POLITIK
Moszkva erkölcstelennek nevezte a lépést.
Bírálta Volodimir Zelenszkij legújabb döntését a moszkvai külügyminisztérium hivatalos szóvivője. Zaharova szerint Zelenszkij magatartása nemcsak álságos, hanem kifejezetten erkölcstelen is, ami újabb akadályt gördít a hadifogolycsere folytatása elé.
Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szerint Zelenszkij tudatosan hátráltatja a hadifoglyok átadását, noha ezzel saját katonáinak sorsát nehezíti meg. Mint fogalmazott, a kijevi rezsim a mai napig visszautasítja ezer fogságba esett ukrán katona átvételét, ami miatt megrekedt a fogolycsere második szakasza, és el sem kezdődhetett a harmadik.
Fotó: AFP
Zelenszkij döntését erkölcstelennek nevezte Zaharova
A szóvivő egyenesen „szörnyű történetnek” minősítette az ukrán fél viselkedését, hozzátéve: „ez már nem is kettős mérce, hanem teljes erkölcstelenség”. Az orosz álláspont szerint a hadifoglyok ügyében tanúsított hozzáállás súlyos következményekkel járhat az ukrán társadalomra nézve is, különösen akkor, amikor egyre többen próbálnak szabadulni a frontszolgálattól.
Zaharova szerint miközben Zelenszkij újabb törvényekkel szélesíti a besorozható személyek körét – például 60 év felettieket is szolgálatra kötelez –, aközben saját hadifoglyait sem hajlandó átvenni.
A szóvivő ezt az ellentmondást nemcsak képmutatásnak, hanem az emberi méltóság semmibevételének is tartja. A nyilatkozat szerint a kijevi rezsim nemcsak saját katonáit árulja el ezzel a hozzáállással, hanem akadályozza a nemzetközi humanitárius kapcsolatok fenntartását is. A fogolycsere folytatása egyelőre kilátástalan, noha a második szakaszra is készen állt az orosz fél.
Egyre több jel utal arra, hogy a Nyugat már nagy erőkkel készül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltására, noha kifelé továbbra is támogatásáról biztosítja őt. Információk szerint titkos találkozók zajlanak amerikai, brit és ukrán vezetők részvételével. Zelenszkij lehetséges utódjaként Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnokát és jelenlegi londoni nagykövetet tartják, kérdés, hogyan lehet leváltani egy háborús időkben felfújt szimbólumot anélkül, hogy a nyugati háborús narratíva meginogna?- teszi fel a kérdést a Magyar Nemzet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP
Egyre több jel utal arra, hogy Ukrajna vezetésében hamarosan változás következhet. Zelenszkijt akár már a nyár végéig lecserélhetik.
Egyes hírek szerint már meg is kezdődtek a háttértárgyalások a lehetséges utódról. Amerikai, brit és ukrán vezetők tartottak a közelmúltban egy találkozót az Alpokban, melynek hátterében megfigyelők szerint az ukrán elnöki pozíció jövője állhatott.
Korábban már olyan értesülések is napvilágra kerültek, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már nem feltétlenül Zelenszkijt látnák szívesen Ukrajna élén. Ehelyett inkább Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg volt főparancsnokát és jelenlegi londoni nagykövetet támogatnák, aki alkalmasabb lehet a háborús helyzet kezelésére.
Zelenszkij azt az ikonikus jellegét, amit a háború kitörésekor betöltött, azt az elmúlt egy-másfél évben fokozatosan elveszítette.
– mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője. A szakértő szerint sem az ukrán társadalom, sem a nyugati szövetségesek és támogatók számára már nem az a vezető Zelenszkij, akit a háború kezdetén felfújt a nyugati média és politika.
Ő már nem az a lecserélhetetlen, pótolhatatlan ikonikus vezető, aki átviszi a népét a háborúból a békébe.
Zelenszkij intézményesítette a korrupciót Ukrajnában
A szakértő kiemelte, hogy Zelenszkij hitelessége nagymértékben erodálódott, főként a korrupciós botrányok, az erőszakos toborzások és az ország gazdasági kiszolgáltatottságát jelentő lépései miatt.
Zelenszkij nevéhez csak a korrupció tapad, az erőszakos toborzások, az, hogy nem sikerül megállapodni. Azt se feledjük, hogy aláírt mindent, először a termőföldnek a privatizációját, most nemrégiben a megmaradt ásványkincsvagyon eladását. Tehát az látszik, hogy nemcsak hogy megkopott az a máz, ami rajta volt, hanem láthatóvá vált, hogy a király meztelen.
Horváth József szerint a kérdés már nem az, hogy megtörténik-e a leváltás, hanem az, hogy mikor és milyen ritmusban.
Itt már csak az a kérdés, hogy eltávolításában mi az az ütem, ami a fronton történő események és az amerikai–orosz egyeztetések kapcsán történik, amibe csak az Európai Unió háborús narratívája zavar bele.
Ez a többismeretlenes egyenlet határozza meg az ukrán elnök jövőjét, hogy hogyan és mikor cserélik le Zelenszkijt
– fogalmazott.
Zelenszkij a béke útjában?
Horváth József szerint Zelenszkij és Brüsszel háborús stratégiája zsákutcába jutott.
Zelenszkij és Brüsszel háborús forgatókönyve egy egyre szűkülő utcába vezet, ahol már nem tudnak megfordulni, ez egyben gazdaságilag, katonailag és politikailag is elmondható.
A szakértő szerint azonban az Egyesült Államok és Oroszország között már érzékelhető a közös érdek, különösen a béketárgyalások újraindítását illetően.
A tegnapi nap történései is megerősítették, hogy az amerikaiak és az oroszok igenis képesek egymással szót érteni, és képesek arra, hogy kimozdítsák a holtpontról a megrekedt béketárgyalásokat, mert Washington és Moszkva nemcsak egy problémára fókuszál, hanem globális összefüggésekben nézik az orosz–ukrán háborút.
A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy Zaluzsnij felbukkanása nem véletlen. A volt főparancsnok katonai tekintélye és a korrupciós botrányoktól való távolsága miatt alkalmas jelölt lehet a Nyugat számára – mondja a szakértő.
Zaluzsnij képbe kerülésével a Nyugat célja az lehet, hogy egy olyan alkalmas vezetőt ültessen Ukrajna élére, akit az oroszok katonaként is ismertek. Másrészt az ukrán hátországban a nevéhez nem tapad – minden Zelenszkijtől eredő lejárató akció ellenére – korrupció, ami hiteltelenné tenné a lakosság és a tárgyalópartnerek előtt
– összegezte Horváth József.
Egy friss felmérés szerint az ukránok 69 százaléka a béketárgyalások elkezdését támogatja a harcok folytatása helyett – írja a Gallup felmérése alapján a Semafor. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán kevesebb mint negyede vélekedik úgy, folytatni kell a háborút.
Miközben három év vérengzés után a világ lélegzetvisszafojtva várja a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozó időpontjának és helyszínének bejelentését, addig a jelek szerint az ukrán társadalom is belátta, hogy a tűzszünet és a béke az egyetlen reális útja a háború lezárásának. A brit Gallup közvélemény-kutató intézet felmérésére hivatkozva írta meg a Semafor, hogy
három év vérontás után az ukrajnai lakosságnak immár több mint kétharmada (69 százalék) támogatja a béketárgyalásokat.
Ezzel szemben a háború folytatását a megkérdezetteknek csupán 24 százaléka támogatja, szemben a 2022-es 73 százalékkal – teszik hozzá.
A Semafor által közölt Gallup-felmérés adatai. Az intézet a kutatást 2023 és 2025 közötti felmérések aggregált adataiból készítette, az adatfelvétel ugyanakkor az oroszok által ellenőrzött területekre már nem terjedt ki (Forrás: Semafor/Gallup)
A kutatók ugyanakkor úgy találták, hogy az amerikai vezetés megítélése ugyan romlott az ukrajnai lakosok szemében,
a lakosság 70 százaléka mégis úgy gondolja, hogy egyedül Donald Trumpnak van esélye érdemi tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyinnal.
Ahogy erről a hirado.hu is beszámolt, megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben. A megegyezés tényét Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója jelentette be csütörtökön Moszkvában. Usakov szerint Steven Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja szerdán Moszkvában felvetette a háromoldalú találkozó gondolatát is Putyin, Trump, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, de ezt az orosz fél kommentár nélkül hagyta.
Ripost hírek
