
Trump nagy bejelentésre készül Ukrajna ügyében
Konfrontáció vagy kiegyezés?
Az Axios forrásai szerint Donald Trump amerikai elnök nagy bejelentésre készül. A Donald Trump által megígért csomagban nagy hatótávolságú rakéták is lehetnek.

Donald Trump amerikai elnök Forrás: AFP
Az Egyesült Államok Ukrajnáért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg a mai napon Ukrajnába látogat, Donald Trump pedig meghatározó bejelentésre készül az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

Donald Trump bejelentésre készül
Donald Trump amerikai elnök július 14-én, hétfőn új, agresszív fegyverszállítási tervet jelent be Ukrajna számára, tudta meg az Axios két, az ügyet ismerő forrásból. A program lényege, hogy az Egyesült Államok támadó fegyvereket küld Ukrajnába, miközben az eszközöket európai országok vásárolják meg és fizetik ki. A fegyvercsomag minden eddiginél távolabbra eljutó eszközöket is tartalmazhat. A tervek szerint nagy hatótávolságú rakéták is szerepelnek benne, amelyek képesek lennének oroszországi célpontokat – akár Moszkvát is – elérni. Bár a források nem ismerik a végleges döntést, a váltás így is jelentős.
Trump eddig szigorúan csak védelmi fegyvereket ígért, hogy elkerülje az eszkalációt.
A fordulat hátterében az elnök egyre növekvő frusztrációja áll. Az Axios értesülése szerint Trump az elmúlt hetekben nagyon dühös lett Vlagyimir Putyinra, amiért az orosz elnök – ígéretei ellenére – nem hajlandó tűzszünetet kötni, és fokozza a támadásokat Kijev és más városok ellen. Az utolsó csepp a pohárban a július 3-i telefonbeszélgetés volt, amely során Putyin jelezte, hogy a következő két hónapban megpróbálja elfoglalni azokat az ukrán régiókat, ahol már most is jelentős orosz jelenlét van.
Mindet el akarja venni
– mondta Trump Emmanuel Macron francia elnöknek a hívás után.
Zelenszkij kérte, Trump elfogadta
Az Axios szerint a fegyverszállítási kezdeményezést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vetette fel két héttel ezelőtt, a NATO-csúcson. A Trump–Zelenszkij-találkozó a beszámolók szerint meglepően jól sikerült. Amerikai tisztviselők szerint az ukrán elnök most először viselkedett „normálisan”, öltönyt viselt, és professzionális csapatot vitt magával. Lindsey Graham republikánus szenátor úgy nyilatkozott:
Trump nagyon mérges Putyinra. A bejelentése agresszív lesz.
Trump újságírók előtt megerősítette, hogy az Ukrajnának szánt csomag része lesz több fejlett fegyverrendszer, köztük Patriot légvédelmi ütegek is. Hozzátette:
Európa száz százalékban ki fogja fizetni ezeket.
Ugyanakkor elmondta, hogy csalódott Putyinban, aki békét ígért, aztán mégis eszkalált. A Fehér Ház nem kívánta kommentálni az Axios értesüléseit.
Az amerikai szenátus tagjainak hétnyolcada támogatja az orosz gazdaságot célzó súlyos szankciókról szóló törvényjavaslatot, ami lehetőséget ad Donald Trump elnök kezébe, hogy Oroszországot megfossza fontos olajbevételektől – jelentette ki Lindsey Graham, republikánus szenátor a javaslat egyik beterjesztője vasárnap.
A politikus a CBS televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy Donald Trump hónapokon át nyitva tartotta az ajtót Vlagyimir Putyin orosz elnök számára egy tűzszünet elérése érdekében és „ez az ajtó kezd bezáródni”. A szenátor az orosz kőolaj, és egyéb termékek fő vásárlói közül kiemelte Kínát, Indiát és Brazíliát, és hozzátette, hogy tőlük származó bevételből képes az orosz elnök folytatni a háborút. Elmondta azt is, hogy a szankciós törvényjavaslat teljesen szabad kezet biztosít az amerikai elnök számára, hogy az Oroszországgal kereskedő államokra akár 500 százalékos vámot vessen ki.
Egyben jelezte, hogy Donald Trump hétfői, Oroszországgal kapcsolatos bejelentése szólhat szankciókról, valamint az Ukrajna számára biztosított amerikai fegyvertámogatás jövőjéről, ami megvalósulhat fegyvereladás formájában is. Richard Blumenthal, demokrata szenátor, a szankciós törvényjavaslat másik kidolgozója a CBS televíziónak adott interjúban arról számolt be, hogy
európai részről sürgetik a szigorú szankciók bevezetését.
Elmondta, hogy közelmúltbeli európai látogatásán személyesen tárgyaltak bizonyos európai partnerekkel, és a megbeszéléseken szóba került a háború kezdete óta lefoglalt orosz vagyonok felhasználása is Ukrajna javára. A demokrata politikus egyben
kifejtette, hogy „többrétű”, több eszközt tartalmazó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz tudják ültetni.
Tom Cotton, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban többi között arról beszélt, hogy a Kongresszus felsőházában azért övezi kétpárti támogatás a szankciós törvényjavaslatot, mert Oroszország tovább folytatja a polgári célpontok elleni támadásokat Ukrajnán belül. Arkansas állam republikánus szenátora megállapította, hogy Donald Trump elnök számos lehetőséget adott az orosz elnöknek egy tűzszünet kitárgyalására, aki ugyanakkor azt mutatta meg a világ számára, hogy – legalábbis egyelőre – nem fűződik érdeke egy tűzszünethez.
Tom Cotton, hozzátette, hogy az amerikai elnök célja változatlanul a béke, de azt is biztosítani akarja, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.
Az ukrajnai háború lezárásának kilátásairól és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról egyeztetett vasárnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a találkozón hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a szoros együttműködést a két ország között a nemzetközi színtéren, beleértve az ENSZ és a Biztonsági Tanács, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a BRICS-országcsoport a G20-csoport és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumain.
Lavrov az SCO Kínában tartandó külügyminiszteri tanácskozásán is részt vesz.
A Kreml csak azzal a feltétellel egyezik bele abba, hogy személyesen találkozzon Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij, ha előtte Ukrajna kapitulál – erről beszélt a Kyiv Independentnek adott interjúban Szergej Kislica ukrán külügyminiszter-helyettes.
Az ukrán külügyi tárca helyettes vezetője azonban ezzel kapcsolatban kifejtette, „az ő logikájuk ellentétes a miénkkel. Azt mondjuk: hozzunk létre tűzszünetet, hogy hozzájáruljunk a vezetői csúcstalálkozó megfelelő feltételeinek megteremtéséhez, hogy konstruktív környezetet teremtsünk, amely elősegíti a megállapodásokat.”
Arra a felvetésre, miszerint miért ragaszkodnak egy Putyin–Zelenszkij találkozóhoz, Kislica arról beszélt, hogy a korábbi közvetítők által, vagy a harcoló felek közötti közvetett tárgyalások – mint amilyen az isztambuli tárgyalások – nem vezettek eredményre.
Szerinte a humanitárius kérdések megvitatásán kívül a törökországi megbeszélések gyakorlatilag nem tekinthetők tárgyalásnak. „Nem, az egésznek olyan dinamikája volt, ahol oroszokkal szemben találod magad, akik ultimátumot diktáltak. Még arra sem volt felhatalmazásuk, hogy meghallgassák az érveidet és közös nevezőt keressenek” – fogalmazott.
Beszélt még arról is, hogyan próbálnak együttműködni az amerikaiakkal – arról beszélt: az Egyesült Államok minden körülmények között továbbra is kulcsfontosságú partnerünk marad –, egyúttal üdvözölte a növekvő európai fegyverkezést.
Újabb részlet derült ki Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök július eleji telefonbeszélgetéséről. Egy, az egyeztetés tartalmát ismerő forrás szerint az orosz államfő világosan jelezte az amerikai elnöknek, hogy további eszkalációt tervez az Ukrajna elleni háborúban.
Vlagyimir Putyin július 3-án egy telefonbeszélgetés során azt mondta Donald Trumpnak, hogy a következő 60 napon belül újabb eszkalációt tervez Kelet-Ukrajnában, hogy elérje azoknak a megyéknek a közigazgatási határait, amelyeket sajátjának tekint – közölte a Pravda az Axiomra hivatkozva.
Donald Trump közölte Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy Putyin ismét megpróbál elfoglalni minden olyan területet, amelynek közigazgatási határai mentén Oroszország már jelentős befolyással bír.
Az amerikai elnök Macront arról is tájékoztatta, hogy a Kreml vezetője egész Ukrajnát akarja.
Trump a telefonbeszélgetést követő napon már beszámolt az orosz elnökkel való, júliusi eleji egyeztetésről. Az amerikai elnök kifejezte csalódottságát és azt mondta: „annyit mondhatok, nem hinném, hogy le akarja állítani (a harcokat)”.







