Ukrajna megfenyegette Oroszországot

Oroszország területe elleni újabb mélységi csapásokat is kilátásba helyezett vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, válaszul a szombat éjszakai orosz dróntámadásokra, amelyek miatt csaknem 60 ezer háztartás maradt áram nélkül Észak- és Dél-Ukrajnában.

„Folytatni fogjuk aktív műveleteinket, pontosan úgy, ahogy ez Ukrajna védelme számára szükséges. Az erők és eszközök elő vannak készítve. Újabb mélységi csapások szintén tervben vannak” – közölte Zelenszkij az X-en közzétett nyilatkozatában, miután Olekszander Szirszkijjel, az ukrán hadsereg főparancsnokával tanácskozott.

A DTEK ukrán energiai szolgáltató vállalat szerint az orosz hadsereg az éjszaka folyamán négy energetikai létesítményre mért csapást Odessza régióban, ahol 29 ezren maradtak áramszolgáltatás nélkül. A legsúlyosabb támadás az Odessza közvetlen közelében fekvő Csornomorszk városát érte, ahol lakó- és kormányzati épületek is megrongálódtak – tájékoztatott Oleh Kiper helyi kormányzó.

„A kritikus infrastruktúra jelenleg áramfejlesztőkkel üzemel” – közölte Telegram-oldalán Kiper, aki szerint egy ember megsérült a csapásban.

Orosz drónok támadták az észak-ukrajnai Csernyihiv régiót is, károkat okozva az ottani energeti infrastruktúrában, 30 ezer háztartást hagyva áram nélkül – közölte Vjacseszlav Csausz helyi kormányzó.

Európai vezetők fontolgatják egy 40 kilométeres pufferzóna létrehozását az orosz és ukrán frontvonalak között egy, a harcok beszüntetéséről szóló egyezmény részeként – értesült a Politico. Volodimir Zelenszkij  nem sokkal később jelezte, hogy nem támogatja az ötletet, mondván: akik ezt javasolják, azok nem értik a háború gyakorlati menetét.

A Politicónak öt európai diplomata beszélt arról, hogy az európai vezetők körében egyfajta utolsó lehetőségként merült fel a pufferzóna létrehozásának ötlete, amelyet szerintük Moszkva is támogathatna, de valószínűleg megterhelné az európai kontinens amúgy sem túl nagy létszámú békefenntartó erőit.

A diplomaták szerint a javaslat egyike azoknak, amelyeket a katonai és polgári tisztviselők fontolgatnak egy békemegállapodás vagy fegyverszünet forgatókönyve esetén.

Ugyanakkor nincs teljes egyetértés abban, hogy milyen mély lehetne a tényleges zóna, és nem világos, hogy Kijev elfogadná-e a tervet, mivel az valószínűleg területi engedményekkel járna rájuk nézve (az Egyesült Államok pedig ugyancsak nem vett részt egyelőre az erről szóló megbeszéléseken, így az ő álláspontjuk sem ismert).

Mindenesetre a Politico szerint az a tény, hogy a tisztviselők további ukrán területek lezárását is felajánlanák egy törékeny béke kikényszerítése érdekében, jelzi, hogy a NATO-beli szövetségesek mennyire kétségbeesetten próbálnak megoldást találni a már négy éve tartó háborúra.  „A szalmaszálakba kapaszkodnak.  Az oroszok nem félnek az európaiaktól. És ha azt hiszik, hogy néhány brit és francia megfigyelő visszatartja őket attól, hogy bevonuljanak Ukrajnába, akkor tévednek” – jegyezte meg a lapnak nyilatkozva Jim Townsend, aki az Obama-kormány alatt az európai és NATO-politikát felügyelő tisztviselő volt a Pentagonban.

Az sem evidens egyelőre, hogy a zónát hány békefenntartónak kellene őriznie. A tisztviselők egyelőre 4000 és 60 000 közötti létszámról tárgyalnak, de kézzelfogható kötelezettségvállalást még senki sem tett (sőt, Donald Trump amerikai elnök például már korábban kizárta azt, hogy amerikai katonákat küldjenek Ukrajnába, miközben a Kreml is rendre elutasította a külföldi csapatok ukrajnai jelenlétét).  Két diplomata szerint bármely békefenntartó erő kettős szerepet játszana Ukrajnában: őrjáratozna a demilitarizált övezet közelében, és egyúttal kiképezné az ukrán katonákat.

Mindeközben viszont a NATO figyelmét az is elvonhatja Ukrajnáról, hogy a szövetség keleti szárnyát meg akarják erősíteni egy esetleges orosz támadás ellen, és ezzel kapcsolatban is egy 300 ezer fős gyorsreagálású erő előkészítése lenne a cél.

Volodimir Zelenszkij visszautasította az pufferzóna ötletét

Az ukrán arra hivatkozva utasította el a Politico által emlegetett javaslatot, hogy azok nem tükrözik a modern hadviselés valóságát. „Csak azok javasolnak pufferzónát, akik nem értik a mai háború technológiai helyzetét” – mondta még pénteken egy sajtótájékoztatón.

Zelenszkij azzal érvelt, hogy az ukrajnai háború dróntechnológiával vívott konfliktussá fejlődött, és szerinte a frontvonal közelében lévő dróncsapások miatt már így is létezik egyfajta pufferzóna, szürke zóna – közölte a BBC.

Nagy előnyt szerezhetnek az oroszok a drónhadviselésben, ha sikerül kifejleszteniük ezt az új fegyvert. Az Index cikke szerint állítólag az ukránok elismerték, hogy elveszíthetik a drónfegyverkezési versenyt az inváziós erőkkel szemben, ezért még több segítséget és anyagi támogatást kérnek.

Az Index beszámolója szerint új típusú, zavarhatatlan drón fejlesztésén dolgoznak az oroszok, ezzel a drónhadviselésben akár olyan előnyhöz is juthatnak, ami a háború kimenetelét illetően kulcsfontosságú is lehet.

A portál a Sky News cikkére hivatkozva arról írt, hogy az ukránok elismerték:

elveszíthetik a drónfegyverkezési versenyt az inváziós erőkkel szemben, ezért még több segítséget és anyagi támogatást kérnek.

A fejlemény nem csak Ukrajna számára aggasztó, mivel a drón más jövőbeli konfliktusokban is kulcsfegyverré válhat. A cikk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az oroszok felpörgették a dróntermelést, viszont Ukrajna a „finanszírozás hiánya miatt” nem tudja tartani a lépést az ellenséggel.

A Sky News stábja bejutott egy szigorúan őrzött ukrán dróngyárba, így közelebbről megfigyelhette az ott zajló munkálatokat A tudósítás szerint a brit hírportál munkatársai egy jellegtelen irodaépületben nézték végig, ahogy ezrével pakolják egymásra az összeszerelt drónokat. A drónokat kézzel szerelik össze, és személyre szabják őket.

A quadkopterek mérete változó: némelyek robbanóanyagot szállítanak, a rakomány nélküli példányok pedig hat kilométer magasságig repülnek, hogy aztán azokkal lecsapjanak az orosz felderítő drónokra. Az ukránok állítása szerint egy 1000 dollárból készülő drón képes lelőni egy nála háromszázszor értékesebb eszközt a saját kategóriájában.

Oroszország azonban gyorsan zárkózik fel, sőt. Az e héten nyilvánosságra hozott orosz propagandaanyagok egy hatalmas új dróngyárat mutatnak be, ahol százával sorakoznak a Geranium típusú deltaszárnyú támadó drónok, ezekkel ukrán célpontokat vennének célba.

Az oroszok jelentősen továbbfejlesztették az Irántól kapott technológiát, létrehozva a Sahed drónok gyorsabb és pusztítóbb változatait. Ezek a fegyverek már most is képesek súlyos károkat okozni: éjszakánként százas nagyságrendben kelnek útra, de az ukrán becslések szerint a következő hónapokban éjszakánként akár ezer drónnal rohamozhat meg városokat az orosz hadsereg.

Az Index cikke szerint az egyik ukrán dróngyár termékfejlesztési vezetője elmondta, hogy bár ők is rendelkeznek hasonló technológiával, sőt az övék állítólag hatékonyabb is, Oroszország viszont hamarabb kezdte használni a gyakorlatban ezt a megoldást, így előnybe került.

A szakember azt állítja, hogy az oroszok a kínaiak hathatós segítségével kerültek előnybe, a kínai kormány viszont azt állítja, hogy teljesen semleges ebben a konfliktusban. Az ukránok szerint a csatatéri támadások 80 százalékát már drónok hajtják végre.

A Sky News írása az alábbi következtetésre jutott: ha a Nyugat a győztes oldalon akar állni, több segítséget kell nyújtania Zelenszkijnek és dróngyártó startupcégeinek, hogy megőrizhessék előnyüket.