A nyugati politikai rendszer teljes átalakítására van szükség

Azok az erők fognak erősödni az elkövetkező időszakban, akik azt mondják, nem toldozgatni-foltozgatni kell a dolgokon, hanem a nyugati politikai rendszer teljes átalakítására van szükség, mert elveszítjük a versenyt a többiekkel szemben – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Tusnádfürdőn.

A hogy áll a globalista-szuverenista küzdelem? címmel rendezett beszélgetésen Orbán Balázs elmondta: hosszú távon azok a politikai erők élnek túl és erősödnek meg Nyugat-Európában, amelyek ezt képviselik. Amit Európa vezetése művel a bürokraták irányításával, az nem mehet tovább, ezt le kell váltani, el kell zavarni – rögzítette.

Magyarországon a kormánypártok azért tudnak sikeresek lenni, mert ezt a változást képviselik.

A politikai ellenfeleik ajánlata ezzel szemben az, hogy csatlakozzanak az aktuális politikai mainstreamhez, mert akkor fognak jobban élni, de ez nincs így – fejtette ki, hozzátéve: most az az ajánlat Brüsszel részéről, hogy „fogadd el, vannak fontosabb dolgok, mint te”.

Azok az országok lesznek sikeresek, amelyek ezt nem fogadják el, és a saját útjukat keresik és vallják, meg fogják találni azt az utat, azt az ösvényt, amiben lehet békében, biztonságban és hosszú évtizedekig tartó gazdasági fejlődésben élni – hangsúlyozta.

Orbán Balázs kijelentette: a neoliberális világrendnek leáldozott, és nem azért, mert a szimbólumok erősebbek voltak a másik oldalon, hanem azért, mert nem tud kézzel fogható eredmény produkálni. Amely nemzetek sodródnak ebben a helyzetben, és egyfajta követő üzemmódban vannak, külső referenciapontot keresnek, meg fognak gyengülni – vélte, és az jósolta, hogy az erős-gyenge nemzetek rangsora radikálisan megfog változni.

Rámutatott: Magyarország nem a világ legerősebb országa, de van annyi képességünk, hogy kimondjuk, a politikát nálunk nem lehet megvásárolni.

A globalisták azt gondolják, hogy a nemzethez való tartozás meghaladott konstrukció, sőt sosem volt valódi konstrukció. Ahogy fejlődik a technológia, a globalisták egy olyan embertípus előretörésében reménykednek, akiben nincs meg a valahova való tartozás élménye, és csak a korlátlan individualista szabadság érdekli

– fejtette ki.

Ezzel szemben a szuverenisták azt vallják, hogy van modernizáció, technológiai fejlődés, de a közösségi identitás elemeit nem eltörölni kell, hanem erősíteni és a nemzetközi együttműködéseket is ezek mentén kell megvalósítani.

A következő évtizedek globális világrendszerbeli átalakulása sokkal jelentősebb, mint az elmúlt évszázadokban. Azt prognosztizálta, hogy az elkövetkező évtizedek „iszonyatosan rázósak” lesznek. Az a kérdés, hogy a világrendszerváltás és hatalmi átrendeződés hogyan megy végbe, le tud-e futni katonai konfliktus nélkül vagy megreccsen-e a nemzetközi kereskedelem. A dolgok alakulhatnak nagyon-nagyon rosszul is – vélte.

Azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyek meg tudják védeni magukat, összetartanak, képesek lesznek egy irányba mozdulni, és ha beüt a ménkű, akkor reakcióképességük van.

Ha individualizálódik a társadalom, nincs összetartozás tudat, akkor sokkal nehezebb meggyőzni az embereket az összefogás fontosságáról

– jegyezte meg.

A politikai igazgató a katolikus egyházat az egyetlen, nyugati világon belüli sikeres nemezetek felett közvetítő közegként jellemezte. Az európai együttműködés ma azért nem működik, mert hiányoznak a keresztény alapok, és ez napi szintű működési zavarokat okoz – húzta alá Orbán Balázs, aki kiemelte: a mai európai politikában a szolidaritás, az egymásért való kiállás hiányzik és mindez azért van így, mert nincsenek keresztény alapok, amelyek ennek kulturális talapzatát adnák.

Azt mondta azért is optimista a 2026-os választások kapcsán, mert napnál is világosabb, miről fog szólni: Brüsszel egy engedelmes kormányt akar Magyarországon. Nem minden tökéletes ebben az országban, de az, hogy a magyarok kormányát Brüsszelből jelöljék ki, azt nem veszi be a magyar gyomor – fogalmazott.

A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitónapján, a nemzetközi világrend változásáról rendezett pódiumbeszélgetésen Orbán Balázs felidézte: nagy botrányt kavart, de végül is „próféciának” bizonyult a magyar miniszterelnök 11 évvel ezelőtti tusványosi beszéde, amelyben rámutatott, hogy a demokrácia nemcsak a domináns liberális, progresszív, globális ideológiára épülhet.

Mint mondta: azt még a kutatók sem tudják, hogy „kinek a képére” alakul majd az új világrend:

egyesek unipoláris – az Egyesült Államok, vagy Kína vezette – világrendre számítanak, mások két, vagy többpólusúra, de olyan kutatók is vannak, akik egyenesen a káosz korszakát valószínűsítik. Orbán Balázs szerint nyilván a politikai döntéshozók sem tudják, mi következik de az biztos, hogy lesz egy átállási, átmeneti korszak, amely akár évtizedekig is eltarthat.

Úgy értékelte: a globális világrendszerváltás időszaka különösen veszélyes, akkor ha olyan politikusok kerülnek döntéshozói helyzetbe, akik rosszul menedzselik az átmenetet, amivel nemcsak a saját országuk sikerét veszélyeztetik, hanem a rossz politikai menedzsment miatt a harmadik világháború is kitörhet. Ezt pedig mindenképpen el kell kerülni – hangsúlyozta.

A politikai igazgató olyan nemzetközi együttműködést szorgalmazott, amelyben az egymással versengő – és ugyanakkor egymással is kereskedő – nagyhatalmak nem kényszerítik a többi országot arra, hogy felsorakozzanak mögéjük.

Magyarországnak ma már megvan a képessége arra, hogy jó kapcsolatot tartson fenn az Egyesült Államokkal és Kínával is, de ez húsz éve még nem így volt.

Szerinte veszélyes, de lehetőségekkel teli világban élünk, és akár olyan helyzet is kialakítható, amelyben a globális és regionális hatalmi központok is elősegítik a magyarok sikerességét: erre épül a magyar konnektivitási stratégia – hangoztatta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Lord Frost David, a Lordok Házának tagja, a Danube Institute vendégkutatója, a Brexit főtárgyalója egyebek mellett arról beszélt, hogy Amerika a progresszivizmust és liberalizmust az ENSZ-szel és más nemzetközi intézmények, illetve a progresszív agendához kötött fejlesztési támogatások révén „nyomta le a világ torkán” – de most már egyértelmű, hogy új világrend épül.

Marwan Abdallah, a libanoni Nemzetközi Demokrácia Unió alelnöke, a Kataeb Párt külügyi vezetője elmondta: országának nem adatott meg az a luxus, hogy a külföldi segítséget elutasítsa, akkor sem, ha a támogatás ideológiai feltételekkel érkezik. Leszögezte a kis államok érdekeltek a nagy nemzetközi intézmények sikerében, de nem szeretnék, hogy azok rájuk erőltessék akaratukat.

A világrend eddig a neoliberális elveken nyugodott, a gazdaság, a kultúra és a nemzetközi kapcsolatok területén is. A világ neoliberális leírása azonban többé már nem érvényes. Vannak még maradványai, de a struktúra már nem létezik – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Danube Institute Trump 2.0 konferenciájának záró panelbeszélgetésén korábban Budapesten.

Orbán Balázs elmondása szerint ezt egyes liberális gondolkodók is felismerték, és próbáltak reagálni rá, a világot a jó oldalon álló demokráciákra és a rossz oldalon lévő autokráciákra felosztva, amelyek között elkerülhetetlen a választás. Ez azonban egy blokk-képzési logika – figyelmeztetett.

Hozzátette ugyanakkor: a magyarok és még vagy 190 ország számára a világ jóval összetettebb. Ez a blokk-képzés sok országnak nem jó a szuverenitás korában, mert nem akarnak háborút, nem akarnak konfrontációt, csak kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést. „A neoliberalizmus kora után vegyük fontolóra a szuverenitás kora kifejezést” – fogalmazott.

Orbán Balázs az Egyesült Államokról szólva elmondta, Európában mindenki hálás Washingtonnak a hidegháborúban és a Szovjetunió bukásában betöltött szerepéért. És azért is, hogy alternatívát mutattak a szocializmus alatt. Az európai népek és az amerikai nép közös hajtóereje ugyanis a demokrácia, a szabadság és a jólét – fűzte hozzá.A Szovjetunió bukása után belépett a NATO – folytatta, kiemelve:

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Európa érdekét szolgálja, amikor arra ösztönzi az európai vezetőket, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját országaik védelmében.

Orbán Balázs szavai szerint ugyanis mindez nagyobb szuverenitást jelentene az európaiak számára, akiknek ma nincsen saját hangjuk például az ukrajnai konfliktusban sem. A Biden-kormányról szólva felidézte: arra akarták rávenni Magyarországot, hogy változtassa meg álláspontját többek között a háború, a migráció, a genderpolitika és Kína ügyében, ahogy Hillary Clinton külügyminisztersége idején a magyar Alaptörvényben is változtatásokat kértek.

Nem az a kérdés, hogy a magyarok szabad, virágzó, demokratikus társadalomban akarnak-e élni, hanem az, hogy a nagyhatalmak tiszteletben tartják-e mások szuverenitását – mondta.

Hangsúlyozta ugyanis, hogy a szuverenitás a függés hiányáról szól, többek között az energia terén is. A versenyképesség szempontjából öngyilkos lépés Európa részéről lemondani az orosz gázról és olajról, ezzel ugyanis saját mozgásterét korlátozza – jegyezte meg.

Hozzáfűzte azt is, hogy ez nem a morál hiánya: egy kormány ugyanis elsősorban a saját népe jólétéért felelős. Ha egy kormány nem a saját népe érdekei, hanem mások elvárásai mentén cselekszik, az nem szuverén – szögezte le. Szavai szerint a nemzeti érdekek az új világrendben is – természetüknél fogva – különbözhetnek, összeegyeztetésükhöz pedig „egy új megértés” szükséges.

Orbán Balázs az orosz-ukrán háborúról szólva a jelenlegi helyzetet rendkívül veszélyesnek nevezte. A nyugatiak ugyanis azt gondolják, képesek kezükben tartani a háború menetét, az ukránok azonban folytatni akarják a háborút.

A következő két hónapban ezért az eszkaláció lehet a stratégiájuk, hogy kész helyzet elé állítsák a második Trump-kormányt – fejtette ki.

A Közel-Keleten még komplikáltabb a helyzet – folytatta, emlékeztetve arra, hogy Magyarország Izrael egyik legszorosabb szövetségese Európában, de mindkét oldallal fenntartja a kapcsolatokat, így hozzájárulhat a diplomáciai megoldáshoz. John Tsagronis állam- és nemzetbiztonsági szakértő, a washingtoni Világpolitikai Intézet (The Institute of World Politics) tanára arról beszélt, hogy a világ különböző régióiban különböző politikai rendszerek működhetnek jól.

Az 1945 utáni világrend a nemzetközi jogra, a kölcsönös biztonsági garanciákra és a szabad világkereskedelemre épült, ezeket az alappilléreket azonban most támadások érik. Ezért is fontos, hogy Magyarország stabil tagja maradjon a nyugati szövetségnek – figyelmeztetett.

Doug Stokes biztonságpolitikai szakértő, az Essexi Egyetem tanára elmondta, hogy Kína és más felemelkedő országok egyre erősödő gazdasági hatalmukat a világpolitika színterén is szeretnék kamatoztatni, miközben az Egyesült Államok újraértékeli saját globális szerepét. Meglátása szerint azonban több tényező – például a demográfiai krízis – a jövőben Kína erejét is megkérdőjelezi, ezért korai lenne temetni a liberális világrendet.