Trump ismét tárgyal Putyinnal

Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban, miközben arról is beszélt, hogy ismét egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az elnök dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nem akar nyerészkedni Ukrajnán, hanem a háborút akarja lezárni, és ezzel életeket megmenteni. Az elnök a rendelkezésére álló adatokat idézve nyomatékosította, hogy csak az elmúlt héten több mint 7500 emberélet veszett oda az Ukrajna és Oroszország közötti háborúban.

Trump az Ukrajnának a jövőben nyújtandó biztonsági garancia kapcsán megerősítette, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy egyfajta támogató szerepet játszik majd, de a garanciák jó részét Európának kell biztosítani, ugyanakkor hozzátette, hogy a biztonsági garanciák témáját egyelőre részletekbe menően nem vitatták meg.

Az elnök kérdésre válaszolva igennel felelt arra a kérdésre, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel múlt hétfő óta, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és európai vezetők jártak a Fehér Házban, és a találkozó szünetében hívta fel Putyint

„Minden beszélgetés, amit vele folytatok, egy jó beszélgetés, azután sajnálatosan mindig bombák hullanak Kijevre, vagy más helyre, ami nagyon feldühít, de azt hiszem, hogy le fogjuk zárni a háborút”

– fogalmazott az újabb beszélgetéssel kapcsolatban az Egyesült Államok elnöke.

Trump kifejtette, hogy véleménye szerint az a tény, hogy Putyin augusztus 15-én hajlandó volt az Egyesült Államokba, Alaszkába utazni, önmagában erős állásfoglalás volt az orosz elnök részéről azt illetően, hogy le akarja zárni a konfliktust. Az amerikai elnök ismét nagyon sikeresnek nevezte az alaszkai találkozót, amelynek témái közül megemlítette a nukleáris fegyverek korlátozását, aminek szükségességéről egyetértés volt közöttük.

Arra a kérdésre, vajon mi az oka az orosz elnök vonakodásának arra, hogy találkozzon az ukrán államfővel, Trump úgy válaszolt, az ok annyi, hogy nem kedveli, majd hozzátette, hogy ez az ellenszenv kölcsönös, és megállapította, hogy „igazán nem szeretik egymást”. Az amerikai elnök egyben közölte, hogy a jövőben tárgyalni akar Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel, akivel kapcsolatban megjegyezte, hogy „mindig jól kijött vele”, majd utalt arra, hogy egy ilyen találkozó témája a nukleáris fegyverzet lenne.

Németország vállalta, hogy a következő években évente kilencmilliárd euróval támogatja Ukrajnát – jelentette be Lars Klingbeil német alkancellár, pénzügyminiszter Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott hétfői kijevi találkozóján.

Ezt megelőzően a német politikus – a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint – Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel vitatta meg Ukrajna támogatásának folytatását és annak lehetséges formáit.

„Pénzügyminiszterként hangsúlyoztam – és ezt a szövetségi kormány is jóváhagyta –, hogy elkötelezzük magunkat Ukrajna támogatása mellett a következő években, évi kilencmilliárd eurót fordítva erre”

– mondta Klingbeil. Kijevbe érkezésekor, hétfő reggel az alkancellár kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tudnia kell, hogy Németország Ukrajna iránti támogatása nem fog gyengülni.

Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter hétfőn Telegram-csatornáján közölte, hogy Ukrajna és Litvánia közösen fog védelmi eszközöket gyártani a két ország biztonságának megerősítésére. „A közös gyártások elindítására összpontosítunk, elsősorban nagy hatótávolságú drónok létrehozására” – írta.

Smihal beszámolt arról, hogy a védelmi eszközök litvániai és ukrajnai közös gyártására vonatkozó szándéknyilatkozatot írt alá Kijevben Dovile Sakaliene litván védelmi miniszterrel. „A dokumentum új lehetőségeket teremt közös vállalatok alapítására, a Litvániában működő ukrán cégek fejlesztésére és technológiai együttműködésre” – hangsúlyozta.

Az ukrán miniszter fontosnak nevezte, hogy Litvánia 2027-ig változatlanul GDP-jének 0,25 százalékát fordítja Ukrajna katonai támogatására. „Ez erős jelzés a hosszú távú támogatásról. Emellett a fegyverzetbeszerzésekhez és az ukrán ipar fejlesztéséhez további források bevonására összpontosítunk” – fűzte hozzá a politikus.

Hírek a frontról

Az északkelet-ukrajnai Szumi terület ügyészi hivatala arról adott hírt, hogy egy reggeli orosz dróntámadásban életét vesztette egy személyautó 37 éves sofőrje, két utasa – egy 56 éves nő és annak 62 éves férje – pedig megsebesült.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország vasárnap estétől hétfő reggelig 104 Sahíd csapásmérő és csalidrónnal támadta Ukrajnát. A légvédelemnek 76 drónt sikerült megsemmisítenie, ugyanakkor 28 drón célba találását rögzítették 15 helyszínen, valamint lelőtt drónok roncsainak becsapódását négy helyen.

A hét végén találkozik az ukrán és az amerikai küldöttség, hogy megvitassa az Ukrajna és Oroszország közötti jövőbeli tárgyalások lehetőségét – jelentette be Volodimir Zelenszkij Kijevben, az ukrajnai látogatáson tartózkodó Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Az ukrán elnök egyrészt közölte, hogy hétfőn lesz egy találkozó Keith Kellogg-gal, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottjával is „az orosz féllel való esetleges jövőbeni találkozóra való felkészülés részeként”. Beszámolt arról, hogy vasárnap az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és más partnerekkel. Ezen kívül Andrij Szibiha külügyminiszter az ukrán függetlenség napján csatlakozott a G7-országcsoport külügyminisztereinek online találkozójához.

Hozzátette továbbá, hogy „a nap folyamán az ukrán katonai vezetés egyeztet a partnerekkel”, szerdán pedig találkozót tartanak a nemzetbiztonsági tanácsadók.

Zelenszkij szavai szerint Moszkvának az a célja, hogy meghiúsítsa a fűtési szezonra való felkészülést Ukrajnában: Oroszország csapásokat mér az ukrán energetikai infrastruktúrára, ami nemcsak az áramtermelést érinti, hanem a földgázkitermelést is. „Oroszország megpróbálja meghiúsítani a télre való felkészülésünket, csapásokat mér energetikai infrastruktúránkra. Ez nemcsak az áramtermelést, a hőtermelést érinti, hanem saját földgázunk kitermelését is. Ezért rendkívül nagyra értékeljük Norvégia segítségét, amelyet kifejezetten gázvásárlásainkhoz nyújt. Ez közvetlenül segít nekünk emberéleteket megvédeni” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a múlt télen legalább egymillió ukrán családnak tudták a fűtést biztosítani Ukrajna és Norvégia együttműködésének köszönhetően. „Idén is jelentősek a kihívások. Norvégia már döntést hozott a gázvásárlásaink támogatásáról. Nagyon számítunk Norvégia következő lépéseire is” – tette hozzá az elnök.

Jonas Gahr Store a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Norvégia 2026-ban is folytatja Ukrajna katonai támogatását. „Ukrajna támogatása 2025-ben folytatódik, és 2026-ban is. Ez pénzben kifejezve 8,5 milliárd dollárt jelent 2026-ban, amelyet a parlament elé fogok terjeszteni. A múltban a parlament egyhangúlag támogatta a Nansen támogatási programunkat. Biztos vagyok abban, hogy fenn tudjuk tartani ezt a magas szintű segítségnyújtást” – mondta.

A katonai és a civil szféra támogatására létrehozott Nansen program teljes összege 75 milliárd norvég korona (2677 milliárd forint) a 2023-2027 közötti időszakra. A polgári és katonai támogatás arányát évente határozzák meg Ukrajna szükségletei szerint – fűzte hozzá magyarázatul az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Az ukrán külügyminiszter üzent az orosznak

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a tárcája által a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményben abszurdnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentéseit arról, hogy Zelenszkij nem legitim államfő.

„Nincs semmi abszurdabb annál, mint amikor a legitimitásról tart előadást egy olyan ember, aki 21 éve ül ugyanabban a székben, miközben annak szolgál, aki már több mint 25 éve uralkodik” – jelentette ki. „Az ilyen megalapozatlan kijelentések azt mutatják, hogy Oroszország elutasítja a békés erőfeszítéseket” – mutatott rá Szibiha.

Az ukrán alkotmány értelmében a soron következő elnökválasztást 2024 márciusában kellett volna megtartani, a hadiállapotról szóló törvény azonban megtiltja bármilyen választás lebonyolítását Ukrajnában – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.