A béke ügyében próbál egyeztetni az amerikai külügyminiszter

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott amerikai hivatali partnerével, Marco Rubióval és több európai kollégájával, amelynek során elmagyarázta Ukrajna álláspontját a biztonsági garanciákkal és a béke felé vezető további lépésekkel kapcsolatban. Ezt az ukrán tárcavezető kedden közölte az X közösségi oldalon.

Szibiha szavai szerint a beszélgetés az országok vezetőinek korábbi kapcsolataira, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatására, valamint a nemzetbiztonsági tanácsadók munkájára épült.

„Megerősítettem Ukrajna álláspontját, amely szerint a biztonsági garanciáknak konkrétaknak, jogilag kötelező erejűeknek és hatékonyaknak kell lenniük. Ezenfelül átfogóknak is kell lenniük, beleértve a katonai, diplomáciai, jogi és egyéb szinteket. Mindannyian osztjuk azt a meggyőződést, hogy az ukrán hadsereg bármilyen ilyen garancia alapvető eleme, ezért annak maximális megerősítése elsődleges feladatunk. Megerősítettem, hogy Ukrajna kész a következő lépésekre a béke felé vezető úton” – fogalmazott Andrij Szibiha.

„Készek vagyunk vezetői szintű találkozókra bármilyen formátumban és helyszínen. Készek vagyunk véget vetni a gyilkosságoknak, és esélyt adni a diplomáciának”

– hangsúlyozta az ukrán miniszter.

Hozzátette: „Moszkvának tudnia kell, hogy nem húzhatja az időt örökké. Ha Oroszország továbbra is elutasítja a béke felé tett jelentős, konstruktív lépéseket, akkor következményekkel kell szembenéznie, azaz a szankciók komoly szigorításával és Ukrajna képességeinek megerősítésével.”

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményben semmisnek minőstette az orosz kormány augusztus 22-i rendeletét, amely szerint az orosz ellenőrzés alá került városok, Bergyanszk és Mariupol tengeri kikötőit felvették az oroszországi kikötők listájára. A tárca szerint az ilyen lépések a Kreml újabb kísérletét jelentik arra, hogy legalizálja az ukrán területek megszállását, és megszilárdítsa felettük jogellenes ellenőrzését. A külügyminisztérium hangsúlyozta: ez a döntés súlyos megsértése a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek, különösen az ENSZ Alapokmányának, amely rögzíti az állami szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményének, amely a területi vizeken történő hajózás szabályozását az adott állam kizárólagos hatáskörébe utalja, valamint az ENSZ-közgyűlés azon határozatainak, amelyek megerősítik Ukrajna szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül, és elítélik az orosz agresszió folytatását.

Kijev felszólította a nemzetközi partnereket, hogy vezessenek be további szankciókat az orosz magán- és jogi személyek, külföldi vállalatok, valamint azon hajók ellen, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak Bergyanszk és Mariupol kikötőiben. Az ukrán külügyminisztérium szerint Oroszország durva nemzetközi jogsértése megfelelő választ igényel a nemzetközi közösség részéről. Különösen azokat az orosz kikötőket szükséges szigorú szankciók alá vonni, amelyek részt vesznek Oroszország katonai infrastruktúrájának működtetésében – emelte ki a tárca.

Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban, miközben arról is beszélt, hogy ismét egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az elnök dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nem akar nyerészkedni Ukrajnán, hanem a háborút akarja lezárni, és ezzel életeket megmenteni. Az elnök a rendelkezésére álló adatokat idézve nyomatékosította, hogy csak az elmúlt héten több mint 7500 emberélet veszett oda az Ukrajna és Oroszország közötti háborúban.

Trump az Ukrajnának a jövőben nyújtandó biztonsági garancia kapcsán megerősítette, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy egyfajta támogató szerepet játszik majd, de a garanciák jó részét Európának kell biztosítani, ugyanakkor hozzátette, hogy a biztonsági garanciák témáját egyelőre részletekbe menően nem vitatták meg.

Az elnök kérdésre válaszolva igennel felelt arra a kérdésre, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel múlt hétfő óta, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és európai vezetők jártak a Fehér Házban, és a találkozó szünetében hívta fel Putyint

„Minden beszélgetés, amit vele folytatok, egy jó beszélgetés, azután sajnálatosan mindig bombák hullanak Kijevre, vagy más helyre, ami nagyon feldühít, de azt hiszem, hogy le fogjuk zárni a háborút”

– fogalmazott az újabb beszélgetéssel kapcsolatban az Egyesült Államok elnöke.

Trump kifejtette, hogy véleménye szerint az a tény, hogy Putyin augusztus 15-én hajlandó volt az Egyesült Államokba, Alaszkába utazni, önmagában erős állásfoglalás volt az orosz elnök részéről azt illetően, hogy le akarja zárni a konfliktust. Az amerikai elnök ismét nagyon sikeresnek nevezte az alaszkai találkozót, amelynek témái közül megemlítette a nukleáris fegyverek korlátozását, aminek szükségességéről egyetértés volt közöttük.

Arra a kérdésre, vajon mi az oka az orosz elnök vonakodásának arra, hogy találkozzon az ukrán államfővel, Trump úgy válaszolt, az ok annyi, hogy nem kedveli, majd hozzátette, hogy ez az ellenszenv kölcsönös, és megállapította, hogy „igazán nem szeretik egymást”. Az amerikai elnök egyben közölte, hogy a jövőben tárgyalni akar Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel, akivel kapcsolatban megjegyezte, hogy „mindig jól kijött vele”, majd utalt arra, hogy egy ilyen találkozó témája a nukleáris fegyverzet lenne.

Donald Trump továbbra is céljának tekinti, hogy létrejöjjön a közvetlen találkozó az orosz és ukrán elnök között – az amerikai elnök erről hétfőn a Fehér Házban beszélt hétfőn, miután fogadta a dél-koreai államfőt.

Az amerikai elnök kérdésre válaszolva elmondta, azt szeretné, ha Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartana, ugyanakkor megismételte, hogy kérés esetén harmadik félként kész részt venni azon.

„Azt szeretném, hogy először ők oldják meg a nézetkülönbségeiket, és ha ez megtörténik, akkor véget vetünk ennek”

– fogalmazott Trump a háború lezárásához vezető forgatókönyvet illetően.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország szembesülhet-e következménnyel, amennyiben mégsem sikerül a konfliktus rendezése, úgy válaszolt, hogy „nagyon súlyos következmények” jöhetnek szóba ez esetben, de megismételte meggyőződését arról, hogy a háborúnak véget tudnak vetni.

Trump kifejtette, korábban úgy gondolta, hogy az orosz-ukrán háború lezárása lesz a legkönnyebb feladat, amit az orosz elnökkel való személyes jó kapcsolatára alapozott, majd elismerte, hogy a konfliktus rendkívül összetett, nagyon személyes a két fél részéről, óriási személyes ellenszenvvel a két államfő, Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin részéről.

A háború lezárásának időkeretét illetően az elnök annyit mondott, hogy „egy-két héten belül meglátjuk”.

Trump nem sokkal korábban egy másik fehér házi eseményen is hosszan beszélt az ukrajnai konfliktusról, amikor azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, a neki szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti.

Egyben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nem akar nyerészkedni Ukrajnán, hanem a háborút akarja lezárni, és ezzel életeket megmenteni.