POLITIK
Stratégiai helyzetértékelés.
A kormányfő a korábbi években felvázolta a magyar nagystratégiát, de megjósolta az orosz–ukrán háború kitörését, valamint Donald Trump első választási győzelmét is.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A szokásoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az erdélyi Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A kormányfő Tusványoson rendre széleskörű helyzetértékelést tart, a kormányzás távlati céljairól, a hazánk és a világ előtt álló kihívásokról egyaránt szót ejt. A beszédek nagy érdeklődésre tartanak számot, azokról a közvéleményben rendre élénk eszmecsere folyik.
Orbán Viktor a tavalyi beszédében elmondta, hogy a kormány megkezdte a 2022-es választás után a magyar nagystratégia megalkotását. Ezzel hazánk felkészül a világrendszerváltásra.
A miniszterelnök röviden bemutatta, hogy a magyar nagystratégia veleje a konnektivitás, a keleti és a nyugati gazdaságban is jelen kell lenni, ezért Magyarország nem száll be a blokkosodásba.
A nagystratégiának nemzeti alapokon kell állnia, minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, Kis-Magyarország mint keret elégtelen. Az összes olyan támogatást, ami a magyarok stabilitását, demográfiai fejlődését szolgálja, az országhatárokon kívüli magyarlakta területekre is ki kell terjeszteni.
A 2023-as beszédében a kormányfő kiemelte, hogy az emberiség történetének különösen veszélyes időszakát éljük, ezek a nagy változás évei. Mint jelezte, Kína elmozdította a világ egyensúlyát, ez pedig régi félelme a nyugati világnak. Elmondta, hogy sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális egyensúlyváltozás, mint amiben ma élünk.
Az Európai Uniót értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az embernek az az érzése, az EU-t szorongás gyötri és bekerítve érzi magát.
A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az unió és a hazánk közötti konfliktusok mélyén az alaptörvényünk fekszik. Ugyanis az EU elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel és LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát nemzetekkel szemben.
A koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt Tusványos, így 2022-ben Orbán Viktor három év kihagyás után szólalt fel ismét a szabadegyetem közönsége előtt.
Kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek.
Utóbbi fejleményt már három évvel korábban előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett. A miniszterelnök kijelentette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egy időben: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyedik a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió réme.
Bejöttek Orbán Viktor jóslatai
A miniszterelnök Tusnádfürdőn rendszeresen tesz politikai prognózisokat, amelyek rendre megvalósulnak, 2018-ban például előre megjósolta az orosz–ukrán háborút.
Oroszország úgy tekint magára, mint ami egy nem biztonságban lévő ország abban az esetben, ha ütközőzónák nem veszik körül. Ezért Oroszország körül ütközőzónák kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig. Ennek Ukrajna az egyik áldozata
– fogalmazott hét éve Orbán Viktor.
Emellett 2016-ban a világ első hivatalban lévő politikai vezetőjeként Tusványoson állt ki Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett, míg 2014-ben itt beszélt először az illiberális demokráciáról. 2013-ban a miniszterelnök a nemzeti erőforrások megvédésének szükségességéről beszélt, kiemelve a nemzeti szuverenitás jelentőségét, a nemzeti alkotmány fontosságát, a családpolitika elsődlegességét.
A miniszterelnök felszólalásai nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is nagy médiavisszhangot váltanak ki. Emellett itt születnek meg azok a fogalmak is, amelyek később a politikai gondolkodás kereteit is meghatározzák. Ilyen volt például a kormányfő 2014-es beszéde, amelyben az illiberális demokrácia modelljét vezette be.
Orbán Viktor nem fél kimondani azokat az igazságokat sem, amelyeket más politikusok tabuként kezelnek. A miniszterelnök három évvel ezelőtt Tusványoson beszélt először a kevert fajúak fogalmáról, hangsúlyozva Európa kulturális és nemzeti identitásának megőrzését.
Geopolitikai útmutatás
A kormányfő tusványosi beszédeinek egyik visszatérő eleme a geopolitikai előrejelzés. Tavaly a miniszterelnök itt mutatta be a világrendszerváltáshoz illeszkedő nagy magyar stratégiát. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem elszenvednie kell a globális átalakulásokat, hanem aktív szereplőként formálnia azokat. A kulcsgondolat egyértelmű volt: szuverenitás és stratégiai gondolkodás nélkül nincs nemzeti jövő.
Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) 2015. július 25-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Orbán Viktor gyakran vázol fel olyan lehetséges világpolitikai forgatókönyveket is, amelyek később bekövetkeznek. Az egyik legemlékezetesebb előrejelzése 2018-ban történt, amikor a kormányfő az orosz–ukrán konfliktus várható kimenetélről beszélt.
„Azt kell tudnunk, hogy Oroszország úgy tekint magára, mint ami egy nem biztonságban lévő ország abban az esetben, ha ütközőzónák nem veszik őt körül. Ezért Oroszország körül ütközőzónák kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig. Ennek Ukrajna az egyik áldozata”
– jelentette ki a Orbán Viktor 2018-as tusványosi beszédében.
Hozzátette, hogy „az ukránok úgy döntöttek, hogy nem kérnek többé ebből az 50-50 nyugati és orosz befolyásoláson nyugvó helyzetből, a nyugati világhoz akarnak csatlakozni, és ezért elszakadnak az orosz övezettől, közelebb kerülnek talán, be is lépnek a NATO-ba, az Európai Unióba, és felépítik a modern Ukrajnát. NATO-tagságot nem látok, európai uniós tagság realitása szinte zéró, és az új ukrán állam helyett jelen pillanatban adósrabszolgaság felé sodródó ukrán gazdaságot látok. Az oroszok célja, hogy visszabillentsék a korábbi állapotot, úgy tűnik, nem irreális”.
Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök előadása után a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A világpolitikában elsőként állt ki Donald Trump mellett
A világ vezető politikusai közül elsőként Orbán Viktor állt ki nyíltan Donald Trump amerikai elnök mellett. A kormányfő már 2016-ban megfogalmazta Tusványoson, hogy miért tartja a republikánus politikust a legkedvezőbb választásnak.
„Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere, sosem gondoltam volna, hogy valaha is felmerül a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára. Sosem gondoltam volna, de a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kell mondanom önöknek, hogy tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére. Aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire volna szüksége Európának” – fogalmazott Orbán Viktor.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tehát nemcsak egy nyári fesztivál, hanem egy olyan politikai fórum, ahol évről évre formálódik a jobboldali jövőkép. Orbán Viktor beszédei az esemény központi részévé váltak, amelyek a hazai közönség mellett a nemzetközi politika szereplőinek is üzennek.
Ripost hírek
