POLITIK
Összehangolt nukleáris haderő.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
Emmanuel Macron francia elnök állami látogatáson – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Londonban tartózkodik, és csütörtökön, látogatásának utolsó napján kétoldalú csúcstalálkozón vesz részt Keir Starmer brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
A londoni védelmi minisztérium a brit–francia csúcs előtt kiadott tájékoztatásában közölte: Macron és Starmer a találkozón megállapodást ír alá arról, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
Az új deklaráció a tárca ismertetése szerint most első ízben kimondja, hogy jóllehet Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris elrettentő ereje továbbra is egymástól független, de alkalmazását a brit és a francia kormány összehangolhatja.
A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.
Macron, aki kedden érkezett háromnapos állami látogatásra – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába, a londoni parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt tartott beszédében kijelentette: helyes döntés volt, hogy Európa Ukrajna védelmére kelt, mert valahányszor Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyveres erői előrenyomulnak Ukrajnában, a fenyegetés egész Európához is közelebb jut.
„Soha nem fogjuk elfogadni azt az elméletet, hogy mindig az erősnek van igaza, és ennek jegyében hoztuk létre a cselekvésre kész országok koalícióját, jelezve, hogy Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát” – fogalmazott a francia államfő.
A brit védelmi tárca által ismertetett csütörtöki deklaráció leszögezi, hogy
Európában csak Nagy-Britanniának és Franciaországnak van nukleáris fegyverzete, és ez az elrettentő erő jelentős mértékben hozzájárul a NATO és az euro-atlanti térség általános biztonságához.
Az önálló brit hadászati nukleáris ütőerőt jelenleg négy Vanguard osztályú tengeralattjáró hordozza. Ezek a tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétával szerelhetők fel, és a rakéták mindegyikét nyolc nukleáris robbanófejjel lehet ellátni.
A brit kormány ugyanakkor a minap bejelentette, hogy nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas F-35A harci repülőgépeket vásárol.
London a tervek alapján legalább tizenkét ilyen repülőgépet kíván beszerezni.
Az F-35-ös típuscsalád e változata hagyományos és nukleáris fegyverzet hordozására egyaránt képes, és Nagy-Britannia ezeknek a repülőgépeknek a hadrendbe állításával csatlakozik a NATO kettős képességű harci gépekből álló légi nukleáris csapásmérő kapacitásához – fogalmazott a londoni kormányfői hivatal minapi közleménye.
A brit kormány az F-35A repülőgépek beszerzésének bejelentése előtt tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelését, amely megállapítja, hogy ismét növekszik Nagy-Britannia és szövetségesei nukleáris fenyegetettsége.
Az 55 oldalas tanulmány szerint ennek a fenyegetésnek az elhárítása valószínűleg még bonyolultabb feladat lesz, mint a hidegháború idején, mivel jelenleg több országnak van a korábbinál több nukleáris fegyvere, és a nemzetközi fegyverzetkorlátozási rendszerek ezzel nem tudtak lépést tartani.
Nagy-Britannia nukleáris fegyverek hordozására alkalmas F-35-ös harci repülőgépeket vásárol.
A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint a brit kormány legalább tizenkét F-35A beszerzéséről döntött.
Az F-35-ös típuscsalád e változata hagyományos és nukleáris fegyverzet hordozására egyaránt képes, és Nagy-Britannia ezeknek a repülőgépeknek a hadrendbe állításával csatlakozik a NATO kettős képességű harci gépekből álló légi nukleáris csapásmérő kapacitásához – fogalmaz a londoni kormányfői hivatal közleménye.
A tájékoztatás szerint
az F-35-ös repülőgépek beszerzési programjának végéig Nagy-Britannia 138 ilyen típusú harci gépet kíván vásárolni, de a program következő csomagjában szereplő tizenkét repülőgép nem az eredetileg tervezett F-35B, hanem a kettős kapacitású – vagyis nukleáris fegyverzet hordozására is alkalmas – F-35A típusból kerül ki.
A Downing Street szerint a vásárlás a brit nukleáris fegyverzeti státus legnagyobb mértékű megerősítését jelenti egy nemzedéknyi idő óta, és először ruházza fel ismét a brit királyi légierőt (RAF) nukleáris csapásmérő szereppel azóta, hogy Nagy-Britannia a hidegháború vége után leszerelte légi indítású nukleáris fegyverzetét.
Az önálló brit hadászati nukleáris ütőerőt négy tengeralattjáró hordozza, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világóceán mélyén, de a brit kormány soha nem fedi fel, hogy éppen melyik merre jár.
A Vanguard osztályú tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétát hordozhatnak; ezek mindegyike nyolc nukleáris robbanófejjel szerelhető fel.
A brit kormány a flotta teljes lecserélését tervezi 31 milliárd font (több mint 14 600 milliárd forint) ráfordítással. A négy új, Dreadnought osztályú tengeralattjáró várhatóan a 2030-as években áll szolgálatba.
A brit kormány az F-35A repülőgépek beszerzésének bejelentése előtt tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelését, amely megállapítja, hogy ismét növekszik Nagy-Britannia és szövetségesei nukleáris fenyegetettsége.
Az 55 oldalas tanulmány szerint ennek a kihívásnak az elhárítása valószínűleg még bonyolultabb feladat lesz, mint a hidegháború idején, mivel jelenleg több országnak van a korábbinál több nukleáris fegyvere, és a nemzetközi fegyverzetkorlátozási rendszerek ezzel nem tudtak lépést tartani.
A brit kormány új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Nagy-Britanniának a jelenlegi geopolitikai helyzetben arra is fel kell készülnie, hogy területét közvetlen fegyveres fenyegetés éri – írja az MTI.
A stratégiai csomagtervet kedden terjesztette a londoni parlament elé Keir Starmer miniszterelnök. Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint növekszik a valószínűsége az olyan előre nem látott fenyegetettségek kialakulásának, amelyekkel Nagy-Britanniának fegyveres erővel kell szembeszállnia. A tanulmány szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő – „sub-threshold” – műveletek, köztük kibertámadások és szabotázsakciók kísérik Nagy-Britannia és más NATO-tagországok ellen. John Healey brit védelmi miniszter a minap kiberhadviselési parancsnokság létesítését jelentette be, és a terv ismertetéséhez fűzött indoklásában kiemelte:
a védelmi tárcának az elmúlt két évben több mint 90 ezer ilyen jellegű kibertámadástól kellett megvédenie a brit katonai infrastruktúrát.
A kedden ismertetett új nemzetbiztonsági stratégia hangsúlyozza, hogy Irán is egyre aktívabb ellenséges tevékenységet folytat brit területen. A tanulmány szerint a teheráni rezsim célja ezekkel a műveletekkel az iráni rendszer külföldön élő bírálóinak elhallgattatása.
„Egyes ellenséges hatalmak már megkezdték a jövőbeni konfliktusok előkészítését, és erőiket úgy pozícionálják, hogy gyors műveletekkel komoly fennakadásokat tudjanak okozni a brit energiaipar vagy a beszállítói láncolatok működésében”
– áll a dokumentumban.
Nagy-Britanniának ebben a környezetben, hosszú évek óta először, aktívan készülnie kell arra a lehetőségre, hogy területét közvetlen fenyegetés éri,
beleértve egy potenciális háborús forgatókönyv megvalósulását is – fogalmaz a kedden bemutatott nemzetbiztonsági stratégiai csomagterv.
A tanulmány szerint „aktívan jelen van a lehetőségek között” a nagyhatalmak közötti háború, valamely nemzetközi kiterjedésű biztonsági válsághelyzet vagy egyidejűleg több térségre kiterjedő veszélyhelyzet kialakulása. Évtizedek óta nem volt a jelenlegihez hasonlóan éles a feszültség például India és Pakisztán között, de a szélesebb indiai-csendes-óceáni térségben is növekszik egy komolyabb konfrontáció lehetősége, Izrael és Irán között pedig már közvetlen fegyveres konfliktus robbant ki – áll a brit kormány nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelésében.
A dokumentum megfogalmazása szerint az önkényuralmi államok több évre szóló terveket dolgoznak ki a liberális demokráciák lekörözésére minden területen, beleértve fegyveres erőik és gazdasági, technológiai modelljeik korszerűsítését. Keir Starmer az átfogó stratégiai tanulmányhoz fűzött előszavában közölte: ebben a helyzetben
a brit kormány kötelezettséget vállal arra, hogy 2035-ig a hazai össztermék (GDP) 5 százalékára emeli a nemzetbiztonságra fordított költségvetési kiadásokat.
A brit kormányfő úgy fogalmazott: az 5 százalékos GDP-arányos nemzetbiztonsági ráfordítás elérése érdekében olyan módon kell összehangolni a nemzetbiztonsági célkitűzéseket és a gazdasági növekedésre kidolgozott terveket, amilyenre 1945 óta nem volt példa.
Ripost hírek
