Tüntetéssorozat Lengyelországban a migráció ellen

A Konföderáció ellenzéki tömörülés kezdeményezésére szombaton mintegy nyolcvan lengyel városban, köztük Varsóban is tartottak tüntetéseket a kormány és az Európai Unió (EU) migrációs politikája ellen.

A Konföderáció a jobboldali szervezetekkel és a fociszurkolók klubjaival együttműködve hívta össze a tiltakozókat. A tüntetők lengyel zászlókat és a Határvédelmi Mozgalmat támogató transzparenseket is vittek. A mozgalom keretében az utóbbi hetekben a nyugati határ térségében polgárőrségek szerveződtek a Németországból visszatoloncolt migránsok miatt.

A szervezők szerint a szombati tüntetések a törvénytelen határátlépések növekvő számára és a „kormány passzivitására” jelentenek választ.

„Ma Lengyelország-szerte az utcára vonulunk, hogy kimondjuk: elég volt az EU által erőltetett, Donald Tusk kormánya által támogatott tömeges bevándorlási politikából” – írták a Konföderáció X-felületén szombaton. Aláhúzták: a tüntetések szervezői nem akarják, hogy „megismétlődjön, ami a Nyugat-Európában történik – bűnözés, káosz és a nemzeti identitás elvesztése”.

Bialystok (Fotó: MTI/EPA/PAP/Artur Reszko)

Krzysztof Bosak alsóházi alelnök, a Konföderáció politikusa a fehérorosz határhoz közeli Bialystokban rendezett többszáz fős demonstráción bírálta, hogy a kormány

„gyakorlatilag lemondott a migrációs politikáról”, és „csak a brüsszeli utasításokra vár”.

Bosak szorgalmazta, hogy a kormány zárja le a határt a Németországból kitoloncolt bevándorlók előtt, és védje meg a litván, az ukrán, a fehérorosz és a szlovák határszakaszt is az illegális bevándorlóktól. Követelte továbbá, hogy a határőröknek és az őket támogató rendőröknek, katonáknak legyen joguk rálőni a határsértőkre, ha azok nem reagálnak a köztisztviselők utasításaira.

Katowice (Fotó: MTI/EPA/PAP/Jarek Praszkiewicz)

A szervezők, illetve a rendőrség adatai szerint több százan vettek részt a kelet-lengyelországi Lublinban és Rzeszówban, a dél-lengyelországi Krakkóban, a közép-lengyelországi Torunban és Lódzban, a nyugat-lengyelországi Wroclawban és Poznanban, valamint a balti-tengerparti Szczecinben és Gdanskban rendezett tüntetésen.

A szilézai Katowicében mintegy háromezren gyűltek össze.

Több helyen a tüntetők egyperces csenddel tisztelegtek a Torunban egy külföldi férfi által júniusban megerőszakolt, majd meggyilkolt fiatal nő emléke előtt.

Katowice (Fotó: MTI/EPA/PAP/Jarek Praszkiewicz)

Egyes városokban, például Varsóban, Lódzban és Gdanskban a tiltakozásokat a baloldali szervezetek ellentüntetései kísérték.

A tüntetőket rendőrségi kordonok választották el egymástól.

Lengyelország 2021 óta a fehérorosz határszakaszon védekezik a migrációs nyomás ellen. Július 7-től ellenőrzéseket vezettek be a német és a litván határszakaszon is.

Egy illegális bevándorló támadása nyomán megsérült egy, a lengyel-fehérorosz határ védelmére kivezényelt lengyel katona – közölte hétfőn Blazej Lukaszewski őrnagy, a lengyel határvédelmi műveletben részt vevő katonai alakulat szóvivője.

Az eset csütörtök este történt a határhoz közeli Michalowo település közelében – mondta el sajtóértekezletén Lukaszewski. Kifejtette:

egy migránscsoport a határt őrző katonákat kövekkel dobálta,

majd ketten közülük illegálisan átlépték a határt.

Egyikük rátámadt egy lengyel katonára, akinek élete és egészsége veszélybe került.

Az illegális bevándorlót a határőrség őrizetbe vette, majd orvosi kezelés után egy migránsközpontba került. A katonát kórházba szállították, állapota stabil, de egyelőre nem képes szolgálatának ellátására – számolt be a szóvivő.

Lukaszewski közleménye szerint agresszív migránsok annak ellenére követtek el határsértést, hogy a lengyel határ védői sima csövű fegyverekből figyelmeztető lövéseket adtak le.

Ügyészségi közlés szerint az ügyben két eljárás is zajlik, az egyik a katona által esetlegesen elkövetett hatásköri túllépést vizsgálja. A másikat viszont a katona kezdeményezte köztisztviselő elleni támadás címén.

A hatásköri túllépés ügyében folytatott eljárást Mariusz Blaszczak volt nemzetvédelmi miniszter, az ellenzéki Jog és Igazságosság frakcióvezetője bírálta. „A határvédők hogyan gondoskodjanak biztonságunkról annak tudatában, hogy (az igazságügyi miniszter és főügyész, Adam) Bodnar által irányított ügyészség csak lesi, mikor indíthat ellenük vizsgálatot?” – fogalmazott Blaszczak az X-en.

Daniel Brodkowski, az Olsztyn városi kerületi ügyészség szóvivője később a PAP hírügynökséggel tudatta:

a hatásköri túllépés ügyében nem gyanúsítottak meg senkit,

a vizsgálatot nem konkrét személy ellen, hanem „adott ügyben” folytatják.

A katonát védelmébe vette Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter is, aki az X-en azt írta: az incidens során a katonák „mindent megtettek, hogy a kődobálás és az agresszió közepette a megállítsák a határsértőket”.

A fehérorosz határszakaszon korábban is történtek sérülésekkel járó incidensek. Tavaly júniusban meghalt Mariusz Sitek lengyel katona, akit megkéselt egy határsértő.

A határőrség adatai szerint a fehérorosz határszakaszon a hét végén 390 határsértési kísérlet történt, 26 migráns után nyomozás indult.

Lengyelország július 7-től ellenőrzéseket vezetett be a német és a litván határszakaszon is. A határőrség hétfői közlése szerint a litván határon egy hét alatt több mint 40 ezer utas ellenőrzése során 40 migránst tartóztattak fel. A német határszakaszon 67 ezer utast ellenőriztek, és 24 külföldit nem engedtek be Lengyelországba.

Kormányátalakításra készülhet Donald Tusk lengyel miniszterelnök július 22-én, aki jövőre a kormányfői tisztségből is távozhat, ha ezzel elősegíti a Polgári Platform szereplését a 2027-es parlamenti választásokon – írja a Rzeczpospolita.

Alaposan felkavarta az állóvizet a lengyel belpolitikában a konzervatív Karol Nawrocki győzelme az elnökválasztás június 2-án tartott második fordulójában.  Donald Tusk még a választási eredmény eltörlését is kilátásba akarta helyezni, azonban ehhez koalíciós partnerei nem asszisztáltak. A jelek szerint tovább gyűrűzik a kibontakozó lengyel politikai válság, a Rzeczpospolita pedig ezzel kapcsolatban közölt riportot, amelyben kifejti a színfalak mögött meghúzódó politikai válság fejleményeit.

A portál szerint a lengyel szejm jövő hét keddi ülésén kerülhet sor a varsói kabinet átalakítására, és a lap értesülései szerint ez lehet az utolsó átalakítás a 2027-es választások előtt. Azonban az elmúlt két évben sokat esett a Tusk-kormány népszerűsége, amivel a jelek szerint a miniszterelnök is tisztában van. A Rzeczpospolita idéz egy július 11. és 12. között készített közvélemény-kutatást, amely szerint

a lengyelek majdnem kétharmada (59,3 százalék) szerint az átalakítás nem fogja javítani a kormány megítélését, vagy enyhíteni a lengyel politikai válságot.

Még érdekesebb a helyzet, ha az adatokat lebontjuk a kormánypárti és ellenzéki szavazók válaszaira, itt ugyanis az látszik, hogy sokkal többen vannak azok az ellenzékiek, akik szerint nincs értelme az átalakításnak (73 százalék), mint azok a kormánypárti szavazók (47 százalék), akik támogatják a kormány rekonstrukcióját.

A Rzeczpospolita által idézett közvélemény-kutatás, amely azt mutatja, hogy megrendült a bizalom Donald Tuskkal szemben (Fotó: Rzeczpospolita)

Az adatok szerint tehát súlyosan megrendült a bizalom Donald Tuskkal szemben, amelyet a Politco-felmérések összefoglaló felülete is alátámaszt, a kormánykoalíció pártjainak (Polgári Platform–Baloldal–Harmadik Út) támogatása 14 százalékpontot esett és összesen csak 44 százalékos támogatással bírnak, míg a kollektív jobboldal (Jog és Igazságosság–Konföderáció) 5 százalékpontot erősödtek, és 45 százalékot szereznének ketten együtt, ha most tartanák a választásokat, az Együtt (Razem) szerepéről pedig még nem is beszéltünk, amely 2024-es megalakulása óta folyamatosan növelte a támogatását, és amely párt szavazói szintén ellenzik a kormányátalakítást. Az adatok is ezt támasztják alá, mivel az látszik, hogy Donald Tusk pártja 2025 márciusától fogva fokozatosan „hozzágyengült” a Jog és Igazságossághoz, addig a Konföderáció egyértelműen növelte a támogatását a két évvel ezelőtti voksoláshoz képest.

Figyelemre méltó, hogy

a lengyel pártverseny gyakorlatilag követi a német mintát, ahol megfigyelhető volt a radikális jobboldal előretörése.

Mindezek alapján most arról ír a Rzeczpospolita, hogy kapkodás és zűrzavar jellemzi a kormány politikáját, kormányzati körökben a mostani látens kormányválságot Donald Tusk utolsó átalakításának is nevezik. A lehetséges tervek között szerepel még a koalíciós baloldali pártszövetség (Lewica) pártjainak a bekebelezése is, amely a vezető lengyel hírportál szerint már idén ősszel megtörténhet. Azonban a Rzeczpospolitának nyilatkozó szakértők sem bizakodnak. „A tea nem lesz édesebb csak a keveréstől, ezért a kormánynak meg kell mutatnia a lengyeleknek, hogy az újjáépítés magasabb célokat és egy nagyobb jövőkép megvalósítását szolgálja” – mondta a portálnak nyilatkozó lengyel politológus, akit a felmérés eredményeinek és a kormányválságról szóló hírek értékelésével kerestek meg.

A Polgári Platform politikusai egyelőre összezárnak és a nyilvánosság felé még támogatják Donald Tuskot. Donald Tusk győzelemre vezet minket 2027-ben – mondta  Radoslaw Sikorski  külügyminiszter egy interjúban, ahogy hasonlóan vélekedik róla Maciej Berek, a lengyel minisztertanács állandó bizottságának elnöke és Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter is. Ugyanakkor, ha az elkövetkező egy évben nem sikerül Donald Tusknak helyreállítania a belé vetett bizalmat, akkor komolyabban is felmerülhet a távozása.