Inog a talaj Tusk alatt

Megvan a lehetősége annak, hogy Donald Tusk miniszterelnök nem húzza ki a 2027-ben esedékes parlamenti választásokig. Viszont a föderális Európa megteremtésének megvalósítása szempontjából az Európai Uniónak érdeke a balliberális kormány hatalmon tartása. Látszatmegoldásként Tuskot menesztik, és helyére Radoslaw Sikorskit, a most kinevezett miniszterelnök-helyettest emelnék be a kormányfői székbe- írta a Magyar Hírlap.

Valószínűleg még az sem lesz képes megmenteni Donald Tusk hatalmát, hogy a balliberális miniszterelnök átalakította kormányát. Többek között az eddigi külügyminisztert, Radoslaw Sikorskit, tárcája megtartása mellett, miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki. Tusk hűséges fegyverhordozója mindig ott állt főnöke mellett, vagyis már előzőleg is kiszolgálta azt a globalista politikát, amelyet most is képvisel. Ha Donald Tusk szemszögéből nézzük a dolgokat, akkor a kinevezés jó döntés volt.

A lengyel miniszterelnök abban biztos lehet, hogy helyettese nem fogja hátba támadni, de ami még ennél is fontosabb: nem fog letérni a politikailag „helyes” útról.

Lengyelországban nagy valószínűséggel előrehozott parlamenti választások lesznek, miután a júniusi elnökválasztást az ellenzékben lévő nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt által támogatott Karol Nawrocki nyerte meg a kormánypártok által favorizált Rafal Trzaskowskival szemben.

Ez megroppantotta a lengyel kormány hatalmát, ami már előzőleg sem állt biztos lábakon. Tusk ugyan túlélt egy parlamenti bizalmi szavazást, de ez kevés ahhoz, hogy az elmaradt reformok – többek között az adók csökkentése, az illegális migrációtól való félelem, a megélhetési költségek emelkedése – okozta társadalmi elégedetlenség csillapodjon.

Éppen ezért a kormányon belüli személyi változások nem sokat érnek, ez csak amolyan „átfestjük a szobát, de ettől az még nem lesz nagyobb” megoldás.

A kormányátalakítás alacsony hatékonysági szintjét persze a miniszterelnök is tudja. A személycseréknek az volt a célja, hogy előkészítse Sikorski feszültségmentes „hatalomátvételét”. Hiába az „Új műsorhoz új férfi kell”, de valószínűtlen, hogy Sikorski, mint kormányfő, képes lesz a problémák megoldására. Nem is ez a cél, hanem az időnyerés, vagyis Tusk és csapata el szeretné kerülni a 2027-ben esedékes parlamenti választások előrehozatalát. Addig is hatalmon lennének, a soron következő voksolás eredményéről most még korai lenne találgatni.

Amit sejteni lehet Sikorski esetleges miniszterelnöki kinevezése utáni helyzetről, az az, hogy Lengyelország még az eddigieknél is markánsabban fogja a föderális Európa megalakításának tervét képviselni. Nem árt emlékezni Sikorski első külügyminiszteri ciklusára – akkor is Donald Tusk volt a kormányfő –, amikor 2011-es berlini beszédében kijelentette: „Valószínűleg én leszek az első lengyel külügyminiszter a történelemben, aki ezt kimondja: kevésbé félek Németország hatalmától, mint attól, hogy Németország tétlen marad. Önök Európa nélkülözhetetlen nemzetévé váltak. Nem térhetnek ki a vezetés feladata elől. Nem dominálni kell, hanem reformokat megvalósítani.”

Vagyis Sikorski tálcán kínálta fel az újraegyesített Németországnak Európa vezető szerepét, ami azt is jelenti, hogy a föderális Európa német mintára valósulhasson meg. Az újraegyesített Németország élt is a lehetőséggel, amit persze nem minden állam fogadott osztatlan örömmel, a történelmi hátteret ismerve ezen nem lehet csodálkozni.

Sikorski buzgalmában megfeledkezhetett Henry Kissinger egyik örökbecsű mondanivalójáról. „Szegény öreg Németország. Túl nagy Európának, de túl kicsi a világnak.”

Sikorskinak most az lehet a legfőbb problémája, hogy Németország – átvitt értelemben – már Európának is túl kicsi. Németország saját tíz évvel ezelőtti helyzetéhez képest lényegesen rosszabbul áll, elsősorban gazdaságilag. Ide vezetett az illegális migránsok tömeges befogadása, a zöld energia kritikátlan alkalmazása, az olcsó orosz gázról való önkéntes lemondás, és persze Ukrajna feltételek nélküli támogatása.

Sikorski ennek a számára nem túlkedvező helyzetnek a kapcsán már többször panaszkodott, például tavaly is, amikor azt kifogásolta, hogy Berlin nem szállít nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának. Mindent összevetve, a lengyel külügyminiszter nem egyszer kifogásolta a szerinte nem elégséges német elköteleződést Ukrajna irányába.

Az persze eszébe se jut, hogy Németország jelenlegi állapotáért ő is felelős. Mert mi történt 2014 februárjában? Ő és Frank-Walter Steinmeier német, illetve Laurent Fabius francia külügyminiszter Kijevbe utazott, és arra kényszerítette a törvényesen megválasztott ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot, hogy írjon ki idő előtti elnökválasztást, különben a tüntetők betörnek az elnöki rezidenciára.

Nyomás alá helyezték az ukrán elnököt, aki engedett a követelésnek, ennek ellenére a tömeg mégis betört,

Janukovics elmenekült. Ettől kezdve Ukrajnában a szélsőséges pártok és mozgalmak „politikai túszként” tartják fogva a mindenkori ukrán elnököt.

Mindennek megvolt a maga hozadéka. Az, hogy Lengyelország odajutott, hogy kénytelen illegális migránsokat befogadni, feltétel nélkül támogatnia kell Ukrajnát, ki van téve Brüsszel kényének-kedvének, mindez nagyrészt Sikorskinak köszönhető.

Sajnos ennek a politikának van egy számunkra szomorú vetülete is. Sikorski az, aki mindent megtesz, hogy Magyarországot lejárassa. Többek között az olyan kijelentéseivel, mint: Magyarország lepusztult Orbán Viktor kormányzása alatt. Ezzel kapcsolatban elég csak annyit megjegyezni – különösen a lengyel állapotokat általánosságban véve –, hogy mindenki söpörjön a saját portája előtt.

Sikorski azt is mondta, hogy a magyar miniszterelnök ki akarja hazánkat léptetni az Európai Unióból. Na, ne már! Erről soha nem volt szó, Magyarország belülről akarja az EU-t megváltoztatni.

Majd egy következő nyilatkozat a frissen kinevezett lengyel miniszterelnök-helyettestől: Magyarországon népszavazást kellene tartani az ország uniós tagságáról. Sikorski ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta, hogy hazánkban „Voks 2025” névvel véleménynyilvánító szavazást tartottak. Azt nem tudni, hogy Sikorski mit akart elérni a magyar EU-tagságról szóló népszavazás megemlítésével. Itt van az a pont, amikor az ember elveszti a fonalat.

Szóval sok jóra nem számíthatunk, ha Sikorski lesz az új miniszterelnök. Nem mintha Tusk bármi megértést mutatott volna a magyar álláspont bármelyikével is. Sikorski nem lesz képes a lengyel társadalmi feszültségeket csökkenteni. Az ő feladata az időhúzás.

Egy olyan helyzet megteremtése, amely megakadályozhatja, hogy Jaroslaw Kaczynski pártja, a PiS ismét hatalomra kerüljön.

Orbán Viktor interjút adott a lengyel wPolsce24 televíziónak, ahol több témáról is beszélt. Élesen bírálta Donald Tusk kormányát, üdvözölte Karol Nawrocki győzelmét, és kiállt a közép-európai együttműködés mellett. A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel igazságtalanul bánik Magyarországgal, a békéhez pedig Donald Trump és Vlagyimir Putyin közvetlen tárgyalására lenne szükség.

„Azt mondanám, hogy a magyarok egyik legfontosabb tulajdonsága a hűség. Most a barátainkhoz is hűségesek vagyunk, akik sok csatában harcoltak velünk, különösen Brüsszelben. Lengyelország nagyobb, mint Magyarország; politikai ereje Jarosław Kaczyński pártelnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormánya idején egy ponton segített enyhíteni a brüsszeli nyomást Magyarországra. Erre nagyon jól emlékszem” – mondta Orbán Viktor a wPolsce24 lengyel televíziónak, amelyről a WP News számolt be.

„Másodszor, az igazságosság számít” – folytatta.

„Ami Lengyelországban történik, az teljesen elfogadhatatlan, ellentétes a törvénnyel, az erkölccsel és a demokráciával. Szégyenletes, hogy az Európai Unió hatóságai, akik azt a közösséget irányítják, amelyhez mindannyian tartozunk, nemcsak hogy hallgatnak, de még támogatják is a lengyel miniszterelnök politikáját. Az európai értékek szempontjából ez teljesen elfogadhatatlan”

– jelentette ki Orbán Viktor, aki Nawrocki győzelmét egy hatalmas üveg pezsgő bontásával fogadta.

„Ez történelmi győzelem a mi szempontunkból. Ez a választás lehetőséget nyit a közép-európai együttműködés megújítására”

– mondta Orbán Viktor, aki Karol Nawrocki megválasztása kapcsán arra is kitért, hogy szerinte ez első alkalom, hogy az igazi demokrácia visszavághatott, és ez meg is történt.

Tusk elárulta hazafias álláspontját

Orbán Viktor szót ejtett Donald Tusk-féle kormány kudarcáról is, amely szerinte két tényezőnek tudható be: a demokrácia elleni küzdelemnek és a brüsszeli politikák támogatásának. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország fantasztikus gazdasági eredményeket ért el a Jog és Igazságosság pártja alatt. „Morawiecki miniszterelnök az egyik legjobb lengyel miniszterelnök volt, akit valaha ismertem. Sajnos Donald Tusk nem használja ki ezeket a lehetőségeket” – mondta.

„Azt hiszem, Tusk utál engem. Amikor bűnt követsz el, azokat gyűlölöd, akik nem akarják azt veled elkövetni. Tusk  a nacionalista és hazafias álláspontról egy Brüsszel-párti, német-párti, federalista álláspontra váltott. Tusk elárulta hazafias álláspontját, én azonban soha nem árultam el. Még mindig itt állok, ezért gyűlöl engem, mert tudja, hogy ismerem és emlékszem a hibáira, a bűneire. Megpróbálok a lehető legudvariasabb lenni, de én így látom”

– mondta Orbán Viktor.

Megvan a terv az európai költségvetési javaslat ellen

A beszélgetés során felvetődött az Európai Unió hétéves költségvetésének témája is, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy azt egyhangúlag kell elfogadni. „Jövő áprilisban választások lesznek. Kaczyński elnök és Morawiecki miniszterelnök visszatérnek a hatalomba” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Andrej Babiš októberben győzni fog Csehországban, és Robert Fico szlovák miniszterelnök is elég erős ahhoz, hogy maradjon. Akkor mi négyen, mint a visegrádi csoport, képesek leszünk megállítani az ebben a projektben rejlő őrült ötleteket”

– mondta Orbán Viktor, utalva az Európai Bizottság 2028–34-es időszakra szóló előzetes költségvetési tervezetére.

Azt is bejelentette, hogy Magyarország nem fog támogatni semmilyen új költségvetést, amíg az uniós forrásokat visszatartják. „A mi pénzünkről van szó. Ha ezt teszik, akkor megkezdhetjük a tárgyalásokat a jövőbeli költségvetésről” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Zelenszkij több hibát is elkövetett

Orbán Viktort az ukrajnai háború befejezésének lehetőségéről is kérdezték. A miniszterelnök szerint, ha tűzszünetet vagy akár béketárgyalásokat akarunk, a két főszereplőnek személyesen kell tárgyalnia. „Ez nem Ukrajna és Oroszország közötti háború. Ez a Nyugat és Oroszország közötti háború. Donald Trump pedig a Nyugat vezetője. Amíg a két vezető között nem lesz közvetlen találkozó, addig nincs esély a tűzszünetre. Voltak kísérletek ilyen tárgyalásokra, de kudarcot vallottak. Folytassuk, próbálkozzunk tovább” – jelentette ki.

Több kérdés is elhangzott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatban is, akiről a lengyel miniszterelnököt példaként használva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Minden nemzetközi kapcsolat alapelve a tisztelet. Még amikor bizonyos megjegyzéseket teszek a lengyel miniszterelnökkel kapcsolatban, azt mindig tiszteletteljes hangnemben teszem, mert ő Lengyelország megválasztott miniszterelnöke. Ugyanez vonatkozik Zelenszkij elnökre is. Ő Ukrajna ukrán nép által megválasztott elnöke. Mindig igyekszem megfelelően viselkedni, ami elengedhetetlen, ha jó kapcsolatokat akarunk” – mondta a kormányfő.

„Ezért tisztelem Zelenszkij elnököt, de úgy vélem, hibákat követett el. Az egyik ilyen hiba az volt, hogy egy évvel ezelőtt elutasította a békekötésre irányuló javaslatomat, mert minél tovább tart, annál magasabb az ára. Akkor meggyőzött arról, hogy az idő ebben a háborúban az országa oldalán állt. Elutasította az értelmezésemet, miszerint az idő az orosz oldalon állt. De ma itt vagyunk. Zelenszkij elnök helyzete nem könnyű. Nagyon nehéz egyesíteni egy nemzetet, amely egy reménytelen háborúban áll”

– tette hozzá Orbán Viktor.