POLITIK
Négy fronton egyszerre.
A hat ukrajnai frontszakasz közül négyben előre nyomul az orosz hadsereg – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1370 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy katonai szállításokra használt vasúti csomópontot Dnyipropetrovszk megyében, valamint nagy hatótávolságú pilótanélküli légijárművek raktárjait, 15 lőszer-, illetve anyagi-műszaki raktárt, három harckocsit, 12 egyéb páncélozott harcjárművet, két Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, három irányított légibombát, továbbá 121 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A belgorodi régióból három, a szaratoviból pedig egy civil halálát jelentették.
Az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták az Ukrajna keleti, donyecki régiójában található Jablunivka falut – számolt be szombaton az orosz védelmi minisztérium.
Egy ukrán drón felrobbant a Belgorod megyében lévő Boriszovkában. Egy 19 éves fiú belehalt sérüléseibe a kórházban, és még egy másik férfi is megsérült – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió vezetője.
Az orosz védelmi tárca közlése szerint szombat délelőtt a légvédelem 44 ukrán drónt semmisített meg, ebből nyolcat a Krasznodari terület felett, hetet a tulai, ötöt a kalugai, négyet a brjanszki, négyet az orjoli, négyet a kurszki régióban, hármat Moszkva környékén, hármat a Krím, hármat Tatárföld, kettőt az Azovi-tenger felett és egyet Adigeföld területén.
A Krasznodari területen dróncsapások következtében több családi ház és egy iskola épülete rongálódott meg, de személyi sérülés nem történt – közölte Venjamin Kondratyev, a régió kormányzója. Pénteken dróntámadás veszélye miatt korlátozásokat vezettek be a szocsi és gelendzsiki repülőtereken. Szlavjanszk-na-Kubanyiban a hétvégre tervezett összes tömegrendezvényt lemondták drónveszély miatt.
Oroszország 104 csapásmérő és álcadrónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóan, a légvédelemnek 82-őt sikerült semlegesíteni, de becsapódások is voltak – közölte az ukrán légierő.
Az ukrán légierő pénteken azt jelentette, hogy 26 drón becsapódását jegyezték fel tíz helyszínen, továbbá 8 helyen a lelőtt drón roncsai zuhantak le. Oleh Szinehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy
az éjjel az orosz erők dróncsapást mértek a megyeszékhelyen, Harkiv városában egy polgári vállalatra, aminek következtében 500 négyzetméteren tűz ütött ki, és két civil megsérült.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója közölte, hogy Oroszország az éjjel Odessza városának térségére is csapásokat mért drónokkal. „Megrongálódott egy szennyvízszivattyú-állomás, száraz fű gyulladt ki, és megsérült egy benzinkút biztonsági őre” – tette hozzá.
Oleh Hrihorov, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy az éjszakai orosz dróncsapásokban a megyeszékhely peremvidékén egy 54 éves férfi sebesült meg, Sosztka térségében pedig három drónbecsapódás miatt több többszintes lakóépület, autók és közösségi létesítmények rongálódtak meg.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy
az elmúlt nap folyamán a fronton 147 fegyveres összecsapást jegyeztek fel, ezek közül 42-őt a Donyeck megyei Pokrovszknál, 11-et pedig Szumi és az oroszországi Kurszk megyében.
A kijevi katonai vezetés pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta az 1 millió 61 ezer főt. Csütörtökön az ukrán erők más haditechnikai eszközök mellett megsemmisítettek hét orosz harckocsit, 52 tüzérségi rendszert és 238 drónt.
Donald Trump augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyinnal Alaszkában. Ez lesz az első személyes találkozó egy hivatalban lévő amerikai elnök és Putyin között 2021 óta. A tárgyalások előtt Trump Oroszország és Ukrajna közötti „területcseréről” beszélt - írja a Die Welt.
Donald Trump bejelentette, hogy augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozóra Alaszkában kerül sor, erről maga az amerikai elnök adott hírt Truth Social platformján.
A Kreml megerősítette a találkozót, és
Jurij Usakov, az elnök tanácsadója meghívta Trumpot, hogy látogasson el Oroszországba, miután alaszkai találkozóra került sor az orosz elnökkel.
Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy sor kerül-e találkozóra Putyin és Volodimir Zelenszkij között. Az ukrán elnök többször is szorgalmazott egy ilyen találkozót, azonban Moszkva kijelentette, hogy először teljesíteni kell a szükséges feltételeket, azaz szakértői szintű megállapodásokat kell kötni az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről. Trump pedig megerősítette, hogy egy ilyen találkozó nem előfeltétele a Putyinnal való tárgyalásának.
A legfontosabb, hogy az amerikai elnök elismerte:
elfogadhatónak tartja a földcserét bármilyen megállapodás részeként is.
A rendezést nagyon bonyolultnak nevezte, és hozzátette, hogy bizonyos területek visszakerülhetnek Ukrajnához, és bizonyos területek cseréje is megtörténik. „Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök. Úgy hiszem, hogy Putyin elnök békét akar és Zelenszkij is békét akar. Zelenszkij elnöknek meg kell kapnia, amire szüksége van, mert készen kell állnia aláírni valamit, és azt hiszem, hogy keményen dolgozik ennek érdekében” – fejtette ki Donald Trump. Az elnök kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy közel van a megállapodás, úgy vélte, ebben lehetett hatása az Indiára kiszabott büntetővámnak az oroszországi kőolaj-vásárlások miatt, de még nagyobb hatása volt annak, hogy „a NATO fellépett fegyverzetvásárlással”.
Donald Trump egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha nem sikerült volna a lezárás felé lépni, akkor a világháborúvá válhatott volna a konfliktus.
Mindez ugyanakkor ellentmond annak, hogy Zelenszkij régóta hangsúlyozza: nem hajlandó átengedni ukrán területet Oroszországnak, viszont ragaszkodik az orosz csapatok kivonásához, és ahhoz, hogy Moszkva fizessen jóvátételt a 2022 februári invázió óta az országnak okozott pusztításért.
Washington korábban felajánlotta, hogy elismeri a Krímet orosz területként, cserébe Zaporizzsja és Herszon visszakerülne Ukrajnához.
Támogatják az európai vezetők a jövő heti találkozót Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, ugyanakkor továbbra is az Oroszország elleni nyomás fokozását követelik – írja a Reuters.
Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszkában találkozna Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárása érdekében. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bevonásával akár háromoldalú csúcs is elképzelhető, de jelenleg kétoldalú megbeszélés van napirenden. Trump szerint a lehetséges megállapodás területek kölcsönös cseréjét tartalmazná, ami Ukrajna részéről jelentős területi engedményeket is jelenthetne – ezt Kijev és európai szövetségesei elutasítják. A lehetséges megállapodás részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de
Trump szerint az egyezség egy „mindkét fél javát szolgáló területcserét” fog tartalmazni.
Európai vezetők (Franciaország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Finnország, valamint az Európai Bizottság) üdvözölték a béketörekvést, de hangsúlyozták: a megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit, és nem lehet Ukrajna bevonása nélkül dönteni, valamint az oroszokra nehezedő nyomás fokozását javasolták.
„Meggyőződésünk, hogy a diplomáciai megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit (…) az Ukrajna békéjéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni”– áll a nyilatkozatban, egyúttal kijelentették: nem értenek egyet a határok erőszakos módosításával, valamint a jelenlegi arcvonalnak kell lennie a tárgyalási alapnak. Az európai ellenjavaslat szerint a tűzszünetnek meg kell előznie minden más lépést, és az esetleges területi cseréknek kölcsönöseknek kell lenniük, erős biztonsági garanciákkal.
Zelenszkij és stábja kitartanak amellett, hogy a frontvonal nem tekinthető határnak, és nem fogadnak el területi veszteséget. Andrij Jermák ukrán elnöki kabinetfőnök európai vezetőkkel és amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon elmondta, hogy Ukrajna hálás a konstruktív hozzáállásukért, ugyanakkor a frontvonal nem jelentheti a határvonalat. Ugyanezen a megbeszélésen részt vett JD Vance amerikai alelnök is, akinek köszönetet mondott a „megbízható béke” érdekében tett erőfeszítéseiért. „A tűzszünet szükséges, de a front vonal nem határ” – mondta Jermák az X-en, megismételve Kijev álláspontját, miszerint elutasít minden területi engedményt Oroszországnak.
A harcok jelenleg is intenzíven zajlanak, az orosz erők a keleti fronton lassan nyomulnak előre, de nagy áttörést nem értek el. Heves harcok dúlnak a több mint 1000 km hosszú frontvonalon Ukrajna keleti és déli részén, ahol
az orosz erők az ország területének körülbelül egyötödét ellenőrzik.
Az orosz erők nem ellenőrzik teljes mértékben a négy kelet-ukrajnai régió – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – területét, és Oroszország követelte, hogy Ukrajna vonja ki csapatait az általuk még ellenőrzött területekről, valamint Kijev szerint továbbra is képesek fenntartani kisebb harcállásokat az oroszországi Kurszk régióban. A politikai elemzők szerint a mostani béketörekvés reálisabbnak nevezték a korábbi kísérletekhez képesét, azonban végrehajtásával kapcsolatban komoly aggályaik vannak, valamint szerintük ez komoly veszélyeket jelenthet Ukrajnára nézve.
A Kreml megerősítette a találkozót, és
Jurij Usakov, az elnök tanácsadója meghívta Trumpot, hogy látogasson el Oroszországba, miután alaszkai találkozóra került sor az orosz elnökkel.
Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy sor kerül-e találkozóra Putyin és Volodimir Zelenszkij között. Az ukrán elnök többször is szorgalmazott egy ilyen találkozót, azonban Moszkva kijelentette, hogy először teljesíteni kell a szükséges feltételeket, azaz szakértői szintű megállapodásokat kell kötni az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről. Trump pedig megerősítette, hogy egy ilyen találkozó nem előfeltétele a Putyinnal való tárgyalásának.
A legfontosabb, hogy az amerikai elnök elismerte:
elfogadhatónak tartja a földcserét bármilyen megállapodás részeként is.
A rendezést nagyon bonyolultnak nevezte, és hozzátette, hogy bizonyos területek visszakerülhetnek Ukrajnához, és bizonyos területek cseréje is megtörténik. „Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök. Úgy hiszem, hogy Putyin elnök békét akar és Zelenszkij is békét akar. Zelenszkij elnöknek meg kell kapnia, amire szüksége van, mert készen kell állnia aláírni valamit, és azt hiszem, hogy keményen dolgozik ennek érdekében” – fejtette ki Donald Trump. Az elnök kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy közel van a megállapodás, úgy vélte, ebben lehetett hatása az Indiára kiszabott büntetővámnak az oroszországi kőolaj-vásárlások miatt, de még nagyobb hatása volt annak, hogy „a NATO fellépett fegyverzetvásárlással”.
Donald Trump egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha nem sikerült volna a lezárás felé lépni, akkor a világháborúvá válhatott volna a konfliktus.
Mindez ugyanakkor ellentmond annak, hogy Zelenszkij régóta hangsúlyozza: nem hajlandó átengedni ukrán területet Oroszországnak, viszont ragaszkodik az orosz csapatok kivonásához, és ahhoz, hogy Moszkva fizessen jóvátételt a 2022 februári invázió óta az országnak okozott pusztításért.
Washington korábban felajánlotta, hogy elismeri a Krímet orosz területként, cserébe Zaporizzsja és Herszon visszakerülne Ukrajnához.
Ripost hírek
