100(!) új szankcióval sújtanák az oroszokat a britek

Nagy-Britannia száz új szankciót léptetett érvénybe Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni egyre intenzívebb orosz támadások miatt. A intézkedéssel, amelyet Yvette Cooper brit külügyminiszter jelentett be pénteken, London elsősorban az orosz olajjövedelmeket, illetve az orosz fegyveres erők számára korszerű elektronikus részegységeket szállító vállalatokat vette célba.

A szankciócsomag legnagyobb egyedi tételét az orosz „árnyékflottával” – vagyis a nemzetközi szankciók kikerülésével nyersanyagokat szállító orosz hajókkal – szembeni intézkedések jelentik: a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit kormány ezúttal hetven ilyen hajóra érvényesített szankciókat.

A munkáspárti brit kormány mindemellett 27 céggel és három magánszeméllyel szemben is büntetőlépéseket jelentett be.

Az érintett vállalatok többsége katonai célokra – elsősorban rakéták és drónok gyártásához – használható elektronikai részegységeket szállított az orosz fegyveres erőknek.

Az új brit szankciók kínai, török és azeri cégekre is kiterjednek.

Yvette Cooper, aki pénteken Kijevbe látogatott, a szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: Oroszország csak júliusban 6500 drónnal és rakétával hajtott végre támadásokat ukrán célpontok ellen.

A brit külügyminiszter szerint az orosz támadásokhoz használt drónok és rakéták száma tízszeresére emelkedett az utóbbi egy évben.

Cooper kiemelte, hogy a legutóbbi ilyen orosz támadásokban súlyosan megrongálódott a brit kormány globális kulturális és oktatási szervezete, a British Council kijevi központja és az Európai Unió kijevi képviselete is.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) dróncsapást mért a legnagyobb oroszországi olajkikötőre, a Balti-tenger partján található Primorszkra – közöltek maga az SZBU az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

„Az SZBU drónjainak sikeres támadása következtében a kikötőben lévő egyik hajón és a szivattyúállomáson tüzek keletkeztek, az olajrakodás leállt.

Az orosz költségvetés becsült napi vesztesége az export leállása miatt akár 41 millió dollár is lehet”

– fejtették ki a szakszolgálatnál. Hozzátették, hogy az SZBU erői több orosz olajátemelő állomást is eltaláltak, amelyek a fő csővezeték-hálózat kulcselemei, és biztosítják a nyersolaj szállítását az uszty-lugai kikötő termináljába. Megjegyezték, hogy Primorszk kulcsfontosságú csomópont az orosz „árnyékflotta” feltöltéséhez, Oroszország ezen keresztül kerüli meg a nemzetközi szankciókat, és olajat ad el a külföldi piacokon. A kikötőn évente körülbelül 60 millió tonna olaj halad át, ami Oroszországnak mintegy 15 milliárd dollár bevételt hoz.

Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója a Facebookon arról tájékoztatott, hogy pénteken az orosz erők három ballisztikus rakétával csapást mértek a régióra, aminek következtében az egyik kistelepülésen két ember meghalt, öt pedig megsebesült. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy egy orosz drón támadott meg egy civil gépjárművet Sevcsenkivszka kistérségben, a támadás következtében egy 88 éves és egy 65 éves nő, valamint egy 76 éves férfi megsebesült.

Helyi kormányzók délelőtti közlése szerint az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg támadást intézett Herszon, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék ellen. A csapások következtében egy ember meghalt és 19 szenvedett sérüléseket.

Az ukrán légierő közölte, hogy az éjjel Oroszország negyven támadó drónt indított Ukrajna ellen, ebből a légvédelmi erőknek 33-at sikerült semlegesíteniük.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során a fronton 195 fegyveres összecsapás volt, ezek közül hatvan a Donyeck megyei Pokrovszknál. A hadsereg pénteki összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége megközelítette az egy millió 93 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett egy orosz harckocsit, negyven tüzérségi rendszert és 273 drónt.

A NATO keleti szárnyának védelme elsőrendű fontosságú, ezért elindítjuk a Keleti Őrszem (Eastern Sentry) műveletet, amely tovább erősíti e régió védelmi helyzetét – jelentette ki a NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.

Mark Rutte, az európai szövetséges haderők főparancsnokával, Alexus Grynkewich tábornokkal tartott sajtótájékoztatót, amelynek keretében elmondta: a művelet a következő napokban indul, és számos szövetséges — köztük Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és mások — erőit vonja be, a hagyományos katonai képességeken túl. Az erőfeszítés részeként olyan elemek is lesznek, amelyek a drónhasználatból fakadó kihívások kezelésére szolgálnak – tette hozzá.

A főtitkár szerint bár a légtérsértések leginkább a keleti szárnyat érintik, valójában mind a 32 NATO-tagország veszélyben van, hiszen az orosz rakéták hiperszonikus sebességgel percek alatt elérhetik Európa bármely pontját. Ezért kulcsfontosságú a Keleti Őrszem művelet, amely rugalmas védelmet biztosít a légtérsértésekkel és más fenyegetésekkel szemben

– hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban hogy héten orosz drónok sértették meg a lengyel légteret, Rutte úgy nyilatkozott: a történtek attól függetlenül, hogy szándékosak voltak-e vagy sem, „felelőtlenek és elfogadhatatlanok”, a szövetség integrált légvédelmi rendszerei pedig sikeresen biztosították a NATO-terület védelmét.

Főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök jól reagált a történtekre, és az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt szilárd. „A lengyel elnök beszélt Donald Trumppal, én magam is beszéltem vele, és ez nagyon jó kapcsolatépítő megbeszélés volt, különösen a múlt heti washingtoni találkozójuk után” – mondta.

Rutte továbbá üdvözölte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a javaslatát egy közös uniós finanszírozású „drónfallal” kapcsolatban.

A főtitkár szerint az EU és a NATO szorosan együttműködik: a NATO a védelmi tervezést és követelményeket adja, az EU pedig az ipar és a finanszírozás terén tud hozzájárulni. Ezért minden uniós kezdeményezés, például a dróntechnológia fejlesztése, hasznos a közös védelem szempontjából – tette hozzá.

Alexus Grynkewich tábornok nyilatkozatában arról beszélt, hogy a Keleti Őrszem művelet átfogó és integrált védelmi rendszert alakít ki az északi térségtől a Fekete- és Földközi-tengerig, összekapcsolva a légi rendészeti és földi légvédelmi képességeket. „Ez a művelet rugalmasságot és erőt ad, lehetővé téve, hogy pontosan ott és akkor összpontosítsuk erőinket, ahol és amikor szükség van rá” – mondta.

Hozzátette: Franciaország, Dánia, az Egyesült Királyság és Németország már felajánlott vadászgépeket, hadihajókat és légvédelmi rendszereket. A NATO emellett új, költséghatékony drónellenes technológiákat is gyorsított ütemben vezet be, hogy a művelet hosszú távon fenntartható legyen. „A keleti szárny az első védelmi vonalunk, de valójában az egész szövetséget védi. A művelet már most elkezdődik, de idő kell a teljes összehangoláshoz” – hangsúlyozta Grynkewich.

Németország elkötelezett abban, hogy „minden talpalatnyi területet” megvédjenek a NATO-ban – jelentette ki Carsten Breuer német vezérkari főnök pénteken Litvániában arra reagálva, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.

„A lengyel légtér Oroszország általi legutóbbi megsértése ismételten rámutat arra, hogy milyen fontos az elkötelezettségünk. Részvételünk a NATO keleti szárnyának védelmében bizonyosra vehető, készek vagyunk megvédeni minden talpalatnyi szövetséges területet” – hangsúlyozta Breuer.

A német kormány csütörtökön bejelentette, hogy a német hadsereg „kiterjeszti és növeli” légi támogatását Lengyelország fölött, hozzájárulva a NATO keleti szárnyának biztonságát erősítő európai erőfeszítésekhez.

A vezérkari főnök a német vezetéssel a balti régióban zajló Quadriga-2025 hadgyakorlaton tett látogatást. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy realisztikus logisztikai támogatási forgatókönyveket készítettek elő a részt vevő csapatok számára egy potenciális konfliktus esetére, és ez az első alkalom, hogy ilyen léptékű gyakorlatot hajtanak végre.

Pénteken Fehéroroszország és Oroszország is elindította saját hadgyakorlatát, amely Zapad-2025 néven zajlik mindkét ország területén, valamint a Balti- és a Barents-tengeren.