Nem azt várják Moszkvában Zelenszkijtől, hogy megadja magát

Beszélni és nem kapitulálni hívta meg az orosz elnök ukrán hivatali partnerét Moszkvába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon.

„Moszkvába beszélgetni hívták meg őt (Volodimir Zelenszkijt), nem pedig azért, hogy hogy kapituláljon” – mondta Peszkov.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen Moszkvát választották helyszínül, az orosz elnök sajtótitkára közölte, hogy ez Putyin javaslata volt. Rámutatott, hogy az indítványt Zelenszkij a külügyminiszterén keresztül elutasította.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése halad előre, de még korai lenne a befejezésének időpontjáról beszélni. Putyint idézve azt mondta, hogy „látszik a fény az alagút végén”.

Megismételte, hogy Oroszország kész békés úton elérni Ukrajnával kapcsolatos céljait, de ha ez nem lehetséges, akkor folytatni fogja a „különleges hadműveletet”.

„Az európaiak akadályozzák az ukrajnai rendezést. Nem segítik”

– nyilatkozott.

„Mi a helyzet most de facto? De facto van egy elnök (Donald Trump), aki jelentős erőfeszítéseket tesz az ukrajnai helyzet rendezése érdekében. És látunk egy európai háborús pártot, és az európaiak pedig valóban beleütköztek a militarizmus szellemiségébe. Az erre vonatkozó hivatalos álláspont, ahogy tegnap elhangzott, az, hogy Ukrajnát +acélsündisznóvá+ kell változtatni” – mondta, hozzátette, hogy Európa igyekszik az oroszellenes központként megőrizni Ukrajnát.

Mint fogalmazott, Putyin nagyra értékeli Trump erőfeszítéseit, valamint „kapcsolatuk konstruktív jellegét”. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Kreml Trumpot pontosan az Egyesült Államok elnökeként fogadja el, további szubjektív jellemzők nélkül.

Peszkov szerint a két elnök megbeszélései nem egyszerűek, mert mindketten a saját országuk érdekeit védik, de Putyin ezt nagyra értékeli, „hálás Trumpnak ezért”.

A kétoldalú viszonyt jellemezve elmondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok különböző csatornákon – így a Kreml és a Fehér Ház, vagy a titkosszolgálatok közöttin – tartja a kapcsolatot, de „ez egyelőre nem vezetett el az összes kapcsolatunk átfogó felélénküléséhez”.

Emlékeztetett rá, hogy

Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolata nagyon erősen sérült az előző amerikai kormányzat idején. Úgy vélekedett, hogy a helyreállítás időbe fog telni.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Putyin jövőre elutazzon az amerikai-mexikói-kanadai rendezésű labdarúgó világbajnokságra.

Vlagyimir Putyin szerdán közölte Kijevvel, hogy van esély a háború befejezésére tárgyalások útján, „ha a józan ész kerekedik felül”. Hangsúlyozta azonban, hogy bár ezt az utat részesítené előnyben, készen áll fegyverrel is véget vetni a konfliktusnak, ha ez az egyetlen lehetőség.

Az orosz elnök Pekingben beszélt erről a Győzelem Napja parádé alkalmából tett látogatása végén, amelynek során megállapodást kötött egy új gázvezeték építéséről Kína felé. Putyin úgy fogalmazott, „bizonyos fényt lát az alagút végén”, tekintettel arra, hogy szerinte az Egyesült Államok őszinte erőfeszítéseket tesz a második világháború óta Európa legnagyobb szárazföldi háborújának rendezésére – írja a Reuters.

„Úgy tűnik számomra, hogy ha a józan ész felülkerekedik, akkor lehetséges lesz megegyezni egy elfogadható megoldásban a konfliktus lezárására. Ez az én feltételezésem”

– mondta újságíróknak.

„Különösen azért, mert látjuk a jelenlegi amerikai adminisztráció, Donald Trump elnök kormányának hozzáállását, és nemcsak a nyilatkozataikat, hanem őszinte vágyukat is, hogy megtalálják a megoldást.”

„Úgy gondolom, hogy bizonyos fény látszik az alagút végén. Majd meglátjuk, hogyan alakul a helyzet” – folytatta, majd kiemelte, ellenkező esetben „fegyverrel kell megoldanunk minden előttünk álló feladatot”.

Putyin ugyanakkor nem mutatott hajlandóságot arra, hogy enyhítsen régóta hangoztatott követelésein, köztük azon, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról, valamint szüntesse meg azt, amit Moszkva az orosz ajkúakkal szembeni diszkriminációnak nevez. Azt mondta, kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel, ha az ukrán elnök Moszkvába érkezik, majd hozzátette, bármilyen találkozónak alaposan előkészítettnek kell lennie, és kézzelfogható eredményt kell hoznia.

Reagálva a moszkvai találkozóra, Ukrajna külügyminisztere „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az orosz főváros legyen egy ilyen találkozó helyszíne.

Közel, mégis oly távol a tárgyalás

Zelenszkij továbbra is szorgalmazza, hogy találkozzon Putyinnal egy lehetséges megállapodás feltételeinek megvitatására, még ha a két fél álláspontja jelentősen el is tér. Az ukrán elnök felszólította Washingtont, hogy vessen ki további szankciókat Oroszországra, ha Putyin nem egyezik bele a találkozóba.

Trump – aki a békemegállapodás közvetítésén dolgozik – szintén kifejezte szándékát, hogy a két vezető találkozzon. Ugyanakkor fenyegetőzött, de még nem vezetett be másodlagos szankciókat Oroszországgal szemben.

Oroszország eközben azt állítja, hogy négy ukrán régiót annektált, amit Kijev és a legtöbb nyugati ország illegális földfoglalásnak tart, amelyet gyarmati stílusú hódító háború támogat.

Donald Trump szerint Vlagyimir Putyin ismeri véleményét az ukrajnai háborúval kapcsolatban, így az orosz elnök annak ismeretében hozza majd meg döntését a továbbiakról – az amerikai elnök erről szerdán beszélt a Fehér Házban a Karol Nawrocki lengyel államfővel tartott megbeszélésének nyilvános részén.

Az amerikai elnök arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lenne az üzenete az orosz államfőnek úgy fogalmazott: „nincs üzenetem Putyin elnöknek, tudja hol állok, és így hoz majd döntést”. „Bármi is legyen a döntése, vagy elégedettek leszünk majd vele, vagy nem, és, amennyiben nem vagyunk elégedettek, történni fognak dolgok” – jegyezte meg Donald Trump konkrétumok említése nélkül.

Egyben utalt arra, hogy hamarosan telefonon egyeztethet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az elnöki dolgozószobában tartott eseményen Donald Trump visszautasította egy lengyel újságíró kérdését, ami arra vonatkozott, hogy eddig nem hozott nyomásgyakorló intézkedést Oroszországgal szemben. Válaszként rámutatott, hogy az Indiára – az orosz kőolaj vásárlása miatt – kirótt másodlagos szankciók Oroszországnak „több száz milliárd dolláros” veszteséget okoznak.

„Ezt nevezi nem cselekvésnek?” – reagált az amerikai elnök kilátásba helyezve további intézkedéseket is, amelyeket második és harmadik fázisú lépéseknek nevezett.

Az amerikai elnök a Pekingben a második világháború ázsiai lezárásának alkalmából tartott kínai, orosz, észak-koreai ünnepséggel, illetve az előtte tartott kínai, orosz, indiai találkozóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „nagyon jók” a kapcsolatai Kína, India és Oroszország vezetőivel, a következő egy, vagy két hétben pedig kiderül az is, hogy „mennyire jók”.

Donald Trump csütörtök este a Fehér Házban amerikai technológiai cégek vezetőinek rendezett vacsorán arra az újságírói kérdésre, hogy tervez-e beszélni Vlagyimir Putyinnal azután, hogy a nap folyamán egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, igennel válaszolt. Hozzátette, hogy „nagyon jó a párbeszéd” az orosz elnökkel.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy

az összes konfliktus közül, amelynek a megoldását elősegítette, ez bizonyul a legnehezebbnek. Ugyanakkor ismét azt a meggyőződését hangoztatta, hogy sikerül a rendezés.

Donald Trump arról is beszélt, hogy a közeljövőben jelentékeny vámot tervez bevezetni a félvezetők importja után azon országok esetében, amelyek vállalatai nem indítanak gyártási beruházást az Egyesült Államokban.

A vacsorán az elnök arról beszélt, hogy a jelen lévő cégeknek is köszönhetően, Amerika vezető szerepet tölt be a világban a technológiai iparágban.

Donald Trump a vacsora nyilvános részén körkérdést intézett a cégvezetőkhöz az Egyesült Államokba tervezett befektetéseiket illetően. Tim Cook, az Apple elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a következő években 600 milliárd dollárt fektet be vállalata az anyaországban, amit „nagyon büszkén tesz meg”. Mark Zuckerberg, a Facebookot is birtokló Meta vezérigazgatója szintén 600 milliárd dolláros összeget említett 2028-ig, Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója pedig 250 milliárd dolláros amerikai beruházást ígért a következő évre.

Az eseményen mások mellett részt vett Bill Gates, a Microsoft alapítója, valamint a mesterséges intelligenciára szakosodott több technológiai vállalat vezetője.