
Nyomkövető viselésére kötelezik a görögök az illegális migránsokat
Elegük lett abból, hogy eltűnnek szem elől.
Nyomkövető viselésére kötelezi a görög kormány azokat a bevándorlókat, akik menekültügyi kérelmét a hatóságok elutasították – jelentette be hétfőn az ország bevándorlási és menekültügyi minisztere.
„Az elektronikus nyomkövető használata világossá teszi, hogy a lehetőségek szűkültek” – jelentette ki az ERT görög közszolgálati rádiónak adott interjújában Thánosz Plevrísz.
A tárcavezető elmondta, hogy a nyomkövetőt a tervezet szerint a kérelem elutasításától számított 30 napig, azaz a fellebbezési időszak végéig kellene viselnie az embereknek. Hozzátette, hogy a kormány egyúttal fontolgatja, hogy az önkéntesen hazatérőket 2000 eurónyi (csaknem 790 ezer forint) összeggel támogatná.
A rendelkezés a kitoloncolások felgyorsítására összeállított jogszabálytervezetek része, amelyeket – mint azt Plevrísz hangsúlyozta -, még az év vége előtt be akarnak vezetni.
A jogszabályok szigorítását – amelyek értelmében például börtönbüntetéssel sújtanák mindazokat, akik ellenszegülnek a kitoloncolásról szóló határozatnak – szeptemberben tárgyalja a görög parlament, miután a nyáron ismét jelentősen nőtt a Líbiából Krétára érkező bevándorlók száma.
Athén az utóbbi időben már több, a bevándorlással kapcsolatos jogszabályon szigorított, július 9-től például – ideiglenes hatállyal, három hónapra – felfüggesztette az Észak-Afrikából érkező migránsok menedékkérelmeinek befogadását.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) korábban „komoly aggodalmát” fejezte ki a görög intézkedések kapcsán.
Tíz évvel a menekültválság után Németország radikálisan szigorítja a határellenőrzést és a migrációs szabályokat. A döntésben nagy szerepe van annak, hogy a német kormánypártok meg akarják állítani az Alternatíva Németországért párt (AfD) további erősödését, azonban a német választók bizalmának a visszanyeréséhez a mostani intézkedések önmagukban kevesek lesznek.
Tíz évvel a 2015-ös migrációs válság után Németország most a fékre lép és vissza akarja fogni a bevándorlást. Friedrich Merz kancellár kormánya és Alexander Dobrindt belügyminiszter nemcsak fenntartja, hanem határozatlan ideig meghosszabbítja a tavaly bevezetett, eredetileg ideiglenesként meghirdetett határellenőrzéseket.
A hivatalos indoklás szerint erre mindaddig szükség lesz, amíg az Európai Unió külső határvédelme nem működik teljes kapacitással – ami belátható időn belül aligha következik be. A szigorítások mögött nem csupán biztonsági megfontolások állnak. Az év eleji választási kampányt súlyos, menekültekhez vagy más külföldiekhez köthető támadások rázták meg, amelyben tényektől nem függetlenül a jobboldali AfD rekordmagas, 20 százalékot meghaladó eredményt ért el.
Az AfD a választások óta Németország legnépszerűbb pártjává vált, Merz kancellár pedig most az eszközöket keresi, amellyel megállíthatja az AfD erősödését.
A kancellár már többször kifejtette, hogy azért is szükséges bevándorlási rendszer szigorítása, hogy meg tudják akadályozni az AfD növekedését.
Merz és Dobrindt most attól remélik a politikai kezdeményezés visszanyerését, hogy a határon napi 14 ezer szövetségi rendőr szűri az érkezőket, és a legtöbb menedékkérőt már az átlépésnél visszafordítják. Május óta több mint 9 ezer embert küldtek vissza, főként Afganisztánból, Algériából, Eritreából és Szomáliából érkezőket.
A keményebb irányvonal látványos eleme a bűncselekményekért elítélt menedékkérők kitoloncolása a tálib uralta Afganisztánba és a háború sújtotta Szíriába – ez utóbbi esetében már a deportálások előkészítése is folyik.
Emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International, élesen bírálják a lépést azzal érvelve, hogy Kabulban a jogtalan kivégzések és kínzások mindennaposak.
A német politikai elemzők közül többen kétségbe vonják, hogy a szigor önmagában gyengítené az AfD-t. Timo Lochocki politológus szerint a választók számára nem annyira a tényleges intézkedések, mint inkább a kormány iránti bizalom a döntő. A CDU/CSU az elmúlt évtizedben többször ígért kemény fellépést, ám ezt nem tudta teljesíteni – vagy a saját soraiban ülő képviselők, vagy koalíciós partnerek ellenállásán buktak el a korábbi a tervek.
A legrosszabb forgatókönyv a kormánypártok (CDU/CSU és SPD) számára az lenne, ha a mostani határvédelmi intézkedéseket a bíróságok nem engedélyeznék, mert ez újabb százalékokat hozhatna az AfD-nek.
A helyzet azért is ellentmondásos, mert miközben a kormány a szigorításokkal a közbiztonság helyzetét javítaná, addig Németország egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzd, különösen a képzett munkaerő esetében. Ortodox német szakértők szerint a megoldás kulcsa a magasan képzett bevándorlók felé való nyitás lehet.
Merz kancellárnak a szigorítás mellett újfajta kommunikációra, működő integrációra és meggyőzőbb gazdasági teljesítményre lenne szüksége – különben a tíz év késéssel végrehajtott szigorítás legfeljebb látványelem marad, miközben a német polgárok nem érzékelnek valódi megoldásokat.
Egy friss YouGov-felmérés szerint Németországban a megkérdezettek 31 százaléka egészen biztosan elköltözne külföldre, ha nem állnának az útjukban munkahelyi, személyes vagy anyagi tényezők. További 27 százalék nagy valószínűséggel kivándorolna, míg 22 százalék talán nem, 15 százalék pedig biztosan nem venné tervbe a költözést. Azok közül, akik elképzelhetőnek tartják a kivándorlást, 36 százalék azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban gyakrabban foglalkoztatta őket ez a gondolat.
E markáns csoport tagjainak 61 százaléka a migrációs helyzetet nevezte meg fő okként, 41 százalék pedig Németország nehéz gazdasági helyzetét, a szegénységet okolta.
Különösen magas az AfD-szavazók aránya: 55 százalékuk biztosan, 24 százalékuk pedig minden valószínűség szerint kivándorolna.
Ugyanakkor ennek a bizonyos 36 százaléknak komoly politikai aggodalmai vannak. Sokan, mintegy
29 százaléknyian megrettentek a radikálisan jobboldali AfD megerősödésétől, 22 százalék pedig az Oroszország felől érkező fenyegetéstől.
Donald Trump is a mumusok közt szerepel, 12 százalék úgy véli, miatta csökkenhet az Egyesült Államok Európát védő szerepe, míg 36 százalék „egyéb okokat” említett.
A kivándorlást fontolgatók leginkább német nyelvű országokat választanának: Svájc a legnépszerűbb 30 százalékkal, ezt követi Ausztria 23 százalékkal. Spanyolország (22 százalék) és Kanada (17 százalék) ugyancsak előkelő helyet foglal el a listán. A lapp a felmérés kapcsán megszólaltatta Oliver Nachtwey Bázeli Egyetemen tanító német szociológust, aki úgy véli, a távozni akarók a 80-as és 90-es évek Németországát keresik Svájcban, amikor az infrastruktúra még rendben volt, és a politika még viszonylag jól működött – legalábbis nosztalgikus visszatekintésben. A szakember szerint
sokan nyilvánvalóan nem bíznak abban, hogy hazájuk, Németország javítani fog a helyzeten, például az infrastruktúra felújításával és a gazdaság élénkítésével. „Erre a vélt kollektív kudarcra aztán az egyéni kilépés a válasz”
– adott magyarázatot Oliver Nachtwey.
A Bild számára készült friss INSA közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 23 százaléka elégedett a kancellár Friedrich Merz munkájával.
„Az új kormánnyal szemben nincs valódi elvárás, mert az emberek nem bíznak benne” – fogalmaz az INSA vezetője, Hermann Binkert.
Ha a kabinet valóban eredményeket tud felmutatni – különösen a migráció és a gazdaság területén –, az megfordíthatja a hangulatot. „De ehhez tettek kellenek, nem puszta bejelentések” – tette hozzá.
A jobboldali fiatalok növekvő radikalizációjára és a szélsőjobboldali mozgalmakban való egyre tömegesebb részvételére figyelmeztetett a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) vezetője a Funke médiacsoport lapjai által közzétett interjújában.
Holger Münch elmondta: a hatóságok körülbelül egy éve tapasztalják, hogy jobboldali nézeteket valló fiatalok egyre nagyobb számban radikalizálódnak, hozzátéve, hogy közülük többen olykor jól szervezett bandákba tömörülve súlyos bűncselekményeket is elkövetnek.
Az interjúban Münch kiemelte azt is, hogy a szélsőjobboldali szubkultúra tagjai egyre inkább az interneten keresztül tartják a kapcsolatot egymással: „a radikalizáció, a toborzás és a mozgósítás áttevődik a közösségi hálókra és a jobboldali fórumokra”.
Mint mondta,
a szélsőjobboldali hátterű bűncselekmények súlyossága és nagy száma komoly kihívás elé állítja a nemzetbiztonsági szerveket, amelyek válaszul fokozottabb ellenőrzéseket hajtanak végre.
Kiemelte azonban azt is, hogy a probléma megoldása nem pusztán a rendőrség feladata, a társadalom minden szegmensének törekednie kell arra, hogy megelőzze az erőszakos cselekményeket.
A szövetségi ügyészség lecsapott egy bevándorlók ellen támadásokat tervező szélsőjobboldali csoportra, az összehangolt razziák során öt, 14 és 18 év közötti gyanúsítottat vettek őrizetbe. A tinédzserek a gyanú szerint annak a, „A védelem utolsó hulláma” nevet viselő szervezetnek a tagjai, amely a hatóságok szerint „Németország demokratikus berendezkedését próbálja aláásni, elsősorban bevándorlók és politikai ellenfelei elleni támadások révén”.







