Orbán Viktor: Nem Kijev mondja meg, hogy mit gondoljanak a magyarok

Orbán Viktor közösségi oldalán reagált az Ukrajnából érkező bírálatokra, amelyek Magyarországot érték amiatt, hogy Brüsszelben blokkolta Ukrajna európai uniós csatlakozását. A miniszterelnök világossá tette: a magyar kormány stratégiai és fundamentális okokból nem támogatja Ukrajna EU-tagságát.

„Az ukránok egyre vehemensebben támadják Magyarországot, mert Brüsszelben megállítottuk Ukrajna uniós csatlakozását” – írta a miniszterelnök, aki szerint Kijevnek el kell fogadnia, hogy nem határozhatja meg, mit gondoljanak a magyar emberek.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem akar háborút, és nem kívánja, hogy az ukrán integráció tönkretegye az európai, illetve a magyar gazdaságot.

Orbán Viktor az ukrán külügyminisztérium közleményére reagált, amit Szijjártó Péter külügyminiszter korábban már reagált. Az ukrán külügyminisztérium megkérdőjelezte a magyar emberek jogát arra, hogy véleményt nyilvánítsanak Ukrajna EU-csatlakozásáról.

Szijjártó Péter ekkor úgy fogalmazott: „nem Önök, nem Zelenszkij elnök, nem az ukrán kormány döntenek arról, hogy csatlakoznak-e az Európai Unióhoz, hanem mi, az Európai Unió polgárai, köztük a magyarok”.

Tegnap Orbán Viktor üzent Volodimir Zelenszkijnek, azt írta egy bejegyzésben: A békéhez sosincs túl késő! Egy ukrán újságíró a hozzászólásában fenyegette meg a magyar miniszterelnököt, azt írta: "A történelem emlékezni fog arra, hogy miközben mi a szabadságért véreztünk, Önök a hallgatást, a cinizmust és az önérdeket választották”.

„Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia” – írta a miniszterelnök tegnap a közösségi oldalán. Orbán Viktor a közösségi oldalára írt bejegyzésében felidézte: „Ma egy éve jártam Kijevben. 14 óra utazás után hosszan tárgyaltunk Zelenszkij elnökkel a tűzszünet és a béke lehetőségéről. Már akkor figyelmeztettem, hogy az idő nem az ő oldalán áll. Már akkor figyelmeztettem, hogy az oroszok berendezkedtek egy hosszú háborúra, az amerikaiaknál nagy változás készül, Európa pedig kimerülőben.” Hozzátette:

„Zelenszkij elnök akkor nem hallgatott ránk. Egy színpadi ember magabiztosságával kardoskodott a háború folytatása mellett.”

A miniszterelnök végül így összegzett: „A háború azóta is tart, Európa kimerülőben, az amerikai fegyverszállítmányok pedig csökkenőben.

Az ukrán emberek azóta is a háború borzalmait élik át, nap mint nap. Ez nem színház és nem egy filmsorozat.

Ez a kőkemény valóság. Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia.”

A bejegyzéshez fenyegetéssel felérő kommentárt fűztek: „Orbán Viktor, Ön ott állt Kijevben, és azt mondta, hagyjuk abba a harcot. Nem azért, mert fontos lenne önnek a béke – hanem mert fél szembeszállni Oroszországgal” – írta az Ukrajnában népszerű újságíró, Denisz Glushko, majd így folytatta:

„Ön Zelenszkij elnököt színpadi előadóművésznek titulálta, miközben ukránok milliói voltak tűz alatt. Ez nem diplomácia,  ez tiszteletlenség. 

De a semlegességnek akkor van vége, amikor rakéták hullanak. A történelem emlékezni fog arra, hogy miközben mi a szabadságért véreztünk, Önök a hallgatást, a cinizmust és az önérdeket választották” – jegyezte meg a Denisz Glushko.

Az ukránok mondták! Magyar Péter egy politikai projekt. Pont, mint Zelenszkij – közölte a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója csütörtökön a Facebook-oldalán.

Menczer Tamás úgy fogalmazott: mindig lebuknak. Egy ukrán elemző, aki ma már az ukrán külügyminisztérium egyik vezetője, bizonyos Dmitro Tuzsanskij a Szabad Európának ezt mondta: „Magyar Péter egy klasszikus fekete hattyú, sőt jelenleg politikai projektként bizonyos értelemben olyan, mint Zelenszkij volt abban az évben, amikor megnyerte a választást.”

„Tehát Magyar Péter egy politikai projekt. Ugyanolyan politikai projekt, mint Zelenszkij. Ő a magyar Zelenszkij. Beengedné Ukrajnát az EU-ba”

– tette hozzá.

„Ukrajnát nem szabad beengedni az Európai Unióba, a magyarok döntését meg kell védeni, és erre csak a szuverenista Orbán-kormány képes”

– emelte ki Menczer Tamás.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.

A két elnök kifejezte abbéli szándékát, hogy „tárgyalásos megoldást keressen” Ukrajna kérdésében, és Trump pedig „felvetette az ukrajnai konfliktus gyors leállításának kérdését”. Putyin azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország „el fogja érni azt a célját, hogy megszünteti az ukrajnai konfliktushoz vezető alapvető problémákat, és nem fog engedni céljaiból”.

Oroszország álláspontja szerint „az ukrajnai béketárgyalások Moszkva és Kijev között zajlanak”

– tette világossá az orosz elnök.

Putyin és Trump nem beszéltek egyes amerikai fegyverszállítmányok Ukrajnába történő leállításáról, de részletes megbeszélést folytattak Iránról és a Közel-Keletről is, és megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatják a megbeszéléseket.

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök – hivatalának tájékoztatása szerint – abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással. A nyugati országok – fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben – „a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el”.

A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni

– hangsúlyozta az orosz államfő.

Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.

A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte a francia elnöki hivatal.

A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.

Az amerikai kormány felfüggesztett bizonyos fegyverszállítmányokat Ukrajnának, mivel a védelmi minisztérium szerint az Egyesült Államok saját fegyverkészletei túlzott mértékben megcsappantak. A lépés érzékenyen érintheti Ukrajnát, különösen egy olyan időszakban, amikor Oroszország fokozza légitámadásait, és elhúzódó patthelyzet alakult ki a béketárgyalások terén.

A Biden-adminisztráció korábban már ígéretet tett ezeknek a fegyvereknek a leszállítására, azonban a Trump-elnökség alatt újragondolt prioritások miatt most ezek egy részét visszatartják. A Pentagon vizsgálata szerint egyes, Ukrajnának szánt eszközök már veszélyesen alacsony mennyiségben állnak rendelkezésre az Egyesült Államok fegyvertáraiban – írja a The Guardian.

„Ez a döntés annak érdekében született, hogy Amerika érdekeit helyezzük az első helyre, miután felülvizsgáltuk országunk katonai támogatási politikáját világszerte” – mondta a Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly.

Hozzátette: „Az Egyesült Államok fegyveres erőinek ereje megkérdőjelezhetetlen – kérdezzék csak meg Iránt.”

Ez az utalás Trump nemrégiben elrendelt amerikai rakétacsapásaira vonatkozott, melyeket iráni nukleáris létesítmények ellen hajtottak végre. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő megerősítette, hogy egyes, korábban megígért fegyverek szállítása jelenleg felfüggesztés alatt állnak, bár részleteket nem árult el arról, pontosan mely eszközökről van szó.

Sean Parnell, a védelmi minisztérium szóvivője szerint „Amerika hadserege sosem volt felkészültebb és erősebb”, és a kongresszus előtt álló nagyszabású adócsökkentési és védelmi kiadási csomag biztosítani fogja, hogy „fegyverrendszereink és védelmi képességeink a huszonegyedik század fenyegetéseinek is ellenálljanak”.

A fegyverszállítások részleges felfüggesztése jelentős csapás Ukrajna számára, hiszen Oroszország a háború egyik eddigi leghevesebb légitámadási hullámát indította meg a közelmúltban. Az eszkaláció miatt még inkább távolinak tűnnek azok a béketörekvések, amelyeket Trump hónapok óta szorgalmaz.

Az Egyesült Államok eddig több mint 66 milliárd dollár értékben nyújtott katonai és védelmi támogatást Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot.

Az USA rendszeresen kérte szövetségeseit, hogy biztosítsanak légvédelmi rendszereket Kijevnek, de több kelet-európai ország vonakodik lemondani a saját védelmüket is szolgáló eszközökről.

Trump a múlt heti NATO-csúcson találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok további Patriot légvédelmi rendszereket biztosítson Ukrajnának. „Ők ezeket a rakétaelhárító rendszereket akarják, ahogy nevezik őket, a Patriotokat. És mi meg fogjuk nézni, tudunk-e néhányat biztosítani. Nekünk is szükségünk van rájuk. Izraelnek is szállítunk belőlük, és nagyon hatékonyak, száz százalékban működnek. Nehéz elhinni, mennyire hatékonyak. Ők ezt akarják a leginkább” – fogalmazott Trump.

Az elmúlt hónapokban megfigyelhető irányváltás tükröződik a kormány egészének hozzáállásában is. Pete Hegseth védelmi miniszter júniusi kongresszusi meghallgatásán elmondta, hogy gyorsan felszámolták a pazarló programokat, és az erőforrásokat Trump legfontosabb céljaira irányították át. Szerinte a háború tárgyalásos rendezésének lehetősége erőt mutat, még akkor is, ha Moszkva volt az agresszor.

Hegseth hangsúlyozta, hogy a jelenlegi költségvetés kemény döntéseket tartalmaz, és rámutat arra is, hogy Európának nagyobb részt kell vállalnia saját biztonságának védelmében. „Ez Trump elnök érdeme” – tette hozzá.

Elmondása szerint bár bizonyos katonai támogatások továbbra is folyamatban vannak, a jövőben ezek mértéke jelentősen csökkenni fog.