A folytatódó háború ellenére tárgyalnak az oroszok az ukránokkal

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán vezetést teszi felelőssé azokért a terrortámadásokért, amelyeket vasútvonalak ellen követtek el a brjanszki és a kurszki régióban, és ezzel összefüggésben kétségbe vonja a fegyverszünet és a csúcstalálkozó lehetőségét.

Putyin az orosz kormány szerdai ülésén hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a terrortámadásokról a döntést politikai szinten hozták meg Kijevben.

„A mai kijevi rezsimnek egyáltalán nem kell a béke, mert számára az minden bizonnyal a hatalom elvesztését jelentené”

– mondta.

A kijevi elit az elszenvedett hatalmas háborús veszteségek és amiatt, hogy hadserege az egész frontvonalon visszavonulásra kényszerül, megpróbálja megfélemlíteni Oroszországot, és áttért a terrortámadásokra mint eszközre – mondta. „Moszkva félelme, hogy a kijevi illegitim rezsim terrorszervezetté alakul át, beigazolódott” – szögezte le Putyin.

„Ami Brjanszkban történt, az civilek elleni célzott támadás volt. Minden nemzetközi norma szerint az ilyen cselekményeket terrorizmusnak nevezik”

– jelentette ki.

Meggyőződése szerint Kijevnek a civilek elleni bűncselekményekkel az volt a célja, hogy meghiúsítsa az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások második isztambuli fordulóját. Ha szüneteltetnék a harci cselekményeket, akkor Kijev ezt fegyverutánpótlásra, az erőszakos mozgósítás folytatására és terrortámadások előkészítésére használná fel – véli. Hozzátette, hogy „Ukrajna támogatói a terroristák bűntársai.”

A kijevi hatóságokból hiányzik a politikai kultúra, hiszen sértegetik azokat, akikkel meg akarnak állapodni – mondta.

„Milyen tekintélyük lehet egy velejéig romlott és teljesen korrupt rezsim vezetőinek? Az egész világ erről beszél”

– tette hozzá.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a tanácskozáson kijelentette, hogy a terrortámadások mögött – összesen három ügyben indult büntetőeljárás – az ukrán titkosszolgálatok állnak. Elmondta, hogy a nyomozók Brajnszk megyében a helyszínen, ahol a híd összeomlott, megtalálták három, egyenként 15 kilogramm TNT-nek megfelelő pokolgép elrejtési helyét, de két fel nem robbant robbanószerkezetre is rábukkantak.

Basztrikin szerint a brjanszki és a kurszki régiókban a hidak alatt elhelyezett szerkezetek ukrán eredetűek voltak. Közölte, hogy az elkövetők és a terrortámadások szervezőinek felkutatása folytatódik. A támadások által okozott kárt összesen körülbelül egymilliárd rubelben (csaknem 4,5 milliárd forintban) nevezte meg.

Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó, aki az orosz küldöttséget vezette Isztambulban, beszámolt róla, hogy a tárgyalások több mint három órán át tartottak. Először négyszemközt folytatott eszmecserét Rusztem Umarov védelmi miniszterrel, az ukrán delegáció első emberével, majd összeültek a küldöttségek is. A megbeszélés munkanyelve az orosz volt

Megyinszkij elmondta, Oroszország arra hívott fel, hogy a béke feltételeinek kidolgozására koncentráljanak, nem pedig a fegyverszünetre. Az ukrán fél megígérte, hogy megvizsgálja az orosz memorandumot, ugyanakkor megerősítette álláspontját, hogy a 30 napos tűzszünettel kellene elkezdeni és ezt a csúcstalálkozó előkészítésére felhasználni.

A tanácsadó közölte, hogy a felek egyeztetik a kicserélendő hadifoglyok végleges számát, ez 1200 fő lehet,· Oroszország a cserére június 7-8-9-én áll készen, valamint arra is, hogy a közeljövőben átadja Kijevnek az ukrán katonák holttestét, és cserébe pedig átvegye az elesett orosz katonákat. Megyinszkij megmutatta Putyinnak az ukrán delegáció által átadott, az állítólag elrabolt gyermekek nevét tartalmazó listát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fontosnak és hasznosnak nevezte az orosz-ukrán találkozót. Rámutatott, hogy a tárgyalási folyamat folytatódik és hogy a két isztambuli forduló konkrét eredményeket hozott. Jónak nevezte, hogy vannak kommunikációs csatornák, mert ezek lehetővé teszik a humanitárius kérdések megoldását.

Lavrov hibának minősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elutasította Oroszország arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak egy két-három napig tartó tűszünetet a halottak és sebesültek összegyűjtése érdekében. Fontosnak nevezte, hogy Moszkva ne dőljön be Kijev provokációinak, amelyek a párbeszéd megszakítására irányulnak.

A miniszter az ukrán félnek az orosz delegáció összetételével kapcsolatos megjegyzéseiről szólva megjegyezte: „senki sem fordult hozzánk konkrét ötletekkel”.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnél tartott szerdai sajtótájékoztatóján közölte, az orosz védelmi minisztériumnak és az elnökkel kell megválaszolnia azt kérdést, hogy Moszkva miként fog reagálni az orosz repülőterek és vasúti infrastruktúra elleni ukrán támadásokra. Rjabkov szerint az a körülmény, hogy Nagy-Britannia és más nyugati országok nem reagáltak a történtekre, arra utalhat, hogy „legalábbis üdvözölték őket”. Felszólította Washingtont és Londont, hogy gyakoroljon nyomást Kijevre az eszkaláció leállítása érdekében.

Marija Lvova-Belova, az orosz elnök gyermekjogi megbízottja közölte a sajtóval, hogy hivatala megkapta az Ukrajna által átadott, 339 gyermek nevét tartalmazó listát.

„Először is, látjuk, hogy nincs semmilyen 20-25 ezer gyermek (ahogy az ukrán fél korábban állította), a lista mindössze 339 gyermeket tartalmaz, és mindegyikükkel foglalkozni fogunk”

– nyilatkozott.

Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú együttműködés folytatásáról tárgyalt telefonon az orosz elnök és a pápa – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai helyzetről folytatott eszmecsere során Putyin megerősítette: Oroszország érdekelt abban, hogy a békét politikai és diplomáciai úton érjék el – írja az MTI.

Hangsúlyozta, hogy a válság végleges, igazságos és átfogó megoldásához meg kell szüntetni a kiváltó okait.

Az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások isztambuli újrafelvételével kapcsolatban az orosz elnök tájékoztatta a pápát a második fordulóban elért konkrét megállapodásokról, a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek cseréjéről. Hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden lehetséges intézkedést meg fog hozni annak érdekében, hogy a gyermekeket újraegyesítsék rokonaikkal.

Az elnök elismerését fejezte ki a pápának közreműködési készségéért a válság rendezésében, különösen a Vatikán „depolitizált alapú részvételéért” a sürgető humanitárius kérdések megoldásában. Azt mondta, hogy a „kijevi rezsim” a konfliktus eszkalálására törekszik, és diverzánsakciókat hajt végre az orosz területen található polgári infrastruktúra ellen.

Kijelentette, hogy az ukrán fél a napokban szándékos és célzott támadást követett el békés lakosok ellen, ami a nemzetközi jog értelmében egyértelműen terrorizmusnak minősül.

Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a kijevi hatóságoknak a Moszkva által kánoninak tekintett ortodox egyház felszámolására irányuló irányvonalával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kifejezte reményét, hogy a Szentszék aktívabban fog fellépni a vallásszabadság védelmében Ukrajnában.

Az orosz elnök ismételten gratulált a pápának megválasztásához, és sikert kívánt neki e magas tisztség betöltésében.

Mindketten nagyra értékelték a húsvétkor elhunyt előző egyházfő, Ferenc pápa személyes hozzájárulását az Oroszország és a Szentszék közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseket az összekötő szellemi és erkölcsi értékek alapján, egy igazságosabb világrend megteremtése érdekében.

Az orosz elnök és a pápa kölcsönösen kifejezte szándékát az együttműködés elmélyítésére a kulturális és a humanitárius területeken, valamint a keresztények és a keresztény szent helyek védelmében a világ különböző régióiban, egyebek között a Közel-Keleten.

Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Kirill kérését tolmácsolva Putyin eredményes pásztori szolgálatot kívánt a katolikus egyházfőnek.

A pápa támogatásáról biztosította a két testvéregyház közötti fontos párbeszéd folytatását. A beszélgetést a Kreml a közleményben konstruktívnak minősítette, rámutatva, hogy mindkét fél kifejezte szándékát a kapcsolatok folytatására.