Kijátszanák Magyarországot az ukrán csatlakozás ügyében

Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa az ukrán RBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozás során mindig is az érdemalapú megközelítést tartották szem előtt – vagyis ha egy ország teljesíti a szükséges feltételeket, akkor haladhat előre a csatlakozási folyamatban. Mint fogalmazott: „Ukrajna elvégezte a házi feladatát”. Érdekesség ugyanakkor, hogy még áprilisban ugyanő mutatta meg Alex Sorosnak egy táblán keresztül, hogy Ukrajna semmilyen objektív kritérium alapján nem alkalmas a tagságra.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajna jelen állapotában, még Európai Unió saját mércéje szerint sem nem felel meg az uniós csatlakozás kritériumainak. Erről egy áprilisi felvétel is tanúskodik, amikor is Alex Soros és Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa közösen tanulmányoznak egy „Bővítés” feliratú táblázatot, amely az uniós csatlakozásra váró országokat és azok előrehaladását mutatja a csatlakozási feltételek mentén. A táblázatban Ukrajna neve mellett minden kritérium piros színnel szerepel, ami azt jelzi, hogy az ország egyetlen elvárásnak sem felel meg jelenleg.

A mostani interjú során Marta Kos egy személyes történetet is megosztott arról, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte vele, hogy szeretné megnyitni az összes csatlakozási klasztert. Az uniós biztos erről így számolt be:

„Elmesélek egy történetet. Amikor Ukrajnában voltam az első munkanapomon, december 1-jén, Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta nekem, hogy szeretné megnyitni az összes klasztert. Én nem közvetlenül, hanem mondjuk úgy, diplomáciai úton, megpróbáltam elmondani neki, hogy ez lehetetlen, mert túl gyors lenne, és nem tudnánk megcsinálni. Most ki kell javítanom magam, mert ti, ukránok elképesztő munkát végeztek, így ősszel készen állunk majd az összes klaszter megnyitására.”

Hozzátette: „Az első klaszter megnyitása ellen már most sincs objektív érv.”

Szóba került Magyarország vétója is, amellyel kapcsolatban Marta Kos arra utalt, hogy az EU megpróbálja kijátszani hazánk ellenvetését. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű, és bár elvileg a 27 tagállam konszenzusára lenne szükség, korábban is sikerült megoldást találni a hasonló helyzetekre.

Amikor a riporter azt kérdezte, hogy a jövő évi magyar választások előtt születhet-e ilyen megoldás, Marta Kos határozottan válaszolta, hogy igen.

A bővítési biztos példaként említette Észak-Macedóniát is, amely 2005-ben kapott tagjelölti státuszt, és ha Ukrajnának is hasonlóan hosszú várakozási idővel kellene számolnia, akkor legkorábban 2045-ben válhatna uniós taggá. Ugyanakkor Kos megnyugtatta az ukránokat, hogy ettől nem kell tartaniuk. Hangsúlyozta továbbá, hogy több mint ezren dolgoznak Brüsszelben azon, hogy Ukrajna mielőbb az EU teljes jogú tagjává váljon, mivel – elmondása szerint –

ez az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása.

Ezt támasztja alá Ursula von der Leyen korábbi nyilatkozata is, aki Kijevben arról beszélt, hogy Ukrajna akár már 2030-ig csatlakozhat a közösséghez.

Az interjúban az is elhangzott, hogy az EU-tagállamok a háború kitörése óta összesen 160 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, és Brüsszel célja, hogy az idei évben és a következő években is az ukrán külső finanszírozási szükségletek legalább 80 százalékát fedezze.

Az EU bővítési biztosa, Marta Kos szerint „nagyon valóságos lehetőség”, hogy Ukrajna 2030-ig az Európai Unió tagjává válik — értesült a European Newsroom. A biztos a csatlakozási tárgyalások megkezdését már a 2025-ös lengyel elnökség alatt reálisnak tartja, miközben a Nyugat-Balkán országai továbbra is lassú előrehaladással küzdenek. A gyorsított ukrán csatlakozási folyamat azonban feszültségeket szülhet azokkal a tagjelölt államokkal, akik már évtizedek óta, a szabályokat betartva várnak a csatlakozásra.

Az Európai Bizottság bővítési biztosa azzal kapcsolatban is

magabiztosan nyilatkozott, hogy megoldás születik Magyarország vétójával kapcsolatban, amely jelenleg Ukrajna csatlakozását gátolja.

Kos kifejezte reményét, hogy a háborúba süllyedt ország már a következő hónapokban a csatlakozás első fejezetcsoportjairól tárgyalhat.

Amíg Ukrajna a kivételezett bánásmód miatt gyorsan halad, a Nyugat-Balkán országai – például Szerbia, vagy Észak-Macedónia – évtizedek óta várnak előrelépésre a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Montenegró esetében a tárgyalások 2026 végére, Albániánál 2027-re lezárulhatnak Kos szerint.

Jelenleg a sárgával jelölt álllamok, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Ukrajna, Moldova, Törökország és Grúzia rendedelkeznek EU-ragjelölti státusszal. — kép: Európai Parlament weboldala

Kos hangsúlyozta, hogy

az EU-bővítési folyamata továbbra is érdemalapú marad, vagyis minden ország saját teljesítménye alapján haladhat előre.

A biztos arra már nem tért ki, hogy Ukrajna gyorsított felvétele hogyan egyeztethető össze az érdemalapú eljárással.

A csatlakozási folyamat során összesen 150 egyhangú tagállami döntésre van szükség, ezért rengeteg lehetőség akad arra, hogy egy tagállam bármikor megakassza a folyamatokat.

Jelenleg az EU 14 tagállama támogatja, hogy az egyhangúság helyett minősített többséggel döntsenek az újabbak csatlakozásáról, de ehhez a változtatás csak akkor valósulhat meg, ha mindenki hozzájárul.

„Magyarország jövője akár 15–20 éves távlatban is eldőlhet Ukrajna európai uniós tagságán” – írta korábban közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

„Az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen be is jelentette ezt az Európai Parlamentben. Parancs van Brüsszelben arról, hogy 2030-ig meg kell történnie Ukrajna uniós csatlakozásának. Ez itt kopogtat az ajtón. Ez kevesebb, mint 5 esztendő” – fogalmazott a bejegyzésében Orbán Viktor.

Hozzátette, „lehet, hogy egyszer, valamikor, 20-30-40 év múlva alakulhatnak úgy a dolgok, hogy Ukrajna teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyek a csatlakozáshoz kellenek, és amelyek nem rombolják le a magyar gazdaságot. De ez nincs a belátható 15 éves távlatban, az biztos!”

Szerinte a következő fél év legnehezebb és legnagyobb csatája ez lesz az egész Európai Unióban, mert ezen dől el az Európai Unió jövője. „Ha nem lenne a magyar közvéleménynek egy nyilvánvaló többsége Ukrajna uniós tagságával szemben, akkor nem biztos, hogy csak kormányzati erőből meg tudnánk védeni Magyarország érdekeit” – fejtette ki a miniszterelnök.

A magyar kormány bukására vár egy ukrán propagandista, aki többször is méltatta Magyar Pétert és a Tisza pártot. Az újságíró most burkoltan azzal fenyegetőzik, hogy ha a Tisza Párt átveszi a hatalmat, akkor minden megváltozik Magyarországon. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a Tisza Párt összejátszat a háttérben. Kijev ugyanis azzal számol, hogy ha Magyar Péter hatalomra kerülne, akkor támogatná Ukrajna EU-tagságát.

Orbán Viktor háborút szít Magyarország és Ukrajna között – ezt írta nemrég az Jevropejszka Pravda ukrán portál. A cikk szerzője Szerhij Szidorenko, aki írásaiban Magyarországot támadja – hangzott el az M1-en. Az ukrán propagandista Magyar Pétert is méltatta, amikor arról írt: a Tisza Párt vezetője pozitív érzelmeket mutat Ukrajna iránt. Egy hónappal később ismét Orbán Viktor miniszterelnök és Magyarország került Szerhij Szidorenko célkeresztjébe. Azt állította: hazánk vörös vonalakat lépett át, amikor nem támogatta Ukrajna Európai Uniós tagságát.

Szerhij Szidorenko az Ukrajna EU-s tagságáról szóló Voks 2025-öt is támadta, amire a napokban Menczer Tamás hívta fel a figyelmet. A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója azt írta: Zelenszkij kedvenc újságírója szerint a Tisza Pártnak van igaza és a Voks 2025-nek semmi köze a magyar emberek valós véleményéhez.

„Amit ő mond, azt valójában Zelenszkij mondja”

– mondta Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. „Szidorenko most az uniós csúcs után azt mondta, hogy várják a kormányváltást, várják a Tisza Pártot és Magyar Pétert. Mert a Tisza Párt és Magyar Péter támogatni fogja Ukrajna uniós tagságát” – tette hozzá.

Szerhij Szidorenko hosszú ideje támadja a magyar kormányt és biztosítja támogatásáról Magyar Pétert. Már egy éve is a Tisza Párt elnökét méltatta egy műsorban, és arra spekulált, hogy a 2026-os választásokon szerinte Magyar Péter győz majd, ami jó lesz Ukrajnának.

Hétfőn aztán Szerhij Szidorenko nyíltan bevallotta, hogy a kormány bukására vár.

A Mandinernek küldött válaszában most sem mulasztotta el, hogy Magyarországot és a kormányt támadja, majd azzal fenyegetőzött, hogy minden megváltozik, ha a Tisza Párt átveszi a hatalmat. Ukrajna régóta folytat lejárató kampányt Magyarország ellen, mert a kormány nem küld fegyvert a háborúba és ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását.

Az ukránok nemrég azt is kimondták: alig várják, hogy Magyar Péter hatalomra kerüljön

– erről beszélnek a szakértők, akik szerint Kijev biztos abban, hogy a Tisza Párt az ukrán EU tagság mellett van és Magyar Péter nem fogja akadályozni azt. A Tisza Pártot az Európai Néppártban is Ukrajna-barátnak tartják. Az egyik lengyel képviselő – aki tavaly fel is szólalt Magyar Péter pártjának egyik rendezvényén – Valenciában arról beszélt: a Tisza Párt Ukrajna pártján áll. „A Tisza Párt határozottan Ukrajna-párti és határozottan Európa-párti. Az Európai Néppárt politikája az, hogy támogassa Ukrajnát, és tudom, hogy a Tisza Párt is ezen az úton jár” – mondta egy lengyel politikus. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke korábban többször is beszélt arról, hogy a néppárthoz csak olyanok csatlakozhatnak, akik feltétel nélkül támogatják Ukrajnát.