Kegyetlenül beszólt egymásnak Boris Johnson és a finn miniszterelnök Kijevben

A finn államfő, Alexander Stubb, valamint az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, Boris Johnson éles szóváltásba keveredett a kijevi YES-konferencián, amikor Ukrajna európai uniós csatlakozásának lehetősége került napirendre – számolt be róla az EAdaily.

„Nem szívesen mondom ezt a jelenlétedben, de Ukrajna számára az egyik legjobb biztonsági garancia az Európai Unió-tagság lenne” – fogalmazott a finn államfő.

A finn sajtó szerint Stubb ezzel burkoltan bírálta a brexit egyik fő alakját, Boris Johnsont, aki érezhetően sértésként értelmezte a kijelentést.

Johnson válaszában emlékeztette Stubbot, hogy az úgynevezett „hajlandók koalíciója” – amely a Nyugat katonai segítőkészségét hivatott jelezni – eddig nem lépett érdemben.

A volt brit kormányfő azt is felvetette, hogy miért nem küld katonai alakulatokat a „hajlandók koalíciója” Ukrajna területére, és miért engedik, hogy Oroszország gyakorlatilag vétójogot kapjon ebben a kérdésben.

A szóváltás hátterében az áll, hogy szeptember 4-én Párizsban tartottak találkozót a „hajlandók koalíciójának” képviselői, Keir Starmer brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök vezetésével. A megbeszélés után Macron bejelentette: 26 ország vállalt kötelezettséget arra, hogy a tűzszünet után úgynevezett elrettentő erőket telepítenek Ukrajnába.

Stubb hivatalos látogatás keretében érkezett Kijevbe, ahol a YES-konferencián Ukrajna európai integrációját és a Nyugat hosszú távú elköteleződését vitatták meg.

Az amerikai elnök a NATO-tagállamokhoz intézett üzenetében kijelentette, hogy a háború soha nem tört volna ki, ha ő lett volna hivatalban.

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán üzent a NATO-nak és „a világnak” az orosz–ukrán háború kapcsán. Bejegyzésében leszögezte: „Ez nem Trump háborúja (soha nem kezdődött volna el, ha elnök lettem volna), ez Biden és Zelenszkij háborúja. Csak azért vagyok itt, hogy segítsek megállítani, és több ezer orosz és ukrán életet megmenteni (csak a múlt héten 7118 ember vesztette életét. Őrület!)”

Trump hozzátette, hogy kész lépéseket tenni Oroszországgal szemben, és szankciókat kivetni, amennyiben a NATO-tagállamok is hajlandóak erre. Szerinte fel kell hagyni az orosz olaj vásárlásával, valamint Kínára 50–100 százalékos vámot kell kivetni, amelyeket a háború lezárultával visszavonnának.

Érvelése szerint Kína erős befolyással bír Oroszország felett, és a vámok révén megtörhető lenne ez a kapcsolat.

„Ha a NATO azt teszi, amit mondok, a háború gyorsan véget ér, és ez az összes élet megmenekül!” – írta az amerikai elnök, aki figyelmeztetett: ellenkező esetben csak az Egyesült Államok idejét, pénzét és energiáját pazarolják.

Trump már korábban is hangoztatta, hogy célja az öldöklés megállítása. Augusztusban, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalása után kijelentette: „Hetente öt-hétezer embert veszítenek abban a nevetséges háborúban, amelynek soha nem lett volna szabad kitörnie. Ha normális elnökünk lett volna – nem is nagyszerű, csak normális –, akkor ez nem történt volna meg.”

Az amerikai elnök Zelenszkij követeléseire is visszafogottan reagált, és hangsúlyozta: Ukrajnának le kell mondania mind a Krím félszigetről, mind a NATO-tagságról.

Ukrajnának legalább 120 milliárd dollárra lesz szüksége 2026-os védelmi kiadásaira – jelentette be szombaton Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter.  

Smihal szerint a finanszírozás elengedhetetlen a védelmi vonalak fenntartásához, több drón és más fegyverek gyártásához, a légtér védelméhez és az orosz agresszió feltartásához. „A háborús gazdaság szerint ha kevesebbet költünk, mint Oroszország, akkor a területeinkkel és ami a legfontosabb, az életünkkel fizetünk” – jelentette ki a védelmi miniszter egy kijevi konferencián.

Ukrajna jelenleg a bruttó hazai termék több mint 31 százalékát fordítja hadseregére. Az idei költségvetés legalább 63 milliárd dolláros védelmi kiadást tervez, ezen felül fegyverszállítmányok érkezésére is számít az ország nyugati szövetségeseitől.

Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke rámutatott, hogy a háború költségei folyamatosan emelkednek: 2025-ben a háború egy napja 172 millió dollárba kerül, míg 2024-ben ez az összeg körülbelül 140 millió dollár volt. A napi költség magában foglalja a katonák bérét, a fegyvereket és a csatatéren megsebesülteknek vagy az elhunytak családjának fizetett kártérítéseket – fejtette ki.

„Amíg diplomáciai megoldás nem születik, folytatnunk kell a harcot. A harc folytatásához pedig pénzre van szükségünk. A védelem pedig óriási költségekkel jár”

– hangsúlyozta Pidlasza.

Az orosz hadsereg elfoglalta az Ukrajna délkeleti részén fekvő Novomikolajivka (orosz neve: Novonyikolajevka) falut – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A minisztériumi közlemény szerint az orosz erők átvették az ellenőrzést a Dnyipropetrovszk megyében lévő település fölött.

Az elmúlt 24 órában az orosz erők csapást mértek Ukrajna hosszú hatótávolságú dróninfrastruktúrájára, és 340 ukrán drónt lőttek le – számoltak be az orosz hírügynökségek a védelmi tárca közleménye alapján.

Nagy-Britannia száz új szankciót léptetett érvénybe Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni egyre intenzívebb orosz támadások miatt. A intézkedéssel, amelyet Yvette Cooper brit külügyminiszter jelentett be pénteken, London elsősorban az orosz olajjövedelmeket, illetve az orosz fegyveres erők számára korszerű elektronikus részegységeket szállító vállalatokat vette célba.

A szankciócsomag legnagyobb egyedi tételét az orosz „árnyékflottával” – vagyis a nemzetközi szankciók kikerülésével nyersanyagokat szállító orosz hajókkal – szembeni intézkedések jelentik: a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit kormány ezúttal hetven ilyen hajóra érvényesített szankciókat.

A munkáspárti brit kormány mindemellett 27 céggel és három magánszeméllyel szemben is büntetőlépéseket jelentett be.

Az érintett vállalatok többsége katonai célokra – elsősorban rakéták és drónok gyártásához – használható elektronikai részegységeket szállított az orosz fegyveres erőknek.

Az új brit szankciók kínai, török és azeri cégekre is kiterjednek.

Yvette Cooper, aki pénteken Kijevbe látogatott, a szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: Oroszország csak júliusban 6500 drónnal és rakétával hajtott végre támadásokat ukrán célpontok ellen.

A brit külügyminiszter szerint az orosz támadásokhoz használt drónok és rakéták száma tízszeresére emelkedett az utóbbi egy évben.

Cooper kiemelte, hogy a legutóbbi ilyen orosz támadásokban súlyosan megrongálódott a brit kormány globális kulturális és oktatási szervezete, a British Council kijevi központja és az Európai Unió kijevi képviselete is.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) dróncsapást mért a legnagyobb oroszországi olajkikötőre, a Balti-tenger partján található Primorszkra – közöltek maga az SZBU az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

„Az SZBU drónjainak sikeres támadása következtében a kikötőben lévő egyik hajón és a szivattyúállomáson tüzek keletkeztek, az olajrakodás leállt.

Az orosz költségvetés becsült napi vesztesége az export leállása miatt akár 41 millió dollár is lehet”

– fejtették ki a szakszolgálatnál. Hozzátették, hogy az SZBU erői több orosz olajátemelő állomást is eltaláltak, amelyek a fő csővezeték-hálózat kulcselemei, és biztosítják a nyersolaj szállítását az uszty-lugai kikötő termináljába. Megjegyezték, hogy Primorszk kulcsfontosságú csomópont az orosz „árnyékflotta” feltöltéséhez, Oroszország ezen keresztül kerüli meg a nemzetközi szankciókat, és olajat ad el a külföldi piacokon. A kikötőn évente körülbelül 60 millió tonna olaj halad át, ami Oroszországnak mintegy 15 milliárd dollár bevételt hoz.

Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója a Facebookon arról tájékoztatott, hogy pénteken az orosz erők három ballisztikus rakétával csapást mértek a régióra, aminek következtében az egyik kistelepülésen két ember meghalt, öt pedig megsebesült. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy egy orosz drón támadott meg egy civil gépjárművet Sevcsenkivszka kistérségben, a támadás következtében egy 88 éves és egy 65 éves nő, valamint egy 76 éves férfi megsebesült.

Helyi kormányzók délelőtti közlése szerint az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg támadást intézett Herszon, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék ellen. A csapások következtében egy ember meghalt és 19 szenvedett sérüléseket.

Az ukrán légierő közölte, hogy az éjjel Oroszország negyven támadó drónt indított Ukrajna ellen, ebből a légvédelmi erőknek 33-at sikerült semlegesíteniük.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során a fronton 195 fegyveres összecsapás volt, ezek közül hatvan a Donyeck megyei Pokrovszknál. A hadsereg pénteki összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége megközelítette az egy millió 93 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett egy orosz harckocsit, negyven tüzérségi rendszert és 273 drónt.