, az ideológiai ellenállás ugyanis mélyebb nyomot hagyhat a lakosság kollektív tudatában.