Zelenszkij "védelmi csomagot" venne Trumptól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra készül, hogy megvitassa egy újabb védelmi csomag megvásárlását Donald Trump amerikai elnökkel közelgő találkozójukon, amelyre a tervek szerint a G7-országok kanadai csúcstalálkozóján kerül sor. Erről Zelenszkij hétfőn beszélt Bécsben, Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

„Az egyik kérdés, amelyet Trump elnökkel a találkozón meg fogok vitatni, az a védelmi csomag, amelyet Ukrajna készen áll megvásárolni” – mondta az ukrán államfő.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok már jelentős segítséget nyújtott országának az elmúlt évek során.

Szavai szerint senki sem akar Ukrajnában belegondolni abba, miként lehetne élni és harcolni az orosz agresszióval szemben az amerikai támogatás nélkül. Bár jelenleg nincs napirenden újabb amerikai segélycsomag, Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy ezt a témát meg tudja vitatni Trumppal – írja az MTI.

A Fehér Ház hétfőn megerősítette, hogy az amerikai elnök kétoldalú tárgyalást tervez ukrán hivatali partnerével a G7-csúcstalálkozó keretében Kanadában.

Zelenszkij kedden vendégként vesz részt a találkozón – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Oroszország célzottan támadta meg a Boeing amerikai repülőgépipari és védelmi vállalat kijevi irodáját a június 9-10-i éjszakai rakéta- és dróntámadás során. A támadás, amely az egyik legnagyobb volt Ukrajna ellen a háború kezdete óta, nemcsak az országot, hanem az amerikai üzleti jelenlétet is célkeresztbe helyezte.

Oroszország szándékosan célba vett egy, az amerikai Boeing repülőgépipari és védelmi óriáscég által használt épületet a közelmúltban Kijevben elkövetett támadás során – írja a The Kyiv Independent a Financial Times állításai alapján.

Június 9-10-én éjszaka az orosz erők több száz drónt és hét rakétát indítottak Ukrajna ellen az eddigi egyik legnagyobb támadás során, amellyel épületeket rongáltak meg szerte a fővárosban. A célpontok között volt a Boeing irodája is – állítja két Boeing-alkalmazott, három ukrán tisztviselő és az amerikai kereskedelmi kamara ukrajnai vezetője.

„Ez nem csak egy egyszerű támadás Ukrajna ellen, hanem egy olyan támadás, amelyben az amerikai üzleti életet érik támadások”

– mondta a The Kyiv Independentnek Andy Hunder, a közel 700 amerikai és nemzetközi befektetőt és vállalati tagot képviselő amerikai kereskedelmi kamara ukrajnai elnöke. „Ez egy olyan világ elleni háború, ahol az amerikai vállalkozások pénzt keresnek és virágoznak” – tette hozzá.

A Kijev elleni csapások azután következtek be, hogy Ukrajna meglepte Oroszországot a Pókháló hadművelettel, amelynek során drónok százai vettek célba négy oroszországi légibázist, és több tucat harci gépet rongáltak meg. Moszkva válaszul megtorlást ígért.

A Boeing az egyik legnagyobb Ukrajnában működő amerikai vállalatként együttműködik az ukrán Antonov repülőgépgyártó és védelmi céggel, a két vállalat több közös lehetőséget vizsgál, többek között a védelmi területen.

A vállalat a Financial Timesnak elmondta, hogy egyetlen alkalmazottja sem sérült meg a támadásban, a támadás ellenére pedig továbbra is folytatják munkájukat Ukrajnában, ahol mintegy ezer embert foglalkoztatnak.

Az Antonov is károkat szenvedett el az orosz csapásoktól, akárcsak más védelmi célú gyártóüzemek. Mivel Ukrajna a külföldi importra való támaszkodás helyett a hazai védelmi termelésre törekszik, ukrán tisztviselők szerint Moszkva megpróbálja akadályozni Ukrajna fegyvergyártási erőfeszítéseit.

A német védelmi vállalat, a Rheinmetall tavaly októberben nyitott gyárat Ukrajnában, ahol Lynx gyalogsági harcjárművek egy részét gyártják. Moszkva azóta ezt a vállalatot is megfenyegette, mondván, hogy jogos célpontja az orosz hadseregnek. A Rheinmetall azonban nem fél az orosz fenyegetésektől, a vállalat szerint létesítményei jól védettek.

Oroszország már többször vett célba nyugati vállalatokat Ukrajnában. Az amerikai kereskedelmi kamara tagjainak közel felénél megrongálódtak vagy megsemmisültek a létesítmények, de 90 százalékuk továbbra is működik Ukrajnában – mondta Hunder. „Az amerikai üzleti közösség itt van, továbbra is működik és egységes” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök hétfő reggel egy rövid nyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem vesz részt az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktusban, de a jövőbeni beavatkozás lehetőségét nem zárta ki. Trump azt is elárulta, hogy kész lenne elfogadni Vlagyimir Putyin közvetítői szerepét is, miután az orosz elnök hosszasan egyeztetett vele a rendezésről.

Hétfőn reggel Donald Trump amerikai elnök röviden nyilatkozott Rachel Scottnak, az ABC News fehér házi tudósítójának az Irán és Izrael közötti feszültségekről, valamint a kapcsolódó diplomáciai fejleményekről.

Amikor az újságíró arról kérdezte, valóban igazak-e azok a hírek, hogy Izrael arra biztatta Trump adminisztrációját, hogy csatlakozzon a Teherán elleni háborúhoz az iráni nukleáris program felszámolása érdekében, az elnök úgy reagált:

„Nem vagyunk benne. Lehetséges, hogy belekeveredünk, de jelenleg nem veszünk részt benne.”

Az újságíró arról is beszámolt, hogy Trump nyitottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítői szerepet vállaljon a térségben kialakult konfliktus rendezésében. Elmondása szerint Putyin már felvette vele a kapcsolatot és hosszú beszélgetést folytattak a témáról.

„Igen, nyitott lennék rá. Készen áll. Felhívott emiatt. Hosszan beszélgettünk róla. Többet beszéltünk erről, mint a saját helyzetéről. Ez egy olyan dolog, amiről úgy gondolom, hogy meg fog oldódni”

– fogalmazott az amerikai elnök.

Az elnököt arról is megkérdezték, mi a helyzet az iráni nukleáris tárgyalásokkal, amelyekről nemrég azt lehetett hallani, hogy megszakadtak. Trump szerint nincs hivatalos határidő Irán számára, ugyanakkor hozzátette: „Tárgyalnak. Szeretnének megállapodni. A párbeszéd folytatódik.” A beszélgetés alapján úgy tűnik, Trump a katonai beavatkozás lehetőségét ugyan nem zárja ki, de egyelőre a diplomáciai megoldásban bízik, és ebben akár Putyin szerepvállalását is elfogadhatónak tartja.

Izrael péntek hajnalban összehangolt katonai műveletet indított Irán ellen, amelynek során egyszerre hajtottak végre titkos és nyílt légicsapásokat az iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen.

A támadások célpontjai között voltak föld alatti urándúsító üzemek, légvédelmi rendszerek, rakétabázisok, valamint több magas rangú katonai vezető – köztük az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokai – és nukleáris programban dolgozó tudósok is. Az izraeli légierő F–35-ös vadászgépeket is bevetett, amelyek technológiai fölényük révén pontos és hatékony csapásokat tudtak mérni a célpontokra.

Válaszul Irán ugyanazon napon több hullámban hajtott végre ballisztikus rakéta- és dróntámadásokat izraeli célpontok ellen. A rakéták és drónok egy része elérte az izraeli területet, míg néhány lezuhant, ami miatt véletlenszerű becsapódások történtek iráni városokban is, így károk keletkeztek többek között Teheránban, Tabrizban és az azerbajdzsáni határhoz közeli térségekben.

A támadások következtében Iránban legalább 224 ember vesztette életét, míg Izraelben 13 halálos áldozatról számoltak be. Irán hivatalosan is közölte, hogy a válaszcsapásoknak ez még csak a kezdete, és készen áll „pusztító erejű” további hadműveletekre, amennyiben Izrael folytatja a katonai offenzívát.