Kampány indul a nyúlhúsfogyasztás népszerűsítésére

A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a spanyol társszervezetével közösen egy hároméves, 4,2 millió euró költségvetésű kampányt indított a nyúlhús fogyasztásának népszerűsítésére és a nyúlhús piaci jelenlétének növelésére 2-5 százalékkal - jelentette be Nagy István agrárminiszter pénteken Budapesten, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK).

A tárcavezető elmondta: a nyúlhús egy minőségi 21. századi fehérjeforrás, kedvező élettani paraméterekkel, alacsony zsírtatalommal rendelkezik, és az egyetlen olyan húsfajta, amely mentes allergén anyagtól. Ezen felül hagyományos, egészséges és fenntartható módon előállított húsfajta, ízletes, sokszínű kulturális alapanyag. Kiemelte, hogy a legszigorúbb uniós élelmiszerbiztonsági és állatjóléti szabványok szerint állítják elő.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője elmondta: a nyúltenyésztésnek komoly hagyományai vannak és a magyar gasztronómia szerves része, fogyasztása könnyen beilleszthető az egészséges táplálkozásba. Kiemelte: az ágazat fennmaradásához a magyar termékek fogyasztásával járulhatunk hozzá. Hozzátette, hogy az ágazat termelésének export aránya 90-95 százalék körüli, és az európia piacokon keresik a magyar nyúlhúst, de az ágazat stabilitását a magasabb belföldi fogyasztás is támogathatja.

Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács elnöke kiemelte: 2022-ben az aszály, korábban pedig a koronavírus érintette negatívan az ágazatot, azonban tavaly stabilizálódott és növekedésnek indult a piac, az élőállat felvásárlás közel 10 százalékkal nőtt 2023-hoz képest. Magyarország Európában a negyedik legnagyobb nyúltermelő, és a világ második legnagyobb nyúlhúsexportőre, évi 30 millió euróval. Az éves termelés 3,6 millió darab, a belföldi értékesítés 410 tonna körüli - ismertette.

Az elmúlt 15 évben az ágazat átrendeződött, elsődlegesen nagyüzemi termelés folyik, de reneszánszát éli a hobbinyúltartás is - fűzte hozzá. A kihívások között említette a szigorú állattartási előírásokat, a járványvédelmi kockázatokat, valamint a takarmány- és munkaerőhiányt, valamint a belföldi fogyasztás csökkenését. Az ágazat jövője szempontjából a digitalizáció, a korszerűbb technológiák alkalmazása és fiatalok bevonása jelenthet megoldást.

Mint mondta, a "Rabbit Meat EU" néven futó promóciós kampány kétéves előkészítés után az agrártárca és az AMC támogatásával valósul meg. A spanyol féllel közösen a következő három évben a két országban népszerűsítik majd a húsfogyasztást 4,27 millió eurós költségvetésből, aminek egyharmada jut a magyar félnek. A szakmai szervezet szerint sikernek minősülne, ha a piaci penetráció 2 százalékkal növekedne a program három éve alatt. A kampányban két fő korosztályt céloznak meg: az idősebb (60 plusz) korosztályt, valamint a Y generációt (25-44 év). Az idősebb korosztály számára nem ismeretlen a nyúlhús, ezért szerepel a marketing üzenetben az influenszer nagyszülők megnevezés - mondta.

Gál Tímea, az InnoFood Marketing nemzetközi projektmenedzsere a kampány részleteit ismertetve elmondta, hogy az elsősorban közösségi médiafelületeken fut, de lesznek áruházi kóstoltató kampányok is. A lakossági fogyasztók mellett a vendéglátó szektort is bevonják a kampányba, és október 4-én, az Európai nyúlhús napok alkalmából mintegy 40 étteremben lehet majd nyúlhúst kipróbálni, de várják még további éttermek jelentkezését.

A kormány egészének politikája gazdaközpontú, az elmúlt másfél évtizedben a gazdákkal szövetségben állította növekedési pályára a magyar vidéket, és a mostani kihívásokkal teli időszakban kiemelt pályázatokkal és célzott támogatásokkal segíti az ágazat szereplőit - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitóján.

A tárcavezető kiemelte: 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság, a kibocsátás folyó áron két és félszeresére, az EU-n belül a legnagyobb ütemben nőtt, a munkaerőegységre jutó reáljövedelem 84 százalékkal emelkedett, és az agrárexport tavaly 135 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet.

A 2010 óta elért történelmi fejlődésben kiemelkedő szerepük van a Vidékfejlesztési programon keresztül nyújtott támogatásoknak - tette hozzá.

A pályázók több mint 110 felhívásra jelentkezhettek, 400 ezer támogatói okirat született. A kifizetések értéke elérte a 2794 milliárd forintot, a források 60 százaléka kapacitásbővítést finanszírozott

- ismertette Nagy István, hozzátéve, hogy az agrártámogatások 2010 és 2024 között csaknem a háromszorosukra növekedtek.

A tavalyi évtől a Vidékfejlesztési program szerepét a KAP Stratégiai Terv vette át. A rendelkezésre álló 5650 milliárd forintos forrás 55 százaléka jut agrár-vidékfejlesztési célokra. A kormány az uniós fejlesztési forrásokat 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészítette ki, ezzel segítve az ágazat versenyképességének erősítését - jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy az innováció ugyanakkor erősíti a gazdálkodók hatékonyságát, és segíti az alkalmazkodást.

A termelőket a kormány kiemelt pályázatokkal és célzott támogatásokkal is segíti - mondta Nagy István, kiemelve az öntözésfejlesztési pályázatokon jóváhagyott 178 milliárd forintos támogatást, amellyel 1300 kérelmet támogattak.

A tárcavezető szólt arról is, hogy Brüsszelben az uniós közös krízisalapból kérelmeztek többletforrásokat az aszály- és fagykárok enyhítésére.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy egyre több fiatal választja az agráriumot hivatásául: az idén ősszel 3548 hallgató kezdte meg tanulmányait a magyar agrárfelsőoktatásban.

Hangsúlyozta: a generációváltás kulcsfontosságú, ezért minden eszközzel támogatják a fiatal gazdákat, akik a fenntartható gazdálkodás és a modern technológiák alkalmazásával viszik tovább a földművelés hagyományát.

A magyar élelmiszerek és termények európai összevetésben is kimagasló értéket képviselnek, az OMÉK pedig lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassa a gazdák munkáját, közelebb hozza egymáshoz a vidéket és a várost, a termelőt és a fogyasztót - zárta beszédét Nagy István.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője elmondta, hogy viharos időszakon van túl az agrárium, de a kormány és a szakma mindent megtett, hogy a koronavírus, az orosz-ukrán háború és a 2022-es történelmi aszály hatásait tompítsa.

Az uniós agrártámogatások drasztikus megkurtításának és Ukrajna európai uniós csatlakozásának terve baljós árnyat vet az agrárium jövőjére - fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a kormány a következő időszakban is "kellően kurucos mentalitással" fogja az agrárium érdekeit védeni.

Hangsúlyozta:

erősíteni kell a bizalmi kapcsolatot a magyar fogyasztók és a gazdák között, ezt a célt szolgálja az OMÉK is, mivel a magyar termékek leghűségesebb vásárlói mindig is a hazai vásárlók lesznek.

Tájékoztatása szerint az idei rendezvényre 230 nemzetközi kereskedő érkezett, akik 80 magyar élelmiszeripari vállalkozással tárgyalnak majd.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy kihívásokból idén sem volt hiány, a tavaszi fagykárok nehéz helyzetbe hozták a gyümölcstermelőket és a kertészeteket, és az aszályhelyzet is azt mutatta, hogy közösen kell cselekedni.

Hangoztatta, hogy a V4-es országokkal együtt közösen kell kiállni az EU agártámogatásainak 2027 utáni csökkentését célzó javaslatok ellen, vagy az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodása ellen.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a következő két nap során a közös agrárpolitika jövőjéről és az európai gazdaegység erősítéséről is egyeztetnek budapesti kétnapos ülésükön a visegrádi országok agrárkamaráinak vezetői.

Hangsúlyozta:

a klímaváltozás, a járványok és az európai gazdaságot továbbra is komolyan sújtó háború hatásainak kivédése közös erőfeszítést és egységes fellépést igényel.

Az élelmiszeripar működése nem öncélú, feladata, hogy biztosítsa az élelmiszerszuverenitást egészséges termékek előállításával. A magyar gazdák és a feldolgozóipar sorsát a fogyasztók döntik el, amikor terméket választanak, és ebben a versenyben a magyar áruk minősége lehet a döntő - mondta.

Hangsúlyozta: az új technológiák és tudás gyakorlati alkalmazása nélkül nem lehetünk versenyképesek.

A 82. OMÉK-et szeptember 18. és 21. között rendezik meg a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A kiállítást az Agrármarketing Centrum szervezi az Agrárminisztérium (AM) szakmai támogatásával, a rendezvény partnerországa a Fülöp-szigeteki Köztársaság.