POLITIK
Csak akkor kapnak pénzt, ha dolgoznak.
Karol Nawrocki lengyel elnök aláírta a háború elől menekülő ukrán állampolgárok családtámogatási járulékait munkavállaláshoz kötő törvényt - közölte pénteki sajtóértekezletén Zbigniew Bogucki, az államfői hivatal vezetője.
A lengyel parlament azt követően szavazta meg múlt héten az új törvényt, hogy az elnök augusztus 25-én megvétózta az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodását és munkavállalását szabályozó törvénymódosítást. Nawrocki ugyanis kifogásolta, hogy a jogszabály előző változata az ukránoknak a lengyel állampolgárokkal azonos elvek szerint járó, gyermekenként havi 800 zlotyt (73 400 forint) érő családtámogatásról is szólt, és nem kötötte azt munkavállaláshoz.
Az elnök a vétójával "arra kényszerítette a kormányt, hogy csökkentse az ukrán állampolgároknak járó juttatásokat, különösen azok esetében, akik nem dolgoznak Lengyelországban, vagy nem is tartózkodnak ott" - jelentette ki Bogucki. Hozzátette: a jogszabály újabb, az elnök által jóváhagyott változata "tulajdonképpen az Ukrajnából érkező és a lengyel adófizetők kárára történő turizmus végét jelenti".
A törvény az ukrán állampolgároknak járó egészségügyi ellátásról is szól, amelyet attól tesznek most függővé, hogy fizetnek-e Lengyelországban társadalombiztosítási hozzájárulást.
A jogszabály elfogadására azért volt szükség, mert az ukrán háborús menekültekről szóló jelenlegi előírások csak október elejéig érvényesek. Az új törvény jövő év március 4-ig hosszabbítja meg őket.
A törvény újabban a nem ukrán állampolgárságú külföldieknek folyósítandó szociális juttatásokról is szól, amelyek egy részének kifizetését szintén munkavállaláshoz kötik.
Bogucki bejelentette: Nawrocki hétfőn a szejmben benyújtja még a témába vágó két tervezetét. Az egyik értelmében meghosszabbítanák azt az időszakot, amelynek eltelte szükséges ahhoz, hogy a Lengyelországban élő külföldiek lengyel állampolgárságért folyamodhassanak. A másik tervezet értelmében büntethetővé tennék az ukrán banderista jelképek használatát.
A lengyel elnök aláírta pénteken a lakossági energiadíjak további befagyasztásáról szóló törvényt is. Ennek értelmében az áram ára megawattóránként továbbra is maximum 500 zloty (mintegy 45,9 ezer forint) lesz. Az árstopot magában foglaló törvény előző változatát Nawrocki augusztus végén szintén megvétózta, mert ezeket az előírásokat a kormánykoalíció a szélerőművek építését liberalizáló törvénybe foglalta bele, az elnök pedig úgy találta: az energiaárakat nem lehet függővé tenni "a lobbisták és egyes politikusok zsarolásától".
Ukránok a leggyakoribb bűnelkövetők Lengyelországban
Lengyelországban az ukránok lettek a leggyakoribb külföldi bűnelkövetők 2024-ben, a lengyel rendőrség adatai szerint. A leggyakoribb bűncselekmények az ittas vezetés, a lopás és a csalás voltak.
Rendőrautó Krakkóban. (Fotó: NurPhoto via AFP/Artur Widak/NurPhoto) Fotó: NurPhoto via AFP
lengyel RMF24 hírügynökség a lengyel rendőrség adataira hivatkozva közölte, hogy 2024-ben az ukránok lettek a leggyakoribb külföldi bűnelkövetők Lengyelországban. A rendőrség összesen 16 400 külföldit tartóztatott le bűncselekmények elkövetése miatt, ebből 9700 esetben ukrán állampolgárok voltak érintettek.
A leggyakoribb bűncselekmények az ittas vezetés (2900 eset), a lopás (930 eset) és a csalás (461 eset) voltak. A statisztikában a második helyen a grúz állampolgárok állnak (1700 letartóztatás), a harmadik helyen pedig a beloruszok (1100 letartóztatás). Az RMF24 kiemeli, hogy az ittas vezetéssel kapcsolatos problémák jelentős része külföldi állampolgárokhoz köthető.
Érdemes megjegyezni, hogy a jelentés közzététele egybeesik azzal a tendenciával, hogy az ukránok egyre nagyobb számban hagyják el Lengyelországot az életkörülmények romlása miatt. Sokan Németországot választják új otthonuknak. A jelentés nem tér ki arra, hogy a bűncselekmények elkövetésének okai között szerepel-e a nehéz gazdasági helyzet vagy más társadalmi tényezők. A lengyel hatóságok további vizsgálatokat fognak lefolytatni, hogy meghatározzák a bűnözés okát és kidolgozzák a megelőzésre vonatkozó stratégiát.
Már csak a lakosság 35 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását – derül ki egy felmérésből. Három évvel ezelőtt ez az arány még 85 százalék volt. A mostani közvélemény-kutatás adatai jelentős változást jelentenek az IBRiS ügynökség által 2022-ben, végzett hasonló felméréshez képest, amikor még a lengyel válaszadók 85 százaléka támogatta Ukrajna EU-tagságát, 75 százaléka pedig az ukránok NATO-tagságát.
Az új közvélemény-kutatást az IBRiS végezte a Defence24 lengyel hírportál és a Stand With Ukraine alapítvány megbízásából. A kérdések az Ukrajnában folyó háborúra, Lengyelország Kijevnek nyújtott támogatására, valamint Lengyelország saját biztonságára vonatkoztak – írta a Notes from Poland.
A megkérdezetteknek már csak 35 százaléka mondta az is, hogy Lengyelországnak folytatnia kell Ukrajna gazdasági támogatását.
A lengyeleknek elegük lett Ukrajnából
2022-ben, röviddel az orosz–ukrán háború kezdete után, ugyanez a közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel, hogy be kell-e fogadni Ukrajnát az EU-ba/NATO-ba. Akkor még 85 százalék válaszolt igennel Ukrajna uniós csatlakozásának támogatására, míg, 75 százalék Ukrajna NATO-csatlakozását támogatta.
Tavaly a Donald Tusk miniszterelnök vezette lengyel kormány felszólította az EU-t, hogy sürgősen kezdje meg a tagsági tárgyalásokat Ukrajnával. Idén májusban Lengyelország megállapodást írt alá Ukrajnával, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja Kijevet az EU-ba való belépési tárgyalásain.
Az idei elnökválasztási kampány során azonban három jobboldali ellenzéki jelölt, Karol Nawrocki, Sławomir Mentzen és Grzegorz Braun is ellenezték Ukrajna EU-tagságát.
Nawrocki végül a második fordulóban nyert.
Lengyelország Ukrajna egyik legfőbb támogatója
Lengyelország Ukrajna egyik legfőbb támogatója, jelentős katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtva. Emellett a háború elől menekülő több millió ember elsődleges célpontja is volt. Egy 2022. júliusi tanulmány szerint a lengyelek 77 százaléka személyesen vett részt az ukrán menekültek megsegítésében, saját zsebből mintegy kétmilliárd eurót költve erre a célra. Abban az évben a lengyelek körülbelül kétharmada támogatta a kormány határozott támogatását Ukrajna iránt.
Az új IBRiS-felmérésben azonban a válaszadók 46 százaléka szerint Lengyelországnak csökkentenie vagy teljesen le kell állítania (20 százalék) az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását.
A háború befejezéséről szóló vélemények is jelentősen megváltoztak a lengyelek körében: a felmérés szerint 62 százalék válaszolta azt, hogy Ukrajnának még tűzszünet nélkül is béketárgyalásokat kellene folytatnia Oroszországgal, és a válaszadók nagyobb arányban gondolják azt is, hogy Kijevnek el kellene fogadnia egyes területek elvesztését a háború befejezése érdekében.
Ez az eredmény megegyezik a lengyel állami kutatóintézet, a CBOS rendszeres közvélemény-kutatásainak összegzésével, amely tavaly decemberben először mutatta ki, hogy a lengyelek többsége szerint az ukrajnai háborút be kell fejezni, még akkor is, ha ehhez Kijevnek területeket vagy függetlenségét kell feladnia.
Ripost hírek
