Putyinnak lépnie kell

Oroszországnak még az idén jelentős haladást kell elérnie a frontvonalakon, vagy a helyzet könnyen tarthatatlanná válhat számára- írja a hirado.hu.

 Az orosz elnök hadiipara már országa költségvetésének 40 százalékát felemészti, miközben a GDP-növekedés meredeken lassul és az infláció tartósan magas. 

Háromévnyi maximális fordulatszámon pörgő hadiipar után Vlagyimir Putyin birodalma közelíti a korlátait. A hivatalos statisztikák ugyan még 2024-ben is a G7-országokét meghaladó GDP-bővülést mutattak, ám mára egyre több jel mutat a stagnálás, az infláció, a költségvetési kényszer és a kiapadó tartalékok felé.

Jelenleg az orosz költségvetés 40 százalékát emésztik fel a honvédelmi és háborús kiadások.

Oroszország becsült vesztesége Ukrajnában naponta csaknem ezer katona. Moszkva közel egymilliós összesített veszteséget  szenvedhetett el. Egy fiatal, produktív korosztály tömegével tűnt el a  munkarőiacról miközben mintegy egymillió magasan képzett civil is elhagyta az országot 2022 óta. A háborúban eddig nagyjából kétszázötvenezren haltak meg.

Putyin mindeközben ragaszkodik a lassú, de biztos előrenyomuláshoz: a Kreml szóvivői sikerként tálalják az egyre gyorsuló mértékű terjeszkedést, miközben az ipar és a fogyasztás már érezhetően megszenvedi a háborús állapotokat.

Repedések az orosz gazdasági erődön

A gazdasági növekedés 2025 első negyedévében 1,4 százalékra esett az előző negyedévi 4,5 százalékról. Az ok: polgári ágazatokból katonai célokra irányított források, csökkenő olaj- és gázárak.

A drága import, a munkaerőhiány és a háborús költekezés miatt az infláció tartósan 8–9 százalék között van. Az orosz jegybank tavaly 21 százalékra emelte, idén 20 százalékra vágta vissza az alapkamatot — ez pedig fojtogatja a vállalati hitelezést. 2022 óta 50 milliárd dollár értékű nyugati vagyont államosítottak vagy koboztak el, az állam részesedése a gazdaságban újra az egészségtelen késő szovjet szint felé közelít.

Kína és India ugyan a mai napig lelkesen vásárolja az orosz nyersanyagot, de a kedvezőtlen fuvardíjak és a diszkontárak miatt ezek a bevételek már nem fedezik a háborús extrakiadásokat. Az orsz pénzügyminisztérium belső anyagai árplafonsokkot és a túltermelés miatti kieső bevételeket jeleznek.

A hivatalos szervek is leadták a vészjelzéseket

Makszim Oreskin, Putyin helyettes kabinetfőnöke is elismerte, hogy a jelenlegi növekedési modell elérte a határait. Elvira Nabiullina jegybankelnök szerint a korábban kihasználatlan kapacitások kimerültek, új motorra — termelékenységre és innovációra lenne szükség.

Kína segítsége nagy mentőöv Oroszországnak, de Kína inkább a piaci haszon miatt vásárol, nem pedig azért, mert szövetségesén akarna segíteni. India már amerikai fegyverek vásárlásába fogott. Európa – még béke esetén is – aligha tér vissza a 2022 előtti importvolumenhez. A Kreml egyszerre szorul rá a nyersanyagexportra és veszíti el a belőle származó stabil devizabevételt.

Fogy az idő

A katonailag megszerzett területek nem pótolják a veszteségek okozta munkaerő-, tőke- és bizalmi deficitet. Putyin egyelőre a nukleáris arzenál privilégiumában és a hadigazdaság rövid távú GDP-növelő hátszelében bízhat. De a háborús gazdaság „lélegeztetőgépe” már most is lassul; ha az olajár esik vagy a szankciós szorítás erősödik, akkor Moszkva súlyos csapást szenvedhet.

Az idei év tehát kritikus, a front egyre gyorsuló sikerei mögött demográfiai vészhelyzet, gazdasági zavarok, rekordkamatok, fogyó tartalékok formálódnak. Putyinnak és hadseregének még idén magasabb szintre kell váltania, mert Oroszország ideje egyre fogyatkozik.

Újabb részlet derült ki Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök július eleji telefonbeszélgetéséről. Egy, az egyeztetés tartalmát ismerő forrás szerint az orosz államfő világosan jelezte az amerikai elnöknek, hogy további eszkalációt tervez az Ukrajna elleni háborúban.

Vlagyimir Putyin július 3-án egy telefonbeszélgetést során azt mondta Donald Trumpnak, hogy a következő 60 napon belül újabb eszkalációt tervez Kelet-Ukrajnában, hogy elérje azoknak a megyéknek a közigazgatási határait, amelyeket sajátjának tekint – közölte a Pravda az Axiomra hivatkozva.

Donald Trump közölte Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy Putyin ismét megpróbál elfoglalni minden olyan területet, amelynek közigazgatási határai mentén Oroszország már jelentős befolyással bír.

Az amerikai elnök Macront arról is tájékoztatta, hogy a Kreml vezetője egész Ukrajnát akarja.

Trump a telefonbeszélgetést követő napon már beszámolt az orosz elnökkel való, júliusi eleji egyeztetésről. Az amerikai elnök kifejezte csalódottságát és azt mondta: „annyit mondhatok, nem hinném, hogy le akarja állítani (a harcokat)”.

Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó harmadik tárgyalási fordulón Isztambulban: a hadifoglyok és az ukrán gyerekek hazaszállítása, valamint az államfők közvetlen tárgyalása.

Erről Zelenszkij az ukrán diplomatákhoz intézett felszólalásában beszélt, amelyet az X-en is közzétettek. Emlékeztetett arra, hogy Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) új titkára – korábbi védelmi miniszter – újabb találkozót javasolt a felek között Törökországban.

„A mi napirendünk világos: a hadifoglyok visszaszolgáltatása, az Oroszország által elrabolt gyermekek visszatérése

és az államfők szintjén tartandó találkozó előkészítése”

– mondta Zelenszkij.

Megismételte álláspontját, miszerint

a tárgyalások csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha azokat Ukrajna és Oroszország csúcsszinten tartja meg.

„Felszólítalak benneteket, hogy tájékoztassátok országaitokat e tárgyalási keret fontosságáról, és biztosítsátok Ukrajna számára a szükséges politikai támogatást” – tette hozzá az elnök a nagykövetekhez szólva.

„A lejárt mandátumú Zelenszkijt senki sem választotta újra, nem rendelkezik a népe felhatalmazásával, mégis honnan van neki jogosítványa ahhoz, hogy a halálba küldjön embereket?” – vetette fel a népszerű amerikai műsorvezető.

A Fox News egykori műsorvezetője a Bildnek adott egy több mint kétórás interjút. Carlson a beszélgetés során az orosz elnök teljesítményét méltatta, és többek között kemény kritikát fogalmazott meg Németország jelenlegi és korábbi vezetőiről.

Az amerikai sztárriporter kemény véleményt fogalmazott meg az ukrajnai kényszersorozásokról ügyéről is.

„A középkori Európa egy szempontból sokkal jobban működött, mint a modern kontinens: a legtöbb vagyonnal és befolyással bíró ember a csatasor elején vonult. Ők estek el először. Háborúzni akarsz? Rendben, akkor kockára kell tenned az életedet” – hangsúlyozta az orosz–ukrán háború kapcsán Tucker Carlson amerikai politikai kommentátor a német Bild című lapnak adott interjúban.

Carlson kifejtette, hogy szerinte

nem igazságos, ha valaki háborúba küld másokat, míg maga nem hajlandó meghalni az adott ügyért.

„Ezzel azt üzeni az adott vezető, hogy fontos dologról van szó, de annyira azért nem fontos, hogy ő is kockáztassa az életét. Ez visszataszító” – magyarázta.

A beszélgetés során az ukrán hadsereg kényszersorozási gyakorlata is szóba került.

„Ha azt akarod, hogy meghaljak érted, magyarázd el, miért kéne megtennem, győzz meg” – vetette fel Carlson, utalva az erőszakos elhurcolásokra.

„Milyen alapon fogdosnak össze fiatal és középkorú férfiakat, Down-szindrómás embereket?

Ezekről videók készültek, amelyek szerintem valódiak. Furgonba gyömöszölik és viszik őket a halálba” – feszegette tovább Carlson az emberrablások ügyét.

„A lejárt mandátumú Zelenszkijt senki sem választotta újra, nem rendelkezik a népe felhatalmazásával,

mégis honnan van neki jogosítványa ahhoz, hogy a halálba küldjön embereket?” – sorolta az amerikai kommentátor.