Krausz Gábor
Elég volt a vérontásból.
Donald Trump szerint elsősorban az Irán körül kialakult helyzetről, és kisebb részt Ukrajnáról szólt Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton folytatott telefonbeszélgetése – ezt az amerikai elnök közösségi médiaoldalán közölte.
Az elnök bejegyzése szerint az eszmecsere mintegy egy órán keresztül tartott és egyetértettek abban, hogy az Izrael és Irán között kialakult katonai konfliktust meg kell szüntetni.
Donald Trump beszámolója szerint emellett arra is sürgette Vlagyimir Putyin, hogy a „saját háborúját” is be kell fejeznie, amivel az ukrajnai katonai konfliktusra utalt.
Az amerikai elnök közölte, hogy kifejezetten
Donald Trump hozzátette, hogy a telefonhívást az orosz elnök kezdeményezte, és azon köszöntötte születésnapja alkalmából is.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szombaton egy interjúban közölte, hogy az éleződő feszültség miatt
amit a régiós amerikai érdekeltségek hatékony védelmének szükségességével indokolt. A Pentagon irányítója a Fox News hírtelevízió élő adásában nyilatkozva beszámolt arról, hogy az átcsoportosított eszközök között szerepelnek dróntámadás elhárítására szolgáló rendszerek.
Hozzátette, hogy
és a térségben állomásozó amerikai haderő elhelyezkedését „erőteljesnek” nevezte, és világossá tette, hogy megvédik a térségben tartózkodó amerikai embereket és érdekeltségeket.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nemzeti egységre buzdított szombati videobeszédében, és meghatározta az Irán elleni háború céljait; az Izraellel szembeni kettős, nukleáris és rakétafenyegetés elhárítását.
„Célunk Irán kettős fenyegetésének, Izrael felszámolásának megakadályozása. A kettős fenyegetés az atomprogram és a ballisztikus rakéták. Az utolsó pillanatban voltunk” – mondta az izraeli kormányfő.
és Izrael súlyos csapást mért Irán ezen képességére a fejlesztéseket vezető tudósok csoportjának likvidálásával is, s ez sok évre visszaveti Irán nukleáris fejlesztéseit.
Szintén jelentős eredménynek nevezte a ballisztikus rakétákat gyártó létesítmények elleni támadást, mert terveik szerint húszezer ilyen rakétát állítottak volna elő. Ígérete szerint az eddigiek mellett eltörpülnek a következő napokban várható eredmények, az újabb iráni célpontok elleni támadások mellett, mert
„Sorsdöntő harcban vagyunk létünk érdekében, addig küzdünk, amíg győzelmet érünk el”– zárta szavait Netanjahu.
Az iszlamisták dárdával a kezükben fordulnak a Nyugat felé, és nem félnének atomfegyvert használni. Irán veszélyt jelent az egész világra, így Izrael az igazi front a civilizáció és a barbárság között – hangsúlyozta Gadi Taub izraeli történész a Mandinernek adott interjúban.
A hirado.hu is beszámolt arról, hogy Izrael nagyszabású offenzívát indított Irán ellen, csapást mért több nukleáris létesítményre, katonai objektumokra, rakétabázisokra és a katonai vezetés magas rangú tagjaira. Az izraeli légierő több mint 200 repülőgépe vett részt a csapásokban, és a vadászgépek több mint 330 bombát dobtak le mintegy 100 célpontra. A Felkelő oroszlán hadművelet célpontja Irán nukleáris programja volt.
Gadi Taub izraeli történész és műsorvezető a Mandinernek nyilatkozva kifejtette, hogy
A jeruzsálemi média polipként emlegeti az Irán által vezetett csoportot, amelynek csápjai az elmúlt években körülölelték Izraelt, az iszlám köztársaság ugyanis pénzzel és fegyverrel látta el a különböző csoportokat, a Hamászt Gázában, a Hezbollahot Libanonban és a síita milíciákat Szíriában.
Gadi Taub szerint az emberek nem értik, hogy Irán veszélyt jelent az egész világra, így
„Egy nukleáris Irán nem csak Izraelt veszélyeztetné. Nukleáris fegyverkezési versenyt indítanának be a Közel-Keleten, ahol sok a pénz és sok a vallási fanatikus is” – fejtette ki a történész.
Az Egyesült Államok és Izrael ellen tüntetnek a jemeni húszi lázadók támogatói a jemeni fővárosban, Szanaában 2025. június 13-án (Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab)
A történész szerint
ahogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is elmondta: azért tették ezt meg most, mert már túl közel került Teherán az atombombához, nem lehetett tovább várni.
„Lehet, hogy a civilizált világot az mentette meg, hogy Donald Trump legyőzte Kamala Harrist” – jegyezte meg a történész, aki szerint a demokraták győzelme esetén kétséges, hogy ezt a támadást meg lehetett volna valósítani.
Donald Trump a közösségi oldalán arról írt, hogy ő adta a fegyvereket Izraelnek, amivel a támadást véghez vitték.
Amerikával ellentétben az európai vezetők elsősorban deeszkalációról beszéltek. Gadi Taub szerint
„Nem véletlenül barát a két ország” – hangsúlyozta a történész, aki szerint nagyon kevesen hajlandók kiállni, és a muszlim radikalizmust a civilizált világ halálos ellenségének nevezni.
„Biztos vagyok benne, hogy
mert ti valóban a barátaink vagytok, és ez a közös értékekről szól” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a Nyugat a tolerancia nevében valójában egy autoimmun betegséget ápol, üdvözli a radikalizmus, az antiszemitizmus, a nőgyűlölet és a homofóbia rákos daganatainak növekedését. Hangsúlyozta, reméli, hogy megkezdődtek az iráni iszlamista rezsim végnapjai, de ehhez szükség lenne a nemzetközi közösség felébredésére.
Rámutatott, hogy Obama előtt az európaiaknak még az volt a nézete, hogy csak akkor tárgyalnak Iránnal, ha befejezi az urándúsítást. Úgy vélekedett, Európának vissza kell térnie ehhez a politikához és összefogni a civilizált nemzetek erőforrásait annak a veszélyes rezsimnek a megdöntése érdekében, amely a világbékét fenyegeti.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az izraeli-iráni konfliktus miatt nem csökken az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség.
Zelenszkij úgy vélte, a Kijevnek nyújtott segítség rovására nőhet az Izraelnek nyújtott támogatás.
„A tettrekészek szövetsége lassulóban van (…). Ez a helyzet megmutatta, hogy Európa még nem döntötte el a maga részéről, hogy teljességgel Ukrajna mellé áll-e az Egyesült Államok nélkül is” – jelentette ki Zelenszkij.
Az ukrán elnök az X-en azt hangsúlyozta, hogy
„Legyünk őszinték: ez nem fogja megállítani Putyint. Hangnemváltásra van szükség” – jegyezte meg, a Moszkva elleni szankciók szigorítását szorgalmazva.
Zelenszkij egyben kijelentette, hogy megállították a Szumi megyei orosz offenzívát. Oroszország ugyanakkor azt jelentette be, hogy előző nap egy újabb települést foglaltak el a megyében.
Zelenszkij szerint a dél-oroszországi Kurszk megyei ukrán betörés miatt Oroszország kénytelenek volt kettéválasztani a Szumi megyét támadó erőket, és a kurszki ukrán támadás megakadályozta őket a gyorsabb előrenyomulásban Szumi megyeszékhely felé. Mint mondta, Moszkva mintegy 53 ezer katonát csoportosított át Szumi irányába.
Az orosz erők jelenleg mintegy húsz kilométerre tartózkodnak Szumitól. Szombaton bejelentették, hogy elfoglalták Zelenij Kut települést a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.
Az ukrán elnök azt is mondta, hogy az ukrán csapatok fenntartották a védelmi vonalaikat a több mint ezer kilométeres frontvonal teljes hosszán, és hogy az orosz erők nem hatoltak be Dnyipropetrovszk megyébe, amelyet Moszkva szerint június eleje óta támadnak.
Volodimir Zelenszkij a részletek kifejtése nélkül azt is megjegyezte, hogy