Trump lerövidíti a Putyinnak adott 50 napot

Donald Trump amerikai elnök kijelentette: lerövidíti a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek adott 50 napos határidőt, melyet az Ukrajnával való fegyverszünet elérése érdekében adott az orosz elnöknek – számol be a Bloombreg.

Trump elmondta: „Csalódott vagyok Putyin elnökben, nagyon csalódott. Ezért meg kell vizsgálnunk a helyzetet, és csökkenteni fogom az 50 napos határidőt, amit neki adtam” – mondta Trump hétfőn Skóciában újságíróknak, amikor fogadta Keir Starmer brit miniszterelnököt egy találkozóra.

A találkozón a Washington és London között korábban az Amerikába behozott árukat terhelő megkötött 10 százalékos kereskedelmi tarifával kapcsolatos megbeszélésekre került sor.

Trump a hónap elején szabta meg az 50 napos határidőt – emlékeztet a Bloomberg –, és azzal fenyegetőzött, hogy

szigorú gazdasági szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben,

ha nem szünteti be az Ukrajnával folytatott háborút. Azonban a fenyegetés ellenére Oroszország továbbra is rakétákkal és drónokkal támadja az ukrán városokat – jegyzi meg a Bloomberg.

Hét rakétát és több mint 300 drónt vetett be az orosz hadsereg ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a támadásokban sokan megsebesültek, három helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök, több esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – közölték katonai és helyhatósági források alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának hétfő reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg négy szárnyas, valamint három ballisztikus rakétával és 324 csapásmérő drónnal támadt ukrajnai célpontokat. A támadás fő célterülete a Hmelnickij megyei Sztarokosztyantinyiv volt – áll a jelentésben.

A hivatalos közlemény szerint a légvédelem két szárnyasrakétát és 311 drónt semmisített meg, emellett a ballisztikus rakéták egyike sem ért célba.

Három helyszínen összesen két rakéta és 15 drón célba talált, több esetben pedig a lelőtt támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat.

Hétfőre virradóra az orosz hadsereg ismét drónokkal támadta Kijevet, Darnicja kerületben kerületben nyolc ember, köztük egy gyermek megsebesült, egy többszintes lakóház ablakai betörtek a robbanások következtében – jelentette Timur Tkacsenko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetőjének Telegram-bejegyzése alapján az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Dnyipropetrovszk megyében a légi és tüzérségi csapásokban ketten sebesültek meg, az egyikük kiskorú – tette közzé Szerhij Liszak katonai kormányzó a Telegram-csatornáján. A Nyikopoli járásban egy oktatási intézményben, egy többszintes lakóházban, valamint három családi házban keletkeztek károk, több helyen tűz ütött ki, egy elektromos távvezeték is megrongálódott.

A közép-ukrajnai Kropivnickijt is dróncsapás érte, a megyeszékhelyen legkevesebb kilenc becsapódást észleltek – közölte Andrij Rajkovics katonai kormányzó a Telegramon, a keletkezett károkról későbbre ígért tájékoztatást a megyevezető.

Az ukránok saját bevallásuk szerint csak az egyik dandárjukban közel kétezer körül mozoghat a Kolumbiából érkezett zsoldosok száma, és a dandár parancsnoka azt mondta, hogy havi szinten nagyjából ezer fegyveres érkezik a dél-amerikai országból az ukrán hadseregbe. De hogyan és miért kerültek oda?

Az Ukrajnában harcoló kolumbiai zsoldosok egy, az ukrán 47. dandár parancsnokával készült interjúban kerültek szóba. A parancsnok az ukrán TSZN csatornának nyilatkozva azt mondta:  

„Már körülbelül kétezer kolumbiait hoztunk Ukrajnába. Nem érdekel a motivációjuk. A legfontosabb, hogy teljesítik a harci feladatokat. Havonta ezer önkéntest tudunk hozni. Ez a minimum.”

A kolumbiaiak többsége zsoldosként érkezik Ukrajnába. Ezzel kapcsolatban az El País című spanyol nyelvű lap is közölt 2024 végén egy cikket, amelyben úgy fogalmaztak, hogy Kolumbia a világ legnagyobb zsoldos exportőre, és az ország rengeteg embert bocsát ki a különféle háborúkba, vagy pusztán azért, hogy magánbiztonsági szolgálatot lássanak el külföldi cégekben. „Olyanok vagyunk, mint a futballisták. A fejvadászok megnézik a munkádat, és ajánlatot tesznek neked”  – mondta egyikük a lapnak.

Többször akkora lehet a fizetés Ukrajnában…

Az Associated Press korábbi cikke szerint Kolumbia a 250 ezer fős hadseregével Latin-Amerika második legnagyobb katonai hatalma Brazília után. Évente több mint 10 ezer katona vonul vissza a kolumbiai hadseregben. Közülük több százas nagyságrendben mentek már korábban is harcolni Ukrajnába azért,

mert négyszer annyit kerestek az ukrán hadseregben, mint korábban Kolumbiában, vagy még többet is.

„Kolumbia nagy hadsereggel rendelkezik, amelynek tagjai magasan képzettek, de a fizetés nem túl jó, ha összehasonlítjuk más hadseregekkel” – fejtette ki Andrés Macías, a bogotai Externado Egyetem kutatója, aki a kolumbiaiak világszerte végzett katonai szerződéses munkáját tanulmányozza.

Az El País egy konkrét történetet is bemutatott ezzel kapcsolatban. Mint írták, a kolumbiai hadsereg korábbi katonája, a 31 éves Yeison Sánchez úgy utazott Ukrajnába, hogy előtte biztosítást kötött arra, hogy a maradványait hazaszállítják, és figyelmeztette családját a lehetséges sorsára. „Fő motivációja a pénz volt. TikTok-videókat nézett honfitársaitól, akik azt ígérték, hogy az ukrán hadsereg önkénteseként havonta 19 millió pesót, 4300 dollárt (vagyis az eredeti cikk írásakor aktuális árfolyamon számítva kb. 1,72 millió forintot – a szerk.) kap. Így körülbelül 2300 dollárt spórolt össze, hogy repülővel eljusson Bogotából Madridba, onnan pedig Lengyelországba, végül pedig szárazföldön átjutott Ukrajnába, hogy bevonuljon egy külföldi konfliktusba” – vázolta az El País.

…csak éppen nem mindig kapják meg a pénzt

Ugyanakkor a lap szerint Sánchez nem maradt sokáig Ukrajnában:

hat hónap után dezertált – részint azért, mert a tényleges fizetés jóval alacsonyabb volt az említett 4300 dollárnál.

„Csalódottnak éreztem magam” – mondta erről, miközben közölte, hogy a dezertálás másik oka az volt, hogy azt érezte, a felettesei rosszul bánnak vele. „Bezártak minket. Hajnalban kivittek minket, hogy fekvőtámaszokat csináljunk, mert néhány kollégánk spanyolul beszélt a helyiekkel. Ez tilos volt. Mondtam nekik, hogy önkéntesek vagyunk, nem túszok” – fogalmazott ezzel kapcsolatban. Az El País szerint a történet nem egyedi, és a cikk végén megjegyzik, hogy a kolumbiaiak az említett összeghez hasonló fizetést máshol is meg tudnak keresni (például katonai kiképzőként) úgy, hogy nem kell az életüket kockáztatniuk érte.

Hasonló történetek látszanak körvonalazódni a Neue Zürcher Zeitung frissebb – 2025 júniusi – riportjából is, amelyben azt írták: a kolumbiai zsoldosokra valóban nagy igény van Ukrajnában, de Popayán város nyomornegyedében már sok olyan kolumbiai van, aki megjárta Ukrajnát, de már nem harcol többé az ukránokért. A lapnak emellett egy azóta Venezuelában, rejtélyes körülmények között elfogott és Oroszországnak kiadott zsoldos felesége is beszélt arról, hogy a férje a pénz miatt döntött úgy, hogy Ukrajnába megy harcolni, miután a kolumbiai hadseregben alig keresett többet, mint a törvényes minimálbér – ez havonta körülbelül 340 dollárnak (vagyis nagyságrendileg kb. 95 ezer forint) volt abban az időben.

A svájci lap azt írta, hogy 2025 februárjáig bezárólag legalább 64 kolumbiai halt meg Ukrajnában, legalább 122 főt pedig az eltűntek közt tartanak számon. Mint megjegyezték, Ukrajna 400 ezer dollár kártérítést ígér a hozzátartozóknak, ha egy katona meghal.

„Ezt a pénzt azonban csak akkor fizetik ki, ha a holttestet megtalálták, vagy a nyomozás lezárult. Egy nemrégiben Bogotában tartott tüntetésen a zsoldosok családtagjai panaszkodtak, hogy Ukrajna nem ad nekik sem információt, sem pénzt”

– írta a lap.

Az említett 4300 dolláros fizetésnél egyébként még az ukránok szerint is kevesebbet keresnek a kolumbiai zsoldosok: az ukrán United24-nek egy kolumbiai katona azt mondta, hogy a frontvonalbeli szolgálatért – amely különféle bónuszjuttatásokkal jár együtt az alapilletményen túl – átlagosan 120 ezer hrivnyát, vagyis körülbelül 2834 dollárt kapnak (ami még mindig többszöröse annak, mint amit Kolumbiában megkereshet a szolgálatért).