Tízezrével épülnek lakások a 3%-os hitelprogram eredményeként

Tízezrével épülnek majd lakások a kormány által most elindított, háromszázalékos hitelprogram keretében – mondta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken Orbán Viktor miniszterelnök.

„Azt hiszem, hogy jó hangot ütöttünk le a zongorán” – fogalmazott a programmal kapcsolatban a miniszterelnök, kijelentve, ez már az a konstrukció, „amibe bele tudják képzelni magukat az emberek”. Hozzátette: ezért is hagyták a lehető legszélesebbre a jogosultak körét. „Mindenkinek akartunk adni egy lehetőséget, és úgy látom, ezt az emberek meg is értették” – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök emlékeztetett: volt egy felhalmozódott frusztráció, feszültség, rossz érzés a társadalomban, amiért a fizetéseknél nagyobb mértében nőttek az ingatlanárak, félő volt, hogy egész nemzedékek érzik majd úgy, hogy kiesnek a saját otthon megszerzésének lehetőségéből. A kormányfő elmondta, közép-európai jelenség, hogy természetes nemzeti ösztön vagy vágy a saját tulajdon iránti igény.

„A magyarok úgy érzik: ha nincs saját fedél a fejem fölött, akkor nem vagyok biztonságban ”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre, s közben négy szabályt tartunk szem előtt. Először: a hiánynak évről évre csökkennie kell. Másodszor: az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia. Harmadszor: nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá. Negyedszer: az elsődleges egyenlegnek nullaközeli szinten kell maradnia – mondta Lentner Csaba. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora a hirado.hu-nak adott interjúban értelmezte a legfrissebb inflációs adatokat és a gazdaság helyzetét, illetve a kamatstopról és az Otthon Start programról fejtette ki a véleményét.

– A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, hogy az előző év azonos hónapi értékéhez képest az árak augusztusban 4,3 százalékkal emelkedtek, júliushoz viszonyítva azonban nem változtak. Megtört az inflációs lendület?

– A kormány és a jegybank kézben tudja tartani az inflációt. Ebben a kiélezett helyzetben ez óriási fegyvertény. A bizakodásra leginkább az ad alapot, hogy júliusról augusztusra nem emelkedtek az árak, és ez kifejezetten jó hír. Természetesen folytatni kell a klasszikus értelemben vett szigorú fiskális és monetáris politikát, különösen azokat a speciális kormányzati intézkedéseket, amelyek az árakat hatékonyan és gyorsan képesek lefékezni.

– Mire utal ezzel?

– Az árrésstopra, amelynek hatására az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek árai még csökkentek is. A bankok, telekommunikációs cégek esetében pedig a kormánynak volt, illetve van akkora akaraterő-érvényesítő képessége, hogy a tercier szektorbeli ágazatokat rábírta: ne emeljenek szolgáltatási díjakat.

– Beértek a kormányzat gazdasági törekvései?

– Jól működnek a kormány közvetlen gazdasági befolyásoló eszközei. A kabinet minden esetben fellépett az indokolatlan áremelések ellen. Az árréscsökkentés továbbra is védi a családokat és a nyugdíjasokat, az érintett élelmiszerek 20,3 százalékkal lettek olcsóbbak, míg a drogériai termékek ára 26,1 százalékkal lett kedvezőbb. A kormány itt nem állt meg, önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok és a telekommunikációs cégek esetében is.

Július elsejétől pedig 34 nagy forgalmú vény nélküli szabadáras és 10 vényköteles nem támogatott készítmény ára vált kedvezőbbé a gyógyszeripari szereplők önkéntes árkorlátozásával. Ősszel a nyugdíjasok külön segítséget is kapnak 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány formájában. A kormány adminisztratív intézkedései kifejezetten lefojtották az inflációs várakozásokat, így indokolt, hogy folytatódjon az árrésstop, amely ár- és infláció mérséklő eszköz.

– Mire jó a kamatstop?

– A kamatstop nélkül a családok hitelkamatai drasztikusan, akár 25 százalék feletti szintre is nőhettek volna, és a törlesztőrészletek is átlagosan több mint 80 százalékkal lettek volna magasabbak. A polgári kormány ezt megakadályozta, aminek a hatása az alacsony, most már kezelhető inflációs adattal igazolható. A lakossági kamatstop eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, és jelenleg is több mint 286 ezer jelzáloghitel szerződés esetében nyújt védelmet. A kamatstop bevezetésétől 2025 júniusáig tartó időszak alatt közel 330 milliárd forintos megtakarítás keletkezett, tehát ennyivel több pénz maradt az érintett családok zsebében.

– A bankokat nem csapja agyon a kamatstop?

– A kamatstop intézménye a több százezer magyar család mellett a hazai bankrendszer stabilitását is védi, hiszen a pénzintézetek megmenekülnek attól, hogy a nem fizető, bedőlt lakossági hiteleken jelentős veszteséget szenvedjenek. A családok fennálló tőketartozása eléri az 1210 milliárd forintot, miközben a kamatstop a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány közel ötödét védi. Ez az állomány kerülne veszélybe a kormány intézkedése nélkül, ami jelentős kockázatot jelentene a bankszektor egésze számára. A 2022-ben bevezetett kamatstop a magyar bankrendszer profitjában nem okozott sérülést. A szektor stabil, a kamatstop és a bankadó mellett a szektor profitja 2022-ben 339 milliárd forint, 2023-ban 1457 milliárd forint, 2024-ben pedig 1242 milliárd forint volt. A kormány a banki költségek szabályozásával, illetve bevezetésével egy olyan gazdaságpolitikai eszközt vetett be, amely mind a bankoknak, mind a banki ügyfeleknek kedvező. Ez kiváló példa a kormányzati eszközök kínálatra és keresletre együttesen jó hatást gyakorló alkalmazására.

– A lakásárakat is befolyásolják ezek a kormányzati eszközök?

– Bár közvetlenül nem inflációbefolyásoló tényező, mivel nincs a KSH által mért inflációs körben, de a lakásárak esetében is hasonló történik. Még a tavasszal vetettem fel, hogy a kiáramló költségvetési támogatások esetében meg kell akadályozni, hogy a szociális támogatások az ingatlanfejlesztőknél, beruházóknál landoljanak. Hatósági árrésstopot javasoltam a lakásárakra. Ez most lényegében megvalósult.

Az Otthon Start programmal, illetve a hozzá rendelt építési rendelettel ugyanis a kormány azon túl, hogy a 3 százalékos hitelt csak 1,5 millió forintos négyzetméter árig adja, egy másik rendelettel pedig csak azokat a kivitelezőket, illetve építkezéseket emeli be a különleges kormányzati szabályozás alá, amelyek 1,5 millió forint négyzetméter áron tudnak lakást kínálni. Az építési kormányrendelet még azt is kiköti, hogy az épülő lakástömböknek minimum 250 lakásosnak kell lenni, és mint említettem, a négyzetméterár nem lehet több 1,5 millió forintnál. Tehát az inflációt ez a kereslet-kínálati viszonyokat együttesen szabályozó kormányzati intézkedés a jövőben is lefojtja.

– Augusztus az elmúlt évek egyik legkedvezőbb költségvetési évközi hiányadatát produkálta. Eszerint a büdzsében az év utolsó négy hónapjára még 1700 milliárd forintnyi puffer áll a kormány rendelkezésére. Elegendő lehet-e ez az összeg a bejelentett jóléti kiadások bevezetésére?

– Az adóknak van egy ciklikus befolyása az államháztartás alrendszereiben. A forgalom típusú adók beérkezése a költségvetésbe folyamatos. A jövedelem típusú adókat, mint a személyi jövedelemadót, társasági nyereségadót is, főleg az éves adóbevallás teljesítésekor esedékes különbözeteket, május–június hónapban fizetjük be. Így az év első fél évében mindig több a kiadás, mint a bevétel, mindig több az időarányosnál a költségvetési kiadás mértéke is. Most is ez történt. Különösebb aggodalomra nem látok okot, mert Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés garantálja a magyar gazdaság, a családok és a nyugdíjasok védelmét. A kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben négy szabályt tartunk szem előtt a fiskális fegyelem megőrzése érdekében.

Először: a hiánynak évről évre csökkennie kell. Másodszor: az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia. Harmadszor: nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá. Negyedszer: az elsődleges egyenlegnek nullaközeli szinten kell maradnia. Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány, amely 4774 milliárd forint, 63,4 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az időarányosnál, amely 66,6 százalék, még kedvezőbb is az éves hiány eddigi teljesülése. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,7 százalékkal magasabban alakultak, ami mutatja a gazdaság lüktetését és a lakosság fizetőképes keresletének emelkedését. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében megközelítőleg 10 százalékos növekedés történt.

– Milyen gazdasági hatása lesz a szeptember elsején indult Otthon Start programnak?

– Több tízezer milliárd forint fog megmozdulni a bankszektorban. A hitelezés felpörög mind az ingatlanfejlesztő cégek, mind a magánúton lakást vásárlók, illetve építők irányába. Olyan hitelkiáramlás fog történni, amelynek ingatlan fedezete van, ami a bankok szempontjából biztonságot jelent. A másik oldalon, a lakást vásárlóknál és az ingatlanfejlesztőknél új érték jön létre, amely a társdalom életminőségét növeli. A magyar gazdaságpolitika csak önmagára támaszkodhat, vagyis a jól bevált belső erőforrás-fejlesztési stratégiát kell fokozzuk.

Ez történik az Otthon Start programmal is. A polgári középrétegbe a kedvezményes hitelekkel olyan rétegek zárkózhatnak fel a lakhatási feltételeik megoldásával, akik saját otthonra önerőből aligha lennének képesek. A társadalmi jóléti hatások érdekében a hitelezési aktivitás, vele a banki profitabilitás is emelkedik. Az állam pedig megelőlegezi a támogatásokat, hiszen a költségvetési anyagi helyzete ezt lehetővé teszi.

– Mindez alapján hogyan látja a magyar gazdaság helyzetét?

– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP 0,2 százalékkal emelkedett, míg a megelőző negyedévhez viszonyítva a GDP 0,4 százalékkal nőtt az igazított adatok szerint. 2025 harmadik és negyedik negyedévben a magyar gazdaság éves alapon 1-2 százalék körüli GDP-bővülést érhet el, így az év egészét tekintve egyszázalékos GDP bővülés várható. A második negyedéves GDP alakulására negatívan hatott a kedvezőtlen külső környezet, például a vámháború és a német gazdaság gyenge teljesítménye, továbbá a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye, amely a kedvezőtlen időjárás miatt fellépő aszályra vezethető vissza, amit az élénk fogyasztásnak köszönhetően a szolgáltatói ágazatok növekedése, valamint az építőiparban bekövetkezett fordulat ellensúlyozott. Hangsúlyozom, a gazdaságpolitika célrendszere változatlan, a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérését hat alappillér – a kkv-k fejlesztése, 150 gyár építése, az adócsökkentés folytatása, az áremelések elleni küzdelem, a lakhatás és otthonteremtés támogatása és a bérek növelése – biztosítja, amelyek megvalósítását már 70 kormányzati intézkedés támogatja.

– Mi adja a húzóerőt?

– A gazdaság húzóerejét a belső fogyasztás, vagyis a turizmus és kiskereskedelem bővülése jelenti, amelyet a reálbérek több mint másfél éve tartó emelkedése, az adócsökkentések, valamint a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését szolgáló intézkedések tesznek lehetővé. A fogyasztás bővülését az év második felében, valamint 2026-ban életbe lépő programok tovább fokozzák, így a családi adókedvezmény emelése, a háromgyermekes anyák, majd fokozatosan a kétgyermekes anyák szja-mentessé válása, és a nyugdíjasok élelmiszer-vásárlási utalványa, illetve az ágazati bérfejlesztések. A kormány célja, hogy az egészséges és hosszú távon fenntartható növekedési szerkezet elérése érdekében fokozza a beruházási aktivitást. A gazdasági minisztérium az Otthon Start program mellett dolgozik az állami alkalmazottakat érintő lakhatási programon, a beruházások növelése érdekében pedig vizsgálat és kidolgozás alatt van a Demján Sándor 1+1 program folytatása, valamint a Széchenyi-kártya-program kamatainak még kedvezőbbé tétele. Összességében tehát azt mondom, hogy amíg tart a háború, addig a magyar növekedési ütem reális mederben zajlik. Ha béke lesz majd, többre leszünk képesek. Amit viszont elértünk, azt becsüljük meg, mert az egyszázalékos GDP a mi erőnket mutatja. Alig van abban európai uniós támogatás, sőt még vissza is húz bennünket az Európai Unió elhibázott gazdaságpolitikája.