POLITIK
Egy jegyzet a bizonyíték.
Egy kézzel írt jegyzetlap Donald Trump elnök kezében új megvilágításba helyezte az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámtárgyalásokat. Az információk alapján úgy tűnik, hogy az uniós főtárgyaló, Ursula von der Leyen több ponton is kénytelen volt engedni az amerikai fél követeléseinek.
A skóciai találkozón az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök hónapok óta húzódó kereskedelmi vitát próbált rendezni. A hivatalos kommunikáció kevés konkrétumot árult el az egyeztetésekről – azonban egy sajtótájékoztató során a Trump kezében feltűnő jegyzetlap ennél jóval többet elárult.
A dokumentum EU Offer, azaz az EU ajánlata címet viselte.
A leírtak szerint az EU készen állt arra, hogy eltörölje az amerikai termékekre vonatkozó vámtételeket – néhány mezőgazdasági termék kivételével. Az ajánlat emellett kölcsönös 10 százalékos vámtarifákról szólt, de valaki (feltehetően Trump) vastag filctollal 15 százalékot írt mellé. Végül ez az érték került be a megállapodásba, így az EU nem tudta érvényesíteni eredeti javaslatát – számol be róla a Welt.
A jegyzet arról is árulkodik, hogy Trump több fontos ponton is felülírta az európai ajánlatokat. Az Európai Bizottság például azt javasolta, hogy az EU Trump hivatali ideje alatt 600 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai energiát – vélhetően cseppfolyósított földgázt. A kézzel írt kiegészítés viszont 750 milliárdról szól. Hasonló emelést látni az európai beruházásokra vonatkozóan is:
az EU 500 milliárdot ajánlott, Trump viszont 600-at írt a papírra. Úgy tűnik, ebben is érvényesítette akaratát.
Egyetlen ponton sikerült jelentősebb uniós eredményt elérni: a jelenlegi 27,5 százalékos vámtétel helyett Trump beleegyezett, hogy a jövőben csak 15 százalékos vám terhelje az európai autókat. Ez némi előrelépés Brüsszel számára – azonban a kompromisszum ára magas lehet, hiszen a feljegyzés alapján az EU vállalta, hogy az amerikai árukra eltörli a vámokat, kivételt csak a gyógyszeripari termékek és a félvezetők (chipek) képeznek, ahol a jegyzet szerint 10 százalékos vám maradhat érvényben.
Az egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb sor a jegyzet végén szerepelt: „Az EU elfogadja az amerikai autóipari szabványokat.” Ez azonban komoly hatással lehet az európai autógyártás jövőjére, ugyanis jelenleg külön engedélyezési rendszerek működnek Európában és az Egyesült Államokban. Az amerikai gyártók, például a Tesla számos modelljét nem lehet uniós piacra dobni, mivel nem felelnek meg az európai normáknak – ilyen például a Cybertruck is.
Ha a megállapodás valóban tartalmazza az amerikai szabványok elfogadását, az akár önvezető járművek európai megjelenését is elősegítheti.
A jegyzet legalján pedig egy kézzel írt megjegyzés olvasható: „Opening up country” – azaz az ország megnyitása. Hogy ez pontosan mit takar, nem világos, de feltehetően arra utal, hogy az Egyesült Államok nagyobb piacnyitást vár el Európától.
Bár hivatalosan kereskedelmi egyezményként hirdették meg, az Európai Unió és az Egyesült Államok vasárnap bejelentett új megállapodása ennél jóval többről szól – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mint fogalmazott: „Ez nem csak a kereskedelemről szól, hanem a biztonságról, Ukrajnáról és a jelenlegi geopolitikai helyzetről is.”
Az új kereskedelmi megállapodás értelmében az Egyesült Államok egységes, 15 százalékos vámtarifát vezet be az EU-ból származó legtöbb exportra. Emellett az uniós tagállamok három éven belül 750 milliárd dollár értékben vásárolnak amerikai olajat, földgázt és nukleáris energiát.
Sefcovic szerint azonban a megállapodás mögött komolyabb stratégiai szándék húzódik meg: az EU célja az volt, hogy biztosítsa Washington további katonai és politikai támogatását Ukrajna számára – írja az Euractiv.
„Nem részletezhetem a teljes tárgyalási folyamatot, de biztosíthatom, hogy nem kizárólag gazdasági kérdések kerültek napirendre”
– tette hozzá.
Az uniós nyilatkozatok hátterében egyre növekvő aggodalom húzódik az amerikai támogatás fenntarthatósága miatt. Donald Trump, aki a közelmúltban többször is bírálta Ukrajna amerikai támogatását, továbbra is nyomást gyakorol mind Kijevre, mind Moszkvára a háború befejezése érdekében.
Ennek ellenére Trump a közelmúltban jelezte: Patriot rakétarendszereket szállítana Ukrajnának – azokat azonban az EU tagállamai finanszíroznák.
Brüsszel szerint a mostani kereskedelmi alku egyfajta „hozzáadott ár” volt, amelyet azért fizetett meg az EU, hogy az Egyesült Államok a jelenlegi globális kérdésekben egyeztetett álláspontot képviseljen.
„Innentől már csak felfelé vezethet az út” – fogalmazott Sefcovic optimistán.
A megállapodás bejelentését követően azonnal megszólalt Oroszország is.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese úgy nyilatkozott: „Ez a megállapodás nyilvánvalóan Oroszország ellen irányul, hiszen megtiltja az orosz olaj és gáz vásárlását.”
Kritikák Európán belül is érkeztek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök – aki Donald Trump egyik legközelebbi európai szövetségese – élesen bírálta az egyezséget, és azt állította:
„Trump megette reggelire az Európai Bizottság vezetőjét.”
Franciaország, amely az utóbbi időben Ukrajna egyik legaktívabb támogatójává vált, szintén elítélte a megállapodást, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy aktiválja az úgynevezett „kereskedelmi nehéztüzérséget” az amerikai szolgáltatásimport korlátozására válaszul.
Németország, Olaszország, Szlovákia és Csehország óvatos támogatásukról biztosították a megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozták:
számos részlet még tisztázásra vár.
Ripost hírek
