Jóvátételi kölcsönt akar Ukrajnának Ursula von der Leyen

Jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben, Ursula von der Leyen elmondása szerint a kölcsön, amelynek egy részét európai védelmi beszerzésekre fordítanák, az európai bankokban tárolt, lefoglalt orosz vagyoneszközökön alapulna.

Ursula von dr Leyen, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatót Mark Rutte NATO-főtitkárral, ahol közölte, a jóvátételi kölcsönt nem egy összegben, hanem részletekben és feltételekhez kötve folyósítanák.

Ukrajnának vissza kell fizetnie a kölcsönt, de csak akkor, ha Oroszország jóvátételt fizet. Az elkövetőt ugyanis felelősségre kell vonni - szögezte le az uniós bizottság elnöke.

Oroszország katonailag, politikailag és gazdaságilag is vesztésre áll az ukrajnai háborúban - jelentette ki Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hétfőn Varsóban, a lengyel, német és ukrán hivatali kollégájával közösen tartott sajtókonferencián. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Moszkva jelenleg egy új eszkalációs szakaszba lép.

Jean-Noël Barrot francia, Radoslaw Sikorski lengyel és Johann Wadephul német külügyminiszter, a három országot felölelő weimari háromszög találkozóján tárgyalt a reprezentációs célokat szolgáló varsói Belweder elnöki palotában. Részt vett a tanácskozáson Andrij Szibiha, az ukrán diplomácia vezetője is.

Barrot a közös sajtóértekezleten elmondta: megerősítették Ukrajna "rendíthetetlen támogatását". "Mindenki tudja, mindenki látja, hogy Oroszország katonailag, politikailag és gazdaságilag is vesztésre áll" - fogalmazott a francia politikus.

Oroszország gazdasága "agóniában van, megfojtják a háborús erőfeszítések, az ukrán támadások, amelyek mintegy 17 százalékkal csökkentették az orosz olajfinomítók kapacitását, valamint az erőteljes szankciók is, amelyeknek Vlagyimir Putyin továbbra is kiteszi saját népét"

- jelentette ki Barrot.

A diplomata a többek között Lengyelországban, Észtországban és Romániában az utóbbi időben történt légi incidensekre utalva úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök azért folyamodott ezekhez a "provokációkhoz", hogy "elfedje kudarcát".

Radoslaw Sikorski szerint az incidensek azt mutatják, hogy Oroszország "konfrontációra törekszik". A megbeszélésen ezért Európa biztonságának megerősítéséről is tárgyaltak - számolt be a lengyel tárcavezető.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy Oroszország tevékenységének megfékezéséhez "a szankciók megerősítése a kulcs" - mondta el Sikorski. Hozzátette: be kell tömni a szankciórendszerben még létező "hézagokat".

Johann Wadephul szerint a légtérsértések "nem véletlenszerűek", hanem egy olyan művelet részét képezik, amely Európai légterét, stratégiai infrastruktúráját és védelmi felkészültségét veszi célba. Oroszország "próbára akarja tenni elszántságunkat, nyugtalanságot akar kelteni", erre pedig "egyértelműen és egységesen kell válaszolni" - hangsúlyozta a német miniszter.

Andrij Szibiha úgy értékelte, hogy Oroszország jelenleg egy új eszkalációs szakaszba próbál lépni, amely "nyílt hibrid háborút jelent az egész transzatlanti közösség ellen".

A biztonság erősítését célzó egyik "első és határozott lépésként" Szibiha azt javasolta, hogy integrálják az ukrán légvédelmi rendszereket az európai rendszerbe.

A miniszter aláhúzta, hogy "az orosz támadások ellenére Ukrajna védekezik, sőt bizonyos irányokban ellentámadásba lendült". Kijev "bebizonyította, képes arra, hogy a gyakorlatban teljesítse a NATO 5. cikkelyében előírt kötelezettségeket" - jelentette ki. Ukrajna "már nem egy ütközőzóna, ez pedig alapvető tényező lesz az új európai biztonsági architektúra létrehozásában" - fogalmazott Szibiha.

Az ukrán külügyminiszter hétfőn a Warsaw Security Forum nemzetközi konferencián is felszólalt. Kijelentette, Ukrajna "ellenálló képessége nem indokolja a háború végtelen folytatódását". "Még idén véget akarunk vetni a háborúnak" - jelentette ki Szibiha.

Úgy látta: Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök múlt heti találkozója "további diplomáciai dinamikát" adott "a béketeremtő erőfeszítésekhez".

A NATO "formálisan nem vesz részt az (ukrajnai) háborúban", Oroszország viszont "hibrid háborút folytat a transzatlanti közösséggel" - fogalmazott a tárcavezető. További szankciók kivetését szorgalmazta Moszkvával szemben, azzal érvelve: ez "egyetlen módja" annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt a béketárgyalásokra kényszerítsék.

Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról - jelentette ki az orosz külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 80. ülésszakának általános vitáján tartott felszólalásában még szombaton New Yorkban.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy "Oroszország - ahogy eddig - továbbra is nyitott az egyeztetésekre a konfliktust kiváltó okok megszüntetéséről".

Azt hangoztatta, hogy Oroszország biztonságának, valamint létfontosságú érdekeinek biztosításáról egy "megbízható egyetértésre" kell jutni.

A béketárgyalás további orosz feltételei közé sorolta a kijevi kormány fennhatósága alatt élő orosz közösség és oroszajkúak jogainak teljes helyreállítását.

"Ezen az alapon készen állunk az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyalni" - jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov mintegy húszperces felszólalásában azt is kijelentette, hogy Oroszország nem tervez támadást az NATO vagy az Európai Unió ellen. Oroszország vezető diplomatája provokációnak nevezte a Nyugat elleni orosz katonai tervekről szóló híreszteléseket, és azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezeket "többször cáfolta".

Volodimir Zeleszkij ukrán elnök kijelentette, hogy készen áll távolmaradni a következő elnökválasztástól, ha sikerül befejezni a háborút Oroszországgal. Erről az Axios amerikai hírportálnak adott videóinterjúban beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.

A műsorvezető azt kérdezte tőle, hogy békeidőben is elnök marad-e, vagy azt fogja mondani: "a hazámat történelme legnehezebb időszakában szolgáltam, és most távozom a posztomról".

"Ha befejezzük a háborút az oroszokkal, igen, kész vagyok nem indulni az elnökválasztáson, mert nem az államfőség a célom. Nagyon szerettem volna ebben a rendkívül nehéz időszakban együtt lenni a hazámmal, segíteni az országot. Pontosan erre törekedtem mindig. A célom: befejezni a háborút"

- válaszolta Zelenszkij.

Az elnök az interjúban elmondta: Donald Trump amerikai elnökkel kedden folytatott négyszemközti találkozójukon azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy adjon Ukrajnának egy olyan fegyvert, amely rákényszeríti Vlagyimir Putyin orosz elnököt a tárgyalásra. Zelenszkij nem árulta el, milyen fegyvert kért Trumptól.

Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy a találkozón Trump felvetette: Ukrajnának válaszolnia kell az orosz csapásokra. "Ha az oroszok támadják az energetikai infrastruktúránkat, Trump elnök támogatja azt, hogy válaszul mi is csapást mérünk Oroszország energetikai infrastruktúrájára" – közölte Zelenszkij.

Az ukrán elnök szavai szerint ugyanezt mondta Trump az orosz drón- és rakétagyártó létesítményekkel kapcsolatban is, noha ezek jól védettek - jegyezte meg. Utalást tett Moszkva elleni ukrán csapások lehetőségre is, mondván, hogy a Kreml tisztségviselői jó, ha tudják, hol találhatók az óvóhelyeik. "Szükségük lesz rájuk, ha nem állítják le a háborút" - tette hozzá Zelenszkij.

"Oroszországnak nincsenek ilyen szándékai" - fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, hogy az országa elleni bármely agresszióra határozott lesz a válasz.

"Ne legyenek ezzel kapcsolatban kétségek az NATO-ban és az Európai Unióban" - hangoztatta.

Szergej Lavrov beszédében védelmébe vette a Gázában élő palesztinokat.

A gázai konfliktussal kapcsolatban kijelentette, hogy Oroszország elítéli a Hamász fegyveresei által vezetett 2023. október 7-i támadást, ugyanakkor ami azóta történik, "a gázai palesztinok elleni brutális gyilkosságok", semmivel nem igazolthatók.

Az orosz külügyminiszter egyben "törvénytelennek" nevezte azokat a nyugati törekvéseket, amelyek ismételt szankciókkal sújtanák Iránt.