A Tisza Párt nem mer kiállni nyilvános vitára

Facebook-oldalán reagált Dömötör Csaba, fideszes európai parlamenti képviselő arra, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt politikusai nem vesznek részt a csütörtökön kezdődő Tranzit fesztivál vitáin, Tihanyban. Szerinte még az MSZP-s politikusok is bátrabbak voltak.  

„A tiszás politikusok a tusványosi szabadegyetem és az MCC Feszt után a holnap kezdődő Tranziton sem mernek kiállni vitázni” – fejti ki a bejegyzésben Dömötör Csaba.

„Gyakorlatilag letiltották őket”

– fűzte hozzá.

A képviselő szerint ez azt jelenti, hogy a Tisza Pártnak a a gyűlöletgereblyézésen és -halmozáson kívül nincs érdemi alternatívája Magyarország számára, valamint Magyar Péter saját politikusait is semmibe veszi. Szerinte a pártnak választ kell adnia alapvető kérdésekkel kapcsolatban, ezzel összefüggésben említette azt a kedden kiszivárgott tiszás háttéranyagot, amelyben a párt a Gyurcsány–Bajnai-korszakra jellemző többkulcsos személyi jövedelemadó rendszert visszavezetését szorgalmazta. „Lehet, hogy Magyar Péter most még letilthatta a tiszás politikusokat a vitáról. De előbb-utóbb válaszokat kell adniuk” – írta Dömötör Csaba.

„Addig is, állapítsuk meg: ennél bármelyik MSZP-s politikus bátrabb volt”

– tette hozzá.

Megjelent egy új közvélemény-kutatás

Szerdán hozták nyilvánosságra a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatását, a felmérés során a kutatók a következő eredményre jutottak:

Fidesz: 46 – Tisza: 38

Az elemző intézet szerint a Tisza Párt június óta nem tudta növelni táborát, ezzel szemben a Fidesz számára kedvezően alakult az idei vakáció időszaka. Ez azzal magyarázható, hogy sikeres volt miniszterelnök podcastkörútja, a „digitális honfoglalás” erődemonstrációja és az első lakás vásárlását segítő intézkedéscsomag bejelentése. Mindeközben a pártelnök sokadik országjárása és több, elöljáróban jelentősnek beharangozott beszéde sem maradt emlékezetes. Egy-egy tiszavirág-életű ígérete a szakértőket ijesztette meg, mások a demokratikus és szuverén állam híveit bizonytalanították el – írták.

„Az adóemelésről szóló tervek pedig további kockázatokat rejtenek magukban”

– fűzték hozzá.

Szja-emelési terv

Kedden szivárgott ki az a háttéranyag a Tisza Párt köreiben, amelyből az derül ki, hogy Magyar Péterék nagy arányú szja-emelést terveznek kormányra kerülés esetén. A párt által szorgalmazott háromkulcsos rendszer a következő jövedelemsávok szerint épülne fel:

• 5 millió forint alatt: 15 százalék szja,
• 5–15 millió forint között: 22 százalék szja,
• 15 millió forint fölött: 33 százalék szja.

Magyar Péter ugyan tagadja az szja-emelésről szóló tervet, saját szakértőjének korábbi kijelentése viszont cáfolja őt. A Tisza Párttal szorosan együtt dolgozó Petschnig Mária Zita közgazdász már márciusban arról beszélt: aki áfát akar csökkenteni, az egyúttal adót akar emelni.

„Péternek azért sem lesz könnyű, mert most itt könnyen ígérgethet, hogy áfacsökkentés (…). Aki áfacsökkentést mond, annak adóemelést is kell mondani”

– jelentette ki Petschnig Mária Zita egy Mádon tartott előadáson.

A Tisza Párt elnökének és EP-képviselőjének országjárásáról Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is kifejtette véleményét aznap, amikor kiszivárgott a párt többkulcsos, egyes vélemények szerint a Gyurcsány-korszakot idéző személyi jövedelemadó rendszer visszavezetését szorgalmazó háttéranyaga.

„Pontosan tudja mindenki, hogy Magyar Péter az egész karrierjét a kéretlen okoskodásra és a bizalmaskodásra építette”

– írta Orbán Balázs a Facebookon.

Magyar Péter nyári országjárása nem növelte táborát, a Tisza Párt listájára augusztus végén a biztos résztvevők 38 százaléka szavazna. A Fidesz digitális honfoglalása és az Otthon Start Program iránti nagy érdeklődés ugyanakkor a kormánypárt előnyét ötről nyolc százalékpontra növelte. A kormánypárt a voksok 46 százalékát szerezné meg „most vasárnap” – derül ki a Nézőpont Intézet közleményéből.

A Nézőpont szerint a Tisza Párt 2025 nyarán sem a témákat, sem az üzeneteket nem találta. A pártelnök sokadik országjárása és több, elöljáróban jelentősnek beharangozott beszéde sem maradt emlékezetes. Egy-egy tiszavirág-életű ígérete a szakértőket ijesztette meg, mások a demokratikus és szuverén állam híveit bizonytalanították el, az adóemelésről szóló tervek pedig további kockázatokat rejtenek magukban. A tavaszi aláírásgyűjtése óta ráadásul Magyar Péter az ukrán érdekek támogatójának tűnik sokak szemében, amely a magyar társadalomban tartósan kisebbségi álláspont. Ezek után nem meglepő, hogy a Tisza Párt június óta nem tudta növelni táborát. Ha most vasárnap lennének a választások a részvételüket biztosra ígérő választók 38 százaléka (júniusban 39) szavazna a kormányellenes pártra.

Ezzel szemben a Fidesz számára kedvezően alakult az idei vakáció időszaka. A miniszterelnök podcast-körútja, a „digitális honfoglalás” erődemonstrációja és az első lakás vásárlását segítő intézkedéscsomag előzetes sikere mind-mind a kormánypártnak kedvezett. 2025 nyarának végén a kormánypártra a részvételüket biztosra ígérő szavazók 46 százaléka (júniusban 44 százalék) voksolna. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz előnye a két nyári hónap alatt ötről nyolc százalékpontra emelkedett, tehát nyílik az olló a Fidesz és a Tisza között.

A kormánypárt és legfőbb kihívója közötti verseny jelenlegi állása a „legvalószínűbb listás eredmény” bázisán (46:38) hasonlít a tavaly decemberi állapothoz (47:37), amely erősíti azt a véleményt, hogy nemcsak a 2025-ös nyár, de a 2025-ös esztendő sem alakult a Tisza Párt reményei szerint.

Egy „most vasárnap” megválasztott parlament azonban nemcsak a Fidesz–KDNP-ből és a Tisza Pártból állna. Továbbra is biztos befutónak tűnik a Mi Hazánk (most 6, júniusban 7 százalék). Új mandátumszerzésre esélyes szereplője a pártversenynek a Kétfarkú Kutya Párt (5 százalék, júniusban 4 százalék). Ugyan az urbánus-liberális párt elnöke ellen éppen a velük hagyományosan szimpatizáló sajtó jelentetett meg lejárató cikkeket, az a párt népszerűségének nem ártott. Az ötszázalékos küszöb átlépése reálissá vált a Kutya Párt számára. Ezt azonban továbbra sem mondhatja el magáról a DK, amely 4 százalékon áll (júniusban 3 százalék volt).

A közvélemény-kutatások csak a pártlisták közötti versenyt tudják leképezni, a várhatóan 2026 áprilisában, kevesebb mint nyolc hónap múlva megválasztott új parlament képviselőinek többségéről azonban a választók az egyéni választókerületekben döntenek, ahol a Tisza Párt egyelőre még a jelöltjavaslatait sem nevezte meg. A „legvalószínűbb listás eredmények” alapján, a választástörténeti adatokat is figyelembe véve, a Nézőpont Intézet modellezte az új parlament várható összetételét. Ezek alapján a Fidesz–KDNP 117, a Tisza 69, a Mi Hazánk 7 és a Kutya Párt 5 mandátumot szerezne (a fennmaradó egyetlen mandátumra a német nemzetiségi listavezetőnek lenne reális esélye). Ugyan az ilyen mandátumbecslő modellek sokváltozósak, ezért nagyobb hibahatárral dolgoznak, az azonban mindenképp kiolvasható belőlük, hogy ha „most vasárnap” lennének a választások a Fidesz kormánypárt maradna, méghozzá a mandátumok kényelmes többségével.