
Mégsem lesznek újabb szankciók Oroszország ellen
Elhalasztották az új csomagot.
Bizonytalan időre elhalasztotta a 19. Oroszország elleni szankciós csomag bevezetését az Európai Unió– írja a Politico. A brüsszeli portál mellett máshol is Magyarország és Szlovákia ellenállásáról írnak, miközben Donald Trump nyomást gyakorol Brüsszelre az orosz energiaimport gyorsabb leállítása érdekében.
A Politico brüsszeli kiadása arról ír, az Oroszország elleni szankciók legújabb csomagja – amelyet szerdán kellett volna bemutatni – elmarad, miután az Európai Unió és az Egyesült Államok fokozódó nyomása alatt Szlovákiának és Magyarországnak csökkentenie kell orosz olajfüggőségét. Donald Trump amerikai elnök beavatkozása tovább bonyolítja a helyzetet. Trump arra utasította a NATO szövetségeseit, hogy álljanak el az orosz olaj importálásától, miközben az EU már előterjesztette javaslatát az orosz energia teljes kivonására 2027-ig, ugyanakkor továbbra is ellenzi az azonnali leállítást.
„Trump ultimátuma óriási politikai változást kíván Törökországtól, amely az olajának 57 százalékát Oroszországból importálja”
– mondta egy uniós diplomata a Politicónak. A lap szerint Trump célja, hogy Európa több amerikai olajat és gázt vásároljon, miközben az LNG piacok bővülésével egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a globális olajipar számára.
A Moscow Times szerint szankciók késleltetése egybeesik Donald Trump hétvégi kijelentésével is, miszerint „készen állok arra, hogy komoly szankciókat vezessek be Oroszországgal szemben”, ha NATO-szövetségesei is hasonlóan cselekszenek.
A Reuters azt írja, a csomag eredetileg szerdán került volna az EU-tagállamok elé, és célzott volna többek között az orosz bankokra, a szankciók kijátszását segítő „árnyékflottára”, valamint harmadik országokra, amelyek közreműködnek a szankciók megkerülésében. Idézik Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnököt is, aki közösségi oldalán azt írta:
„A 19. szankciós csomagot haladéktalanul el kell fogadni, és minden erőteljes intézkedést fenn kell tartani”.
A Moscow Times ír még arról, hogy az új szankciók körül komoly viták alakultak ki, különösen az orosz állampolgároknak kiadott vízumok ügyében. Miközben Lengyelország és Hollandia már 2022-ben leállította a turistavízumok kiadását, „Spanyolország és Szlovákia nemrég újra megnyitotta vízumkérelmi központjait Moszkvában”. Idézik még Julija Navalnaját, Alekszej Navalnyij özvegyét is, aki arra figyelmeztetett, hogy az általános turistavízum-tilalom „az átlagos orosz állampolgárokat büntetné, és a Kreml propagandáját erősítené”.
Oroszország nem akar európai vezetőket látni az orosz–ukrán–amerikai béketárgyalásokon – szögezte le szerda délután Szergej Lavrov.
Az orosz külügyminiszter kifejtette, hogy az európai vezetők pimasz módon szeretnének helyet szerezni maguknak a tárgyalóasztalnál, miközben nincs ott semmi keresnivalójuk – számolt be a RIA Novosztyi.
„Európa nyilvánvalóan arra törekszik, meglehetősen szemérmetlenül, hogy helyet harcoljon ki magának a tárgyalóasztalnál, bár az általa vallott álláspont – a revansizmus és Oroszország stratégiai legyőzése – miatt természetesen nincs keresnivalója ott” – magyarázta az orosz külügyminiszter.
Szergej Lavrov szerint
az európai vezetők igyekeznek jelentős figuraként feltüntetni magukat, miközben nem tudnak semmit tenni.
Az orosz külügyminiszter arra is kitért, hogy Moszkva nem fél attól, hogy Európa katonákat küld Ukrajnába vagy repüléstilalmi zónát akar létrehozni, mivel az EU-s vezetők csak a „szájukat tépik” és úgysem merik ezt megtenni.
„Ukrajna és Európa is megpróbálja meggyőzni az amerikai elnököt, Donald Trumpot arról, hogy hagyjon fel a béketeremtési erőfeszítésekkel” – fogalmazott Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy az ukrán fél elutasítja az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó eredményeinek Steve Witkoff fehérházi különmegbízottja által adott értékelését.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy
az ukrajnai békefolyamat ellenzői szándékosan elszabotálják az alaszkai orosz–amerikai megállapodásokat.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok teljes körű kapcsolatban állnak egymással, a párbeszéd különböző csatornákon folytatódik.
„El kell érni, hogy az a hatalmas lendület, amely a vezetők találkozóját követően Anchorage-ben keletkezett, valódi megállapodásokká alakuljon át” – nyilatkozott Rjabkov, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, a megállapodások szabotálása miatt.
A diplomata szerint „lelepleződött az eurobürokrácia és számos befolyásos európai főváros által követett a vonalnak a lényege, amely teljesen elutasítja a rendezésre irányuló bármilyen szándékot”.
Lavrov a kerekasztal-megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az olyan biztonsági garanciák elfogadásához, amelyek megfelelnek a Nyugat korábbi, nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásainak.
A moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz hadsereg sosem mért csapást a békés lakosságra és a polgári infrastruktúrára. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ENSZ védelmébe veszi a „kijevi rezsimet”, szemet hunyva a humanitárius jogot sértő cselekedetei felett. Mint fogalmazott, a világszervezet vezetése egyre gyakrabban áll Oroszország ellenfeleinek oldalára, ami aláássa a szervezet tekintélyét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hadifogolycsere jelenleg szünetel, de úgy vélekedett, hogy a folyamat folytatódhat majd. Megismételte, hogy
Moszkva számára a politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezés a legkedvezőbb megoldás az ukrán válságra.
Az uniós szankciókra kitérve azzal vádolta meg az EU-t, hogy folytatja ellenséges politikáját Oroszországgal szemben.
„Tévesen azt feltételezik, hogy a szankciós politika folytatása befolyásolhatja az Oroszországi Föderáció politikáját” – mondta.
Érvelése értelmében az elmúlt három évben elfogadott 18 korábbi csomag egyértelműen bizonyította, hogy
Oroszország nem érzékeny ezekre a szankciókra.
Peszkov arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rendkívül pozitívan értékeli a Zapad–2025 hadgyakorlat lefolyását és eredményeit”. Azt mondta, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök azért nem jelent meg Putyinnal együtt a mulinói gyakorlóterepen, mert a „különleges katonai művelet” általános koordinációjával van elfoglalva. Rjabkov közölte, hogy Oroszország, Fehéroroszországtól eltérően, nem hívott meg amerikai megfigyelőket saját területén a hadgyakorlatra.
Donald Trump szerint csak az ő személyes jelenlétében képzelhető el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója – az amerikai elnök erről azelőtt beszélt Washingtonban, hogy az Egyesült Királyságba utazott.
Az elnök a Fehér Ház előtt újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az orosz és az ukrán államfő között „óriási a gyűlölet”.
„Úgy tűnik nekem is ott kell lennem a szobában velük, mert egyedül nem tudnak leülni egymással”
– fogalmazott az elnök, aki azt is megjegyezte, hogy egy megállapodáshoz két félre van szükség.
Arra a kérdésre, hogy mit tervez mondani jövő héten az ukrán elnöknek, amennyiben az ENSZ közgyűlési héten találkozik vele, Donald Trump azt mondta, hogy Zelenszkijnek egyezséget kell kötnie.
„Zelenszkijnek meg kell állapodnia, Európának pedig le kell állítania az olajvásárlást Oroszországból”
– fogalmazott Donald Trump.
Az elnök a gázai háborús helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nyomon követi a fejleményeket, és óva intette a Hamászt attól, hogy emberi pajzsként használja a fogságában lévő túszokat.
„Ha a Hamász emberi pajzsot próbál használni, nagy bajban lesz”
– nyomatékosította az elnök többször is.
Donald Trump kedden hivatalos látogatásra utazott az Egyesült Királyságba III. Károly uralkodó meghívására. Csütörtökön Keir Starmer brit miniszterelnökkel is tárgyalóasztalhoz ül. Az elnök elutazását megelőzően nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy másodjára látogathat brit uralkodói meghívásra az Egyesült Királyságba, megjegyezte, hogy még senkinek nem adatott meg ez a megtiszteltetés.
A brit kormányfővel tervezett megbeszélés témájaként a kereskedelmi kérdéseket említette, az amerikai-brit kereskedelmi megállapodás finomítását, valamint hozzátette, hogy szeretnének kedvezőbb vámokat, amiről tárgyalni fognak.







