681 napja rabolták el az izraeli túszokat

Vasárnap reggelre az izraeli társadalom példa nélküli demonstrációra készült: túszcsaládok, civilek, vállalatok és szervezetek közösen álltak ki az immár 681 napja Gázában fogva tartott túszok kiszabadításáért. A „Túszok és Eltűntek Fórumának” kezdeményezésére indított országos megmozdulás célja, hogy rávilágítson a humanitárius katasztrófára és nyomást gyakoroljon a döntéshozókra.

A tiltakozáshullám már a kora reggeli órákban megkezdődött, szimbolikusan 6:29-kor, az október 7-i terrortámadás pontos időpontjában. A nap folyamán több mint 400 helyszínen szerveztek tüntetéseket, az események központi helyszíne a tel-avivi Túszok tere, ahová a szervezők szerint mintegy egymillió ember érkezhet. Több nagyvállalat és közintézmény lehetővé tette dolgozóinak a részvételt, miközben a szervezők szerint a demonstráció célja nemcsak a túszok hazahozatala, hanem a közöny megtörése is – számolt be az Israel Hayom.

„Izrael ma megállt, hogy megmutassuk: nem felejtünk és nem mondunk le róluk”

– hangsúlyozták a szervezők.

A demonstrációhoz számos ismert közéleti szereplő is csatlakozott, köztük az izraeli származású színésznő, Gal Gadot, aki személyesen találkozott a túszok családtagjaival. Hosszasan beszélgetett több érintett hozzátartozóval, köztük Lishay Miran-Lavival, akinek férjét, Omri Mirant még mindig Gázában tartják fogva.

Az ország több pontján jelentős forgalomkorlátozásokat tapasztaltak a demonstrációk miatt. Lezárták például az Ayalon autópályát és a Ben Shemen térséget, ahol aktivisták útlezárásokkal követelték a túszok szabadon engedését.

(Fotó: MTI/AP/Mahmoud Illean)

A rendőrség több helyen erőszakkal távolította el az útlezáró demonstrálókat kiemelve: a véleménynyilvánítás szabadsága nem jelent jogot a közrend megsértésére.

A hatóságok országszerte fokozott rendőri jelenléttel készültek, hogy garantálják a tüntetők biztonságát és a közlekedés zavartalanságát.

A tiltakozások politikai visszhangja nem maradt el. Benjámin Netanjahu miniszterelnök egy kormányülésen úgy fogalmazott: „Aki most a háború befejezését követeli anélkül, hogy a Hamászt legyőznénk, az gyakorlatilag elodázza a túszok kiszabadítását és biztosítja az október 7-i rémálom megismétlődését.”

Ezzel szemben Jichák Hercog államelnök személyesen is ellátogatott a Túszok terére, ahol támogatásáról biztosította a családokat: „Nem vagytok egyedül. A világnak meg kell értenie: elég a képmutatásból. Előbb engedjék szabadon a túszokat, utána kérjenek segítséget” – mondta a tömeg előtt.

A túszcsaládok képviselői a nap folyamán több sajtótájékoztatót is tartottak.

Anat Angrest, akinek fia, Matan még mindig Gázában van, úgy fogalmazott: „Ma az egész ország behúzta a vészféket. Megállunk, hogy életet mentsünk.” Lishi Miran-Lavi kijelentette:

„Ez a nap csak a kezdet. Nem adjuk fel, amíg mindenkit vissza nem hoztunk. Nincs más választásunk.”

A megmozdulások az egész napot lefedték:

• 8:00-kor kezdődtek a nagyobb városokban a fő események, köztük Tel-Avivban, Jeruzsálemben, Haifán és Beér-Seván.
• Egész nap zajlottak az orvosi tiltakozások, figyelmeztetve a fogvatartottak életveszélyes egészségügyi állapotára.
• Több tucat busz és hat nagyméretű demonstrációs konvoj indult különböző városokból a főváros felé.
• Az esti órákban került sor a csúcspontnak számító gyűlésre a Túszok terén, ahol korábbi túszok, hozzátartozók és közéleti szereplők szólaltak fel.

A „Szabadok saját földünkön” elnevezésű szervezői központ egyértelmű célt fogalmazott meg: a 681 napja tartó fogság és szenvedés véget vetését. A tiltakozók azt követelik, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a túszok mielőbbi kiszabadításáért.

Az Izraeli Régészeti Hatóság jeruzsálemi épületében egy kiállítás mutatja be, hogy régészek hogyan azonosították a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásának áldozatul esett személyeket és hogyan dokumentálták a mészárlások helyszíneit – írja a The Times of Israel.

Amikor Assaf Peretz, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régésze és helyszíni fotósa körülbelül két héttel a 7. október 2023-i Hamász atrocitások után belépett az első házba Beeri kibucban, összeszorult a szíve. A tudós egyike volt annak a több tucat régésznek, akik a Hamász 1200 áldozatot követelő támadása után átfésülték Dél-Izraelt, a mészárlás helyszíneit, hogy segítsenek azonosítani az áldozatok maradványait.

Peretz a The Times of Israelnek beszélt a

„Felemelkedés a hamuból: Régészet egy nemzeti válság közepén” című kiállítás megnyitóján.

A három teremben elterülő kiállítás a laboratóriumokban dolgozó szakértők munkáját mutatja be – több millió fényképet és több órányi felvételt készítettek a pusztítás dokumentálására. Az elsőben az IAA megállapításai alapján azonosított 16 személy történetét is bemutatják.

„Régészi pályafutásom során több száz sírt tártam fel és ezreket fényképeztem le” – mondta Peretz. „2022-ben feltártam a késő római/kora bizánci korszak legnagyobb temetőjét az északi Negev sivatagban. Ennek a szakértelemnek köszönhetően október 7-e után kaptam egy hívást. Másnap Be’eriben voltam.

Úgy tűnt, hogy az égett és rothadó testek bűze megtámad, körülvesz. Olyan érzés volt, mintha arcon ütöttek volna.”

Peretz és kollégái szakértelme döntő fontosságúnak bizonyult. A„rra vagyunk kiképezve, hogy felismerjük a csontokat, még a legkisebb töredékeket is, függetlenül azok állapotától, a hamu és a törmelék között. Pontosan ezt tettük.”

A kiállításról itt nézhet meg egy rövid összeállítást:

Három, a Gázai övezetben Hamász-fogságban tartott izraeli túsz családja mintegy húszmillió sékel (kétmilliárd forint) kártérítési pert indított a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan ellen. A felperesek szerint Khan a Hamász érdekeit szolgálta, és hamis erkölcsi egyenlőséget teremtett Izrael és a terroristák között – írja The Jerusalem Post.

A Shurat HaDin izraeli jogvédő szervezet szerdán jelentette be, hogy Avinatan Or, Eitan Mor és Omri Miran családjai keresetet nyújtottak be Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze ellen. A mintegy húszmillió sékeles (kétmilliárd forint) kártérítési igény mellett a felperesek azt állítják, Khan a bíróságot „a terroristák, a Hamász fiókirodájává” alakította, és Izrael ellen hátsó szándékkal járt el, hogy ezzel más, ellene szóló szexuális visszaélési vádakat háttérbe szorítson.

A kereset szerint Khan „nemcsak rágalmazta Izraelt és hamis állításokat tett a felperesek felé, hanem szolgáltatásokat nyújtott a terrorszervezeteknek és segítette őket”.

A felperesek kifogásolják, hogy a főügyésznek nyolc hónapjába telt, mire elfogatóparancsot kért a három fő Hamász-vezető – Jahja Szinvár, Mohammed Deif és Iszmail Hanije – ellen, és ezeket egy időben nyújtotta be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen is.

A kereset rámutat arra is, hogy nem adtak ki elfogatóparancsot a túszokat szintén fogva tartó Palesztin Iszlám Dzsihád vezetői, illetve más Hamász-vezetők ellen. A dokumentum szerint Khan azzal, hogy „hamis erkölcsi egyenlőséget” teremtett Izrael – az áldozat – és a túszokat fogva tartó, bántalmazó terroristák között, legitimációt adott a Hamásznak arra, hogy folytassa az izraeli túszokkal történő zsarolást és bántalmazást.

Nitsana Darshan-Leitner, a Shurat HaDin alapítója és elnöke úgy nyilatkozott: „A Nemzetközi Büntetőbíróság a Hamász fiókszervezetévé vált. Khan közvetlen tetteivel hatalmas hátszelet adott a terrorista gyilkosoknak.”

Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter bejelentette, hogy Egyiptom 5000 palesztin rendőrt képez ki a gázai rend helyreállítására – számolt be róla az Israel Hayom. A program már elkezdődött, és csak olyan tisztek vehetnek részt benne, akiknek nincs bűnügyi előéletük vagy terrorizmussal való kapcsolatuk.

A külügyminiszter elmondása szerint Kairó a jordániai hatóságokkal együttműködve ellenőrzött névlistákat kapott a résztvevőkről, akik egyiptomi katonai táborokban kapnak kiképzést.

A cél, hogy a programban kizárólag olyan személyek vegyenek részt, akiknek nincs bűnügyi múltjuk vagy terrorizmussal való kapcsolatuk.

Abdelatty hozzátette, hogy a rendfenntartók bevetése és a háború utáni gázai újjáépítés a Palesztin Hatóság miniszterelnökének felügyelete alatt történik majd. Egy átmeneti időszakot is terveznek, amelyben Gáza irányítását egy 15 tagú palesztin technokrata bizottság veszi át. Ez a testület hat hónapig működne a hatóság felügyelete mellett, mielőtt teljesen átadnák az irányítást.