POLITIK
Zelenszkij hiába akart mást.
Zelenszkij hiába kérte a Nyugat támogatását Oroszország inváziójának további elítélésére, Trump nem volt hajlandó aláírni olyan nyilatkozatot, amely megzavarhatja a Putyinnal folytatott béketárgyalásait.
Kiszivárgott a közös NATO-nyilatkozat, amely enyhíti az Oroszországgal szembeni eddigi kemény kritikákat – számolt be a Telegraph nyomán a Mandiner.
A NATO-szövetségesek megállapodtak abban, hogy enyhítik Oroszországgal szembeni kritikájukat
egy, a vezetők által aláírandó nyilatkozatban – derül ki a Telegraph által megszerzett dokumentumból.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozata Donald Trump miatt a szokásosnál lényegesen rövidebb lett, a korábbi évekhez képest enyhébb hangvételű – állapítja meg a Mandiner.
A nyilatkozat szerint a NATO tagjai megerősítik tartós szuverén elkötelezettségüket Ukrajna támogatására, és a szövetségesek védelmi kiadásainak kiszámításakor figyelembe veszik az Ukrajna védelméhez és védelmi iparához nyújtott közvetlen hozzájárulásokat.
A Mandiner felidézte, hogy a tavalyi washingtoni csúcstalálkozó után kiadott nyilatkozatban a NATO a konfliktusért „Oroszország teljes körű invázióját” okolta, és hangsúlyozta, hogy „Ukrajna jövője a NATO-ban van”.
Volodimir Zelenszkij a hivatalos tárgyalásokra most nem kapott meghívót.
Az ukrán elnök ugyan a Nyugat támogatását kérte Oroszország inváziójának további elítélésére, Donald Trump azonban nem volt hajlandó aláírni olyan nyilatkozatot, amely megzavarhatja a Vlagyimir Putyinnal folytatott béketárgyalásait.
Donald Trump amerikai elnök kedden arról beszélt, hogy szeretné nyélbe ütni a megállapodást Oroszországgal – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az amerikai elnök erről a Hollandia felé tartó repülőútján beszélt újságírók előtt, ahol részt vett a hágai NATO-csúcstalálkozón. Arra kérték, hogy kommentálja a szövetségesek Moszkvával kapcsolatos kommunikációját.
„Ennek utána kell néznem. De tudja, most már szeretném nyélbe ütni az alkut Oroszországgal. Mint tudja, Vlagyimir [Putyin] felhívott és azt mondta: »Segítsek Iránnal?«”
„Mondtam: »Nem, nekem nem Iránnal kapcsolatban kell a segítség. Nekem Önnel kapcsolatban kell a segítség.«”
„És remélem, meg fogunk állapodni Oroszországgal” – mondta.
Donald Trump amerikai elnök jelenléte mindent megváltoztatott az utóbbi évek NATO-csúcstalálkozóihoz képest, így Ukrajna támogatása helyett végre az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek erősítése volt a fókuszban – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában.
A tárcavezető az Észak-atlanti Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a különbséget a mostani és az utóbbi három év többi NATO-csúcsa között, akkor azt mondaná, hogy Donald Trump. Kifejtette, hogy az új amerikai elnök idei beiktatásával minden megváltozott, már nyugodtan mindenki használhat olyan szavakat, mint „béke”, „tűzszünet”, „béketárgyalások”, ezért a korábbiakkal ellentétben mostanra nem jár azonnali nyilvános megszégyenítés.
„Donald Trumppal a békeerőfeszítések is visszatértek. A mai csúcstalálkozón végre nem az ukránoknak nyújtandó irreális támogatások és végre nem Ukrajna NATO-tagsága szerepelt a napirenden, hanem a NATO, a transzatlanti közösség saját védelmi képességeinek erősítése a saját biztonságunk érdekében”
– tudatta.
Majd hozzátette, hogy az elfogadott zárónyilatkozat mindössze nyolc oldal, tehát szokatlanul rövid, de mégis többet mond és mégis jobb, mint az előző. Rámutatott, hogy a szövegben először is megerősítik a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét, ahogyan a folyamatos képességfejlesztés kötelezettségét előíró, kevésbé ismert harmadik cikkelyt is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a védelmi képességek fejlesztése terén Magyarországon az élbolyba tartozik, hiszen a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a NATO ezúttal nem élezte tovább a feszültséget Oroszországgal,
hiszen az utóbbi években elfogadott záródokumentumok közül a mostaninak a megfogalmazása a legenyhébb, nincsenek jelzők, nincs hosszú részletezés Moszkva viszonylatában.
Fontosnak nevezte azt is, hogy az észak-atlanti szövetség az erősödő terrorveszélyt komoly kihívásként azonosította, aminek különös jelentősége van most, hogy a Közel-Keleten pattanásig feszült a helyzet, ez ugyanis Európában is növeli a merényletek kockázatát. Kiemelte, hogy a tagországok egyetértettek abban, hogy a következő tíz évben a bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékára kell felemelniük a védelmi kiadásaikat, ami két részből áll majd össze: 3,5 százalék a klasszikus védelmi ráfordításokat tartalmazza, 1,5 százalék pedig alapvetően a kritikus infrastruktúra, a hálózatok kiépítésére, a polgári készültség fenntartására, illetve fejlesztésekre, innovációra mehet.
Kitért arra is, hogy a NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amelyben bemutatják, hogyan is tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás. „2029-ben lesz majd egy felülvizsgálat, akkor tekintjük át a helyzetet, hogy az akkor érvényes biztonsági helyzet tekintetében hogyan is állunk” – tájékoztatott. A miniszter aláhúzta, hogy a zárónyilatkozatban rögzítették azt is, hogy Ukrajna támogatása mindegyik szövetségesnek szuverén joga, ami abból a szempontból jó eredmény, hogy a magyar kormány szerette volna elkerülni, hogy a NATO átlépjen különböző vörös vonalakat, s közvetlen konfrontációba kerüljön Oroszországgal.
„A védelmi ipar megerősítéséről is rendelkeztek a szövetségesek, és döntés született arról, hogy a jövő évben Törökországban, és azt követően pedig Albániában kerül majd sorra a következő csúcstalálkozó” – fűzte hozzá.
Végezetül közölte, hogy a résztvevők hat határozatot is elfogadtak, amelyek közül háromról beszélhet. Ezek keretében a NATO megerősítette a déli stratégiáját, és kockázati tényezőként ismerte el az illegális bevándorlást, ami különösen fontos a migrációs útvonalak mentén fekvő európai országok számára.
Érintette azt is, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a bürokrácia és az adminisztráció leépítése céljából az innovatív technológiák gyors használatba vétele érdekében, ami teljes mértékben egybevág hazánk szándékaival is.
„Mint ahogyan a hibrid fenyegetések elleni stratégia megújítása is abszolút aktuális kérdés, ugyanakkor világosan beszélünk arról, hogy ez minden nemzetnek a saját maga kompetenciájába tartozik, az ehhez szükséges lépéseket mindenkinek meg kell tenni azért, hogy a kollektív védelem is elfogadható szintre kerüljön” – zárta mondandóját.
A nemzetközi rend a józan észen alapul és az Egyesült Államok elnöke a józan ész embere, amit az is bizonyít, ahogyan Donald Trump az Izrael és Irán közötti konfliktust is kezelte – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Hágában szerdán.
A hágai NATO-csúcstalálkozóra érkezve Orbán Viktor hangsúlyozta: az, hogy az Egyesült Államok elnöke a józan ész embere, azt jelenti, hogy az új háborúk lerövidülnek, a régi háborúk pedig „kifogynak az üzemanyagból”, ami Donald Trump tevékenységének a következménye.
Kérdésre válaszolva a kormányfő kijelentette: az igazi fenyegetés Európára nézve nem biztonsági jellegű. A legnagyobb fenyegetést Európára jelenleg a versenyképesség elvesztése jelenti. Ez az igazi fenyegetés – mondta Orbán Viktor.
„A valódi fenyegetés gazdasági jellegű, az, hogy elveszítjük a versenyképességünket a globális kereskedelemben. Ez a mi problémánk” – fogalmazott. A kormányfő kérdésre válaszolva kifejtette, „annak ellenére, hogy a NATO-csúcsok zárónyilatkozataiban Oroszország fenyegetésként szerepel, Oroszország nem jelent számottevő fenyegetést. Mi sokkal erősebbek vagyunk”.
A NATO-csúcstalálkozón elfogadni tervezett azon kötelezettségvállalással kapcsolatban, amely értelmében a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat,
Orbán Viktor azt mondta: noha nem könnyű, „képesek vagyunk rá”.
Megvalósításához az Európai Unió költségvetési szabályozásának teljes kiszámítását meg kell változtatni – magyarázta. Amennyiben a jelenlegi szabályozást megtartják, az Európai Unióban senki sem lesz képes teljesíteni az 5 százalékos célt. „Mindent újra kell számolnunk más módszerrel. Ebben az esetben meg tudjuk csinálni” – emelte ki a miniszterelnök.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: „a NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában”. Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ahogy Oroszország sem. „Az én dolgom, hogy ez úgy maradjon, ahogy van” – tette hozzá érkezési beszédében Orbán Viktor.
Ami tény, az tény
„Ami tény, az tény: Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene a NATO és így Magyarország számára is. Ezért ezt minden erőnkkel el akarjuk kerülni!” – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán megosztott videójához.
Amerika helyére tette Zelenszkijt
Zelenszkij a hivatalos egyeztetésekre nem kapott meghívást. Az amerikai és európai álláspont közötti eltérést jól mutatja, hogy míg a katonai szövetség (NATO) hivatalos programjaiból kimaradt, addig Brüsszelben az EU-csúcs egyik kiemelt szereplője lesz.
Ripost hírek
