Migránsok foglalnak lakásokat Olaszországban és a franciáknál

Franciaországban az illegális ingatlanfoglalók Airbnb lakásokat vesznek ki egy-két napra, majd lecserélik a zárat, és beköltöznek. Franciaországban, de Olaszországban is meggyűlt a lakástulajdonosok baja az önkényes házfoglalókkal, akik között nagy arányban fordulnak elő migránsok - írja a V4NA hírügynökség.

„Az elmúlt két évben öt vagy hat olyan esetem volt, amikor a tulajdonosok kafkai helyzetbe kerültek ”– mondta el Xavier Demeuzoy ingatlanjogász a Le Figaro francia lapnak. A szakember kifejtette, hogy elterjedt gyakorlat, hogy kibérelnek egy Airbnb ingatlant, amelyet el is foglalnak.

Az álbérlők beköltöznek a lakásba, elhelyezik a holmijukat, kicserélik a zárat és nem hajlandók távozni.

Az ingatlanjogász kifejtette, hogy ilyenkor a tulajdonos és a bűnüldöző szervek szinte tehetetlenek, mivel a lakók nem tekinthetők illegális lakásfoglalónak.
Ahhoz, hogy illegális lakóknak tekintsék őket, illegálisan kellett volna bejutniuk, ők viszont egy szállásplatformon foglalták le jogszerűen a lakást. A bérbeadóknak, akárcsak a nem fizető bérlők esetében, jogi eljárást kell kezdeményezniük, amely hosszadalmas és igen költséges – számolt be a V4NA.

2023 közepén Franciaország elfogadta a Kasbarian-Bergé törvényt, amely akár 3 év börtönbüntetésre és 45 000 eurós pénzbírságra is emelte az illegális lakásfoglalás büntetését és a törvény egyszerűsítette a kilakoltatási eljárásokat. Innentől kezdve a hatóságok a panasz benyújtásától számított 48 órán belül kezdeményezhetik a kilakoltatást, ha bebizonyosodik az illegális belépés – hosszadalmas bírósági eljárások nélkül. A törvény büntetendővé teszi a házfoglalásra való felbujtást is, beleértve az online útmutatókat vagy a magántulajdon elfoglalására való felhívásokat.

Bár sok ingatlantulajdonos üdvözölte a reformot, a kritikusok mégis azzal érvelnek, hogy az büntetendővé teszi a szegénységet. Olivier De Schutter, az ENSZ különleges jelentéstevője arra figyelmeztetett, hogy

a törvény sértheti Franciaország nemzetközi lakhatási jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit.

Több mint 40 francia szervezet követelte a hatályon kívül helyezését, az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokra hivatkozva.

A törvény hatására a kilakoltatások Franciaországban rekordmagasságot értek el 2024-ben. A törvényt kijátszva azonban új trükkökkel próbálkoznak az illegális lakásfoglalók, az Airbnb lakások elfoglalásával.

Franciaországban az illegális lakásfoglalások nagy részét (Párizsban például mintegy 40 százalékát) migránsok követik el.

Olaszországban ez az arány még magasabb is lehet. 2022-ben Milánóban 3114 köztulajdonban lévő lakásban olyanok laktak, akiknek erre semmilyen engedélyük nem volt.

A lakásfoglalók 67 százaléka pedig külföldi, bevándorló hátterű személy.

Milánóban több ezer illegális lakásfoglalási esetet tártak fel. Egyesek zárakat törnek fel, hogy birtokba vegyék azokat az ingatlanokat, ahol a törvényes bérlők hosszabb ideig távol vannak, mások pedig üresen álló ingatlanokat keresnek. Sok esetben ezek az emberek évek óta zavartalanul élnek az elfoglalt házakban, amelyeket időközben berendeztek és úgy laknak ott, mintha a saját ingatlanjuk lenne.

 Tavaly mintegy 250 rendőr evakuálta Párizsban a Vitry-sur-Seine-ben található helyszínt, egy egykori buszvállalat volt székhelyét, amelyet 2021 óta foglaltak el. A kiürítés nyugalomban történt, és délután 2 órára ért véget. A kilakoltatásra számítottak a házfoglalók, így a használaton kívüli épületben menedéket találó emberek egy része már az elmúlt napokban kiköltözött a telepről. Mintegy háromszázan gyűltek össze az udvaron, bőröndökkel a kezükben, többségük egyedülálló férfi, de voltak köztük nők is gyerekekkel. Néhányan elmondták francia újságíróknak, hogy több éve élnek a gyártelep helyiségeiben, vagy azért, mert nem tudnak lakást bérelni a piacon, vagy azért mert szociális lakásra várnak.

A hatóságok az emberek családi és adminisztratív helyzetének gyors felmérése után mindenkinek ajánlottak átmeneti elhelyezést a fővárosi régióban vagy vidéken.

A házfoglalókat segítő United migrants nevű civil szervezet szerint az emberek 80 százaléka legálisan tartózkodik az országban, azaz beadta a menedékkérelmét, amelynek elbírálása folyamatban van, vagy már pozitív elbírálást kapott.

„Már egy éve tapasztaljuk a kilakoltatásokat, és a korábban kiürített épületek továbbra is üresen állnak” – mondta az orvos az AFP francia hírügynökségnek. „Kilakoltatnak olyan csádiakat, szudániakat, eritreaiakat, elefántcsontpartiakat, guineaiakat, akiknek rendben vannak a dokumentumaik, van határozott idejű munkaszerződésük, de lakást nem hajlandó senki nekik bérbe adni. Az egyetlen megoldás számukra a házfoglalás” – tette hozzá.

Egy évvel ezelőtt a hatóságok kiürítették egy betonipari vállalt egykori székhelyét is Párizstól északra, a leendő olimpiai falu közelében, amelyet ötszáz ember foglalt el, júliusban pedig 150 embert küldtek el, akik a Párizstól délre fekvő Thiais egyik elhagyatott épületében találtak menedéket.

Németországban „késmentes övezeteket” hoznak létre, Dániában hivatalosan gettónak minősített bűnözés sújtotta övezeteket jelölnek ki, Svédországban pedig biztonsági zónákat hoznak létre, ahol a rendőrök bárkit megmotozhatnak. A The European Conservative lap széles körben tekintette át a drasztikusan romló európai közbiztonság helyzetét.

Európa-szerte recseg-ropog a közbiztonság állapota. A Nyugat lassú, önkéntes önfeladása zajlik, ahol a hatalom lemond a rend fenntartásáról, a társadalomnak pedig azt üzeni, az állam nem tud biztonságot nyújtani. Hosszú út vezetett idáig, amiben kulcsszerepe van a hagyományos európai kultúra, valamint a kívülről importált civilizációk közötti összeférhetetlenségnek.

Németországban ma ott tartanak, hogy a kormány – miközben hivatalosan nem ismeri el az afgán rezsimet – a tálibokkal egyeztet a bűnöző afgánok kitoloncolásáról.

Friedrich Merz kabinetje tálib tisztviselőnek engedélyezi, hogy az afgán képviseleteken dolgozzanak, mert – úgy fest – csak így képes visszaküldeni azokat, akiket a tálib terror hajtott egykor Németországba. Abszurd? Inkább tragikus látlelet arról, hova jutottak.

És hogyan áll közben a közbiztonság? A rendőrség a nyugdíjas kommentelők után vadászik, akik csúnyán beszélnek politikusokról az interneten, miközben migráns fiatalok rendszeresen erőszakolnak meg tinédzser lányokat és randalíroznak kisvárosokban. Harsefeld városában úgy fest, mintha a hatóságok feladták volna: bandák tartják rettegésben, és terítik be droggal a környéket, a helyiek pedig önszerveződő járőrökkel próbálnak fenntartani valamiféle minimális biztonságot.

A nemi erőszak aránya öt év alatt mintegy 50 százalékkal ugrott meg Németországban, de a hatalom képtelen kitoloncolni az Európán kívülről érkező erőszaktevőket, sőt a bejutásukat sem hajlandó megakadályozni.

Berlinben „késmentes zónákat” jelölnek ki a közlekedési csomópontokban, miközben ugyanazok az elkövetők újra és újra kisiklanak a rendszer ujjai közül. A nagyobb városok tele vannak terrorcselekmények megelőzésére szolgáló betonelemekkel és akadályokkal – amelyek egyben az állam kudarcának emlékművei.

Spanyolország: kezd belefáradni a lakosság

Spanyolországban most látszik, mi történik, ha az emberek nem hajlandók belenyugodni a helyzetbe. Torre Pachecóban egy idős férfit észak-afrikaiak vertek meg, mire egy hétig tartó, erőszakos tüntetéshullám söpört végig a városon. A lakosok belefáradtak, hogy a tolerancia jelszava mögé bújva cserben hagyják őket, és most az utcán üzenik meg, hogy elég volt.

Franciaország: kijárási tilalmak, mindenkit büntetnek

Franciaország más stratégiát választott, hogy szembeszálljon az egyre romló tendenciákkal. Ahelyett, hogy csak a bűnözőkre csapnának le, mindenkit kollektíven büntetnek: kijárási tilalmakat vezetnek be a fiataloknak.

Nimes-ben este 9 és reggel 6 között nem mehet utcára 16 év alatti fiatal felnőtt nélkül, Limoges-ban este 11 és reggel 6 között kitiltották az utcáról a 13 év alattiakat. Ezzel próbálják elfedni a problémát – azt a mélyen gyökerező közbiztonsági válságot, amely bevándorlónegyedekből indul és országos jelenséggé duzzadt. A hétvégén Béziers városát ismét zavargók borították lángba: tűzijátékokkal, petárdákkal ostromolták a rendőröket, miközben a tilalmak papíron még mindig érvényben voltak.

Skandinávia: biztonsági zónák

Dániában a közelmúltban olyan törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi a kiszabandó büntetések megduplázását a hivatalosan gettónak minősített területek lakóira, függetlenül az elkövető hátteréről. Svédország úgynevezett biztonsági zónákat” hoztak létre, ahol bárki igazoltatható, miután bandaháborúk már rendszeresen robbanásokkal is járnak a köztereken.

Járvány módjára terjed a probléma

The European Conservative szerint a nyugati államok immunrendszere megbolondult: a társadalom egészséges részeit támadja, miközben a bűnözés fertőzése szabadon terjed.

Nincs az a kijárási tilalom, ami pótolhatná az elmaradt határvédelmet és a következetes jogérvényesítést.

Amíg a vezetők nem merik kimondani, hogy a tömeges, ellenőrizetlen migráció és a „rasszistázástól” rettegő igazságszolgáltatás okozta a rendszer összeomlását, addig csak romlani fog a helyzet.