Ezért akarta Zelenszkij felszámolni a korrupióellenes hatóságokat

Kijev politikai vezetése mennyire a nyugati szövetségesek jóindulatától és érdekeitől függ. Amíg Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ezeknek az érdekeknek a védelmezőjeként lépett fel, addig a támogatás és a dicséret bőségesen érkezett. De abban a pillanatban, hogy a korrupcióellenes hatóságok átszervezési tervével a nyugati befolyás egyik sarokkövét veszélyeztette, Brüsszel és Washington villámgyorsan ellene fordultak, felfedve, hogy ki is az igazi főnök Kijevben – írja a brit Unherd. A portált a hirado.hu szemlézte.

A nyár közepén Kijev utcái hosszú idő után újra megteltek tiltakozókkal – először az orosz invázió 2022-es kezdete óta. A felszínen a vita egy technikai kérdésről szólt: ki felügyelje Ukrajna két legfontosabb korrupcióellenes intézményét, a korrupcióellenes irodát (NABU) és a korrupcióellenes ügyészséget (SAPO) Volodimir Zelenszkij elnök július végén egy villámgyors törvénymódosítással a politikai kinevezett főügyész alá rendelte volna ezeket a szervezeteket, ám a lépés példátlan felháborodást váltott ki – nemcsak otthon, hanem nyugaton is.

A történet azonban jóval több egy korrupcióról szóló vitánál. A NABU és a SAPO ugyanis nem egyszerűen ukrán intézmények: 2015-ben a Majdan utáni reformcsomag részeként amerikai és európai nyomásra külföldi finanszírozással és szakmai felügyelettel hozták létre. Washington és Brüsszel ezeket az intézményeket saját befolyásolási pontjainak a kijevi hatalmi struktúrában – biztosítékoknak arra, hogy a Nyugat által nyújtott pénzek és politikai tőke ne tűnjön el a posztszovjet korrupciós süllyesztőben, ezért is okozott nagy botrányt Zelenszkij terve, hogy felszámolja a hatóságok függetlenségét.

Zelenszkij hivatalos indoklása – az orosz befolyás elleni fellépés felgyorsítása – keveseket győzött meg. Egyre több hír látott napvilágot arról, hogy a korrupcióellenes nyomozók az elnök belső köreihez köthető személyekre, sőt, közvetlen ismerőseire koncentráltak. A hivatalok elleni rendőrségi rajtaütés és a törvény villámgyors elfogadása sokak szemében inkább egy politikai túlélési manővernek tűnt – olyannak, ami egyenesen a Nyugat befolyásának egyik pillérét támadta meg.

A reakció nem is késett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke éles nyilatkozatban figyelmeztette Kijevet, hogy a jogállamiság sérelme az EU-csatlakozás esélyeit is rombolja. Washington pedig nyíltan felszólította Zelenszkijt a törvény visszavonására. A háttérben kiszivárgott: Brüsszel a pénzügyi támogatások felfüggesztésével is riogatott, ami hónapokon belül komoly gazdasági válságot idézhetett volna elő.

A belső helyzet sem volt kedvező. A háború árnyékában Ukrajna közéletét eddig elnyomta a hadiállapot, az ellenzék és kritikus sajtó hangjának korlátozása, az erőszakos sorozások és a mindennapi korrupciós botrányok sora. A tüntetők most találtak egy ügyet, amely mögé büntetlenül felsorakozhattak – a Nyugat által létrehozott és finanszírozott korrupcióellenes szervezetek védelmét nem lehetett „oroszbarátságnak” bélyegezni. Így a tiltakozás egyszerre vált a kormány elleni feszültségek levezető szelepévé és egy olyan üzenetté, amelyet a nyugati fővárosok is meghallottak.

A nyomás hatására Zelenszkij alig több mint egy hét után meghátrált, és új törvénnyel visszaállította az intézmények függetlenségét. De a kár megtörtént: a botrány után a bizalmi indexe 65-ről 58 százalékra esett, a Nyugatban pedig megingott az a korábbi kép, amelyben az ukrán elnököt a demokrácia megtestesítőjeként ünnepelték. Egyre több elemző és oknyomozó újságíró ír arról, hogy Washingtonban már a lehetséges utódokról, például Valerij Zaluzsnij volt főparancsnokról folynak az egyeztetések.

Lehet, hogy ezzel a problémának még nincs vége

Az eredeti törvényjavaslat elleni tiltakozások több napig tartottak Kijevben és más városokban. Kedden szintén tüntetők gyülekeztek a Mariinszkij-palota (vagyis az elnöki rezidencia) és a parlament előtt, hogy újabb tüntetést tartsanak a július 31-i döntő szavazás idején.

A voksolás előtt az eredeti törvényt ellenző és támogatói parlamenti képviselők között fizikai összetűzésre is sor került a The Kyiv Independent szerint. Ráadásul Dmitro Kosztyuk, az ukrán kormánypárt képviselője azt állította:

kollégáit nyomás alá helyezték, hogy  szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Kosztyuk azt is bejelentette, hogy tiltakozásképp kilép Volodimir Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgája párt parlamenti frakciójából. „Sok kérdés merül fel a NABU és a SAPO munkájával kapcsolatban, de az EuroMaidan-forradalom fő eredménye a korrupcióellenes infrastruktúra létrehozása volt” – fejtette ki véleményét.

A vitatott törvényjavaslat miatt európai részről is nyomás hárult az ukrán kormányra. Az uniós országok tisztségviselői több figyelmeztetést is küldtek Kijevnek, jelezve: ha nem vonják vissza a jogszabályt, az bizonyos finanszírozási programok felfüggesztését vonhatja maga után.

Ukrajna  néhány napja bejelentette, hogy hat ember – közöttük egy parlamenti képviselő és egy kormánytisztviselő – ellen emeltek vádat a drónvásárlással kapcsolatos korrupciós ügyben.

Ukrajnának nagy szüksége van pilóta nélküli repülő szerkezetekre és elektronikus haditechnikai eszközökre az orosz invázió miatt. A nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatal (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészség (SZAP) szombaton közös közleményben tudatta: egy hivatalban levő parlamenti képviselőről, két helyi tisztségviselőről, a nemzeti gárda egyik parancsnokáról és két üzletemberről derült ki, hogy csúszópénzeket fogadtak el. Szándékosan megemelt árakon kötöttek állami szerződéseket katonai drónokat beszállító cégekkel, és az elkövetők esetenként akár a szerződés értékének 30 százalékát is kitevő jutalékot kaptak vissza.

A NABU szerint a 240 ezer dollár (82,6 millió forint) értékű szerződésből 80 ezer dollár volt a csúszópénz.

A parlamenti képviselőn kívül hétfőn egy volt megyei kormányzó, egy városi katonai közigazgatási vezető, a Nemzeti Gárda egyik egységének parancsnoka és egy dróngyártó vállalat igazgatója és tulajdonosa ellen emeltek vádat. A gyanúsítottak nevét nem közölték. A szóban forgó haditechnikai eszközöket Ukrajnában gyártották.

Az ukrán hatóságok vasárnap jelentették be, hogy

az érintett parlamenti képviselő Olekszij Kuznyecov, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának a törvényhozója, akinek a párttagságát a vizsgálat idejére felfüggesztették.

Volodimir Zelenszkij szombaton rendeletben mentette fel tisztségéből Szerhij Hajdajt, a munkácsi állami közigazgatási hivatal vezetőjét és Andrij Jurcsenkót, a Luhanszk megyei rubizsnei városi katonai közigazgatási hivatal vezetőjét. Az ukrán hatóságok szombaton azt is közölték, hogy négy gyanúsítottat őrizetbe vettek az ügyben. Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint

Kuznyecov egyike volt azoknak a képviselőknek, akik július 22-én megszavazták a vitatott korrupcióellenes törvényt, amely a főügyész alá rendelte a nemzeti korrupcióellenes hivatalt és a korrupcióellenes különleges ügyészséget.

A belföldön és az Európai Unió által is bírált jogszabályt Zelenszkij is aláírta, majd visszakozott, és újabb törvénytervezetet nyújtott be, amelyet múlt csütörtökön fogadott el a parlament. „Zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben, csapatmunka a korrupció leleplezésére és igazságos ítélet” – írta szombaton Volodimir Zelenszkij a Telegramon. Hozzátette: fontos, hogy a korrupcióellenes intézmények függetlenül működjenek, és a csütörtökön elfogadott jogszabály minden lehetőséget meg is ad nekik ahhoz, hogy valódi harcot tudjanak folytatni a korrupcióval szemben.

A júliusi kormányátalakítással egyidőben – amikor megválasztották Julija Szviridenkót miniszterelnöknek – a kijevi törvényhozás elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lényegében megszüntette az ukrán korrupcióellenes szervek függetlenségét. Az elfogadott törvény hatalmas felháborodást váltott ki Ukrajnában és nemzetközi szinten egyaránt, országszerte tüntetések robbantak ki, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is magyarázatot követelt a törvény elfogadása miatt, Emmanuel Macron francia elnök pedig felszólított a korrupció üldözésére. A tüntetések és a nemzetközi tiltakozás hatására Zelenszkij végül meghátrált és elfogadtak egy újabb törvényt, amely helyreállította a korrupcióellenes ügyészség (NABU) és korrupcióellenes hivatal (SZAP) függetlenségét.