Sorozatos orosz légicsapások Ukrajnában

Oroszország ismét nagyszabású légitámadást hajtott végre Ukrajna ellen, amelynek következtében többen meghaltak és megsebesültek. A támadások kereszttüzében elsősorban Harkiv, Herszon, valamint Priluki városa állt. Az orosz hadsereg drónokat, rakétákat és légibombákat is bevetett Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen.

Csütörtökre virradóra Oroszország ismét kombinált támadást hajtott végre Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen, amelynek következtében legalább huszonkilencen megsérültek és hatan meghaltak – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint Oroszország 103 Sahíd típusú drónt és különböző imitátor drónokat, valamint rakétákat és légibombákat vetett be Ukrajna ellen. „2025. június 5-én 10:00 óráig a légvédelem megsemmisített 74 ellenséges Sahíd és más típusú típusú drónt Ukrajna keleti, déli és északi részén. Ebből 28-at tűzerővel lőttünk le, további 46-ot elektronikus hadviseléssel lokalizáltunk vagy zavartunk meg” – olvasható a közleményben.

A drónok mellett egy Iszkander–M/KN–23 típusú ballisztikus rakétát is kilőttek az oroszországi Rosztovi területről. Az orosz légitámadás fő célpontjai a Csernyihivi, a Harkivi és az Odesszai területek voltak. A jelentés szerint a támadások következtében 16 helyszínen történt találat.

A legerősebb támadás a közép-ukrajnai Csernyihivi területen található Prilukit érte. A tömeges dróntámadás következtében legalább öt ember életét vesztette – köztük egy egyéves gyermek –, nyolcan pedig megsebesültek. Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Területi Katonai Közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy az előzetes vizsgálatok szerint az orosz hadsereg legalább hat Gerany típusú drónnal mért csapást az ukrán városra. A robbanások következtében lakóházak rongálódtak meg a település lakóövezetében.

„Előzetes információk szerint öt halálos áldozat van – köztük két nő és egy egyéves gyermek, akiket a romok alatt találtak meg. A rendőrök, a katasztrófavédők és a többi sürgősségi szolgálat munkatársai is a becsapódások helyszínein dolgoznak”

– közölte a régió vezetője.

A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának közlése szerint a találatok következtében nagy kiterjedésű tüzek keletkeztek a város lakóövezeteiben. Két lakóház, két garázs, egy melléképület és egy autó is megsemmisült. A hatóságok legfrissebb adatai szerint a dróntámadás sebesültjeinek száma nyolcra emelkedett.

Ihor Klimenko belügyminiszter tájékoztatása szerint az egyik drón Priluki tűzoltóparancsnokának házába csapódott be, amelynek következtében meghalt a parancsnok felesége, a járőrként dolgozó lánya, valamint az ő egyéves kisfia. A tárcavezető hozzátette, hogy a tűzoltóparancsnok a támadás ideje alatt nem tartózkodott a házban, ugyanis egy korábbi becsapódás okozta károk elhárításán dolgozott.

„A civilek meggyilkolása és szenvedése a kegyetlen Oroszország stílusa, amely számára az emberi életnek nincs semmiféle értéke”

– jegyezte meg Klimenko a Telegram-bejegyzésében.

Harkiv lakóövezetét is találatok érték

Súlyos támadás érte Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is. „Találatok érték a Szlobidszkij kerület többszintes lakóépületeit. Lakások és autók lángolnak a házak közelében” – közölte Ihor Terehov, Harkiv polgármestere. A hatóságok legutóbbi tájékoztatása szerint a kombinált támadásnak legalább tizenkilenc sérültje van, köztük több gyermek, egy terhes nő, valamint egy 93 éves asszony.

A polgármester szerint a nagyvárost hat ellenséges drón találta el, az egyik azonban nem robbant fel. Egy drón a lakótelep egyik 17. emeleti lakásába csapódott be, egy másik pedig a második emeletet találta el egy másik épületben. Összesen hét lakóház szenvedett el károkat.

„A Szlobidszkiji kerületet ért dróntámadás következtében 7 többszintes lakóépület sérült meg. Négy autó teljesen kiégett az udvarokban. (…) Hat ellenséges csapás, ebből kettő közvetlenül többszintes lakóházakat talált el. Az egyik lakásban a repeszek áttörték a falakat. A Sahíd típusú drón motorjának egyik darabja a folyosón landolt. A lakók éppen otthon voltak, és csak azért maradtak életben, mert a másik szobában aludtak. Csoda, hogy mindenki túlélte”

– közölte Terehov, aki az ukrán közmédiának arról is beszámolt, hogy a dróntámadás előtt az orosz hadsereg egy H–35 típusú rakétát lőtt ki a város egyik polgári célpontjára. Elmondása szerint a becsapódás következményei enyhék voltak, nem történt sérülés.

A támadás helyszíneiről Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Közigazgatás vezetője tett közzé felvételeket. „Újabb nehéz és álmatlan éjszaka a harkivi lakosoknak” – fűzte hozzá a képekhez.

Légibombák pusztítottak Herszon belvárosában

A dél-ukrajnai Herszon városát ugyancsak kombinált támadás rázta meg. Az Ukrajinszka Pravda a Herszoni Területi Katonai Közigazgatásra hivatkozva arról ír, hogy az orosz hadsereg négy irányított légibombát dobott le a belvárosra, amelynek következtében megrongálódott a Herszoni Területi Közigazgatás épülete és összedőlt egy többszintes lakóház lépcsőháza.

„A támadások következtében még nagyobb károkat szenvedett a területi közigazgatási épület, amelyet az oroszok korábban már többször is célba vettek. Emellett összeomlott az egyik lakóház lépcsőháza, a környező épületekben betörtek az ablakok, a homlokzatokat repeszek rongálták meg”

– közölte Olekszandr Prokugyin, a régió vezetője.

Elmondása szerint 15 percen belül négy KAB típusú légibombával támadták meg a városközpontot. Jelenlegi információk szerint a támadásnak két sérültje van, egy 74 és egy 68 éves férfi, akik megkapták a szükséges ellátást és orvosi megfigyelés alatt állnak. A mentőegységek négy embert szabadítottak ki egy pincéből, nekik nem volt szükségük orvosi ellátásra. A jelentések szerint legalább öt többszintes lakóépület, egy közigazgatási épület, valamint egy oktatási intézmény szenvedett károkat a támadás következtében.

Nem sokkal később megérkeztek a drónok is, amelyek a város Dnyiprovszkij kerületét sújtották. Prokugyin közlése szerint egy drónról ledobott robbanószerkezet következtében halálos sebesülést szenvedett egy 49 éves férfi. Sérültekről nem érkezett információ.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán védelmi erők 930 orosz katonát hatástalanítottak, továbbá megsemmisítettek három tankot, 2 páncélozott harcjárművet, egy légvédelmi eszközt, 39 tüzérségi rendszert, valamint számos egyéb eszközt.

Dmitrij Medvegyev először mondta ki azt, amire Ukrajna már régóta figyelmeztet: Oroszország célja a tárgyalásokkal nem a béke elérése, hanem Oroszország győzelmének a biztosítása.

Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev elismerte, hogy az Isztambulban folytatott béketárgyalások célja valójában nem a béke, hanem „Oroszország gyors és teljes győzelmének biztosítása” – írja az Ukrajinszka Pravda.

Vlagyimir Putyin jobbkeze kijelentette, hogy az isztambuli tárgyalásokra nem a kompromisszumos béke érdekében van szükség, főleg nem valamilyen kitalált, irreális feltételek mentén. Elmondása szerint ezekre azért van szükség, hogy Oroszország a lehető leghamarabb győzelmet arasson.

„Ez az értelme az orosz memorandumnak, amelyet tegnap közzétettünk”

– tette hozzá.

Oroszország a hétfői isztambuli találkozón átadta Ukrajnának a háború befejezésére vonatkozó javaslatát, amely irreális feltételeket támaszt Ukrajnával szemben. Eszerint Moszkva csak akkor hajlandó véget vetni a háborúnak, ha a megszállt területek mellett Kijev olyan területekről is lemond, amelyeket az orosz hadseregnek három és fél év alatt sem sikerült elfoglalni. Az orosz fél emellett többek között azt is elvárja, hogy Ukrajna leépítse a hadseregét, valamint az ország szuverenitását is erősen korlátozná.

A hétfő délutáni orosz–ukrán tárgyalás után az orosz sajtó nyilvánosságra hozta Moszkva javaslatát a háború lezárására. Oroszország csak akkor hajlandó véget vetni a háborúnak, ha a megszállt területek mellett Kijev olyan területekről is lemond, amelyeket az orosz hadseregnek három és fél év alatt sem sikerült elfoglalni. Az orosz fél emellett azt is elvárja, hogy Ukrajna leépítse a hadseregét, valamint az ország szuverenitását is erősen korlátoznák.

Hétfőn délután tartották Isztambulban a közvetlen orosz–ukrán béketárgyalások második fordulóját, amelyről sok mindent elárul, hogy alig tartott tovább egy óránál. Az eseményen Oroszország átadta Ukrajnának a háború befejezésére vonatkozó javaslatát. Bár Moszkva még az előző, május 16-i egyeztetésen ígéretet tett arra, hogy átadja Kijevnek az orosz feltételeket tartalmazó memorandumot, Oroszország még a nyugati országok kérésére sem volt erre hajlandó egészen hétfő délutánig.

Az ukrán delegáció vezetője, Rusztem Umerov védelmi miniszter úgy gondolja, hogy ez is azt mutatja, hogy Moszkva csak az időhúzásra játszik. „A mi dokumentumainkat előzetesen átadtuk. Ezzel szemben az orosz memorandum csak ma – már a találkozó közben – került elő. Ez olyan körülményt teremtett, amely miatt a találkozó nem hozhatta meg azokat az eredményeket, amelyek szükségesek lennének a háború befejezéséhez. Úgy tűnik, az oroszok ismét csak húzzák az időt, megpróbálva diplomáciai látszatot kelteni az Egyesült Államok felé, valódi lépések nélkül” – fogalmazott Rusztem Umerov.

A dokumentum szövegének egyes részleteit az orosz sajtó közölte,

és olyan feltételeket szabtak Ukrajnával szemben, amelyek egyértelműen irreálisak lehetnek a másik fél számára.

A szöveg három részből áll: tartalmazza a háború befejezésének a feltételeit, valamint két javaslatot is a tűzszünetre vonatkozóan. Az orosz követelések alapvetően nem tartalmaznak sok újdonságot, a feltételek többségét Moszkva már korábban is megfogalmazta valamilyen formában. Olyan követelményekről van szó, amelynek elfogadása határozott vörös vonalnak számít az ukrán politikai elit és az ukrán lakosság számára is, így gyakorlatilag egyetlen lépéssel sem visznek közelebb a békéhez.

A főbb pontokat az orosz állami média, a RIA Novosztyi hozta nyilvánosságra:

• a Krím, valamint a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület nemzetközi jogi elismerése Oroszország részeként;
• Ukrajna semlegességének kinyilvánítása, bármilyen katonai szövetséghez való csatlakozás elutasítása;
• más államok katonai tevékenységének tilalma Ukrajnában;
• Ukrajna atommentes státusza;
• az ukrán fegyveres erők létszámának korlátozása;
• az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldása;
• az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságjogainak biztosítása, az ukrán ortodox egyház (Moszkva által támogatott keleti keresztény egyház – a szerk.) tevékenységére vonatkozó korlátozások feloldása, valamint a nácizmus dicsőítésének betiltása;
• a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok fokozatos helyreállítása Ukrajnával;
• kölcsönös lemondás a háború okozta károkkal kapcsolatos követelésekről;
• a családegyesítéssel és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel kapcsolatos kérdések megoldása.

Két módon mennének bele a tűzszünetbe

Bár az Egyesült Államok és Európa többször is felszólította Vlagyimir Putyint, hogy fogadja el Ukrajna feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó javaslatát, most bebizonyosodott, hogy Moszkva ebben a kérdésben sem hajlandó kompromisszumra. Az orosz delegáció e tekintetben két opciót kínált fel a megtámadott félnek:

1. Az ukrán fegyveres erők kivonása „az Ukrajna által megszállt orosz területekről a Donyecki Népköztársaságban, a Luhanszki Népköztársaságban, a Zaporizzsjai és Herszoni területen” – azaz a négy kelet- és délkelet-ukrajnai régió átadása, amelyet Oroszország önkényesen magához csatolt ugyan, de az orosz hadseregnek még a háború negyedik évében sem sikerült teljes egészében elfoglalnia. E területek nagyjából 30 százaléka jelenleg is ukrán ellenőrzés alatt áll.
2. Az ukrán fegyveres erők átcsoportosításának tilalma; a mozgósítás leállítása és a hadsereg leszerelésének megkezdése; harmadik országok katonai jelenlétének kizárása; a Kijevnek nyújtott külföldi katonai segítség leállítása; Kijev lemondása az Oroszország elleni szabotázsakciókról; kölcsönös amnesztia a politikai foglyok számára, és az őrizetbe vett civilek szabadon bocsátása; a hadiállapot eltörlése Ukrajnában, és választások megtartása legkésőbb száz nappal a hadiállapot eltörlése után.

Volodimir Zelenszkij „idiótának” nevezte az oroszokat

A tűzszüneti feltételekre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reagált – közölte a Jevropejszka Pravda. Az államfő úgy véli, hogy Oroszország ideiglenes és korlátozott tűzszünetre vonatkozó javaslata az amerikai szankciók késleltetésére irányul. Mint mondta, ez a tűzszünet csak arra lenne elég, hogy az oroszok „elvigyék a halottaikat csatatérről”.

„Szerintem idióták, mert elvileg a tűzszünet arra való, hogy megelőzze a további halálozásokat”

– tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország számára a tűzszünet „csak egy rövid szünetet jelent a háborúban”. „Ezért nagyon szeretném, ha amerikai partnereink határozott lépésekkel szankciócsomagot javasolnának a szenátusnak, és erős szankciókkal kényszerítenék az oroszokat a tűzszünetre. Ők nem értenek másképp. És mi úgy gondoljuk, hogy ez igazságos” – fogalmazott, hozzátéve, hogy már „végül is már három hónap telt el, hogy az Egyesült Államok jelzést adott a teljes tűzszünetre, és mi támogattuk azt”.

Az ukrán feltételek is nyilvánosak

Az ukrán javaslatokat még a találkozó előtt nyilvánosságra hozta a Reuters. Eszerint Ukrajna olyan feltételeket fogalmazott meg, amelyek a tartós békerendezést célozzák meg, és összhangban állnak Kijev korábban megfogalmazott álláspontjaival.

Az ukrán terv egy legalább 30 napos teljes tűzszünetet irányoz elő, amelyet az Egyesült Államok és „harmadik országok” ellenőriznének. Ezt követné a hadifoglyok „mindenkit mindenkiért” elv szerinti cseréje, a civil túszok szabadon bocsátása Oroszország részéről, valamint az elhurcolt ukrán gyerekek visszaszolgáltatása.

Az ukrán memorandum javaslatot tesz Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára is „a végleges békerendezés kulcselemeinek egyeztetése céljából”. A javaslatban ilyen kulcselemként szerepel a harci cselekmények végleges és teljes beszüntetésének feltételrendszere, Ukrajna biztonsági garanciái, területi kérdések, az Oroszország által okozott károk megtérítése, valamint a megállapodások megszegése esetére vonatkozó szankciók.

Ezzel összefüggésben Ukrajna elutasítja a NATO- és az EU-tagság tilalmát, a fegyveres erői létszámának korlátozását, illetve külföldi csapatok saját területén való állomásoztatásának tilalmát. Kijev kijelenti továbbá, hogy nem ismeri el az Oroszország által 2014 óta megszállt területeket, és azt javasolja, hogy a felek közötti tárgyalások kiindulópontjaként a jelenlegi frontvonalat határozzák meg.

A dokumentum bizonyos oroszellenes szankciók fokozatos és feltételes feloldását is megengedi, ugyanakkor előírja azok újbóli bevezetésének lehetőségét az egyezség megszegése esetén. A befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna kártalanítására vagy ilyen kifizetések garanciájaként használnák fel.

Lépések történtek, de az átütő siker elmaradt hétfői megbeszélésen

Mint az a két javaslat tartalmából is kikövetkeztethető, a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások második fordulóján sem sikerült komolyabb előrelépést elérni a háború lezárása felé. Rusztem Umerov védelmi miniszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a felek fontos kérdésekben jutottak dűlőre, de több pontban még további egyeztetések szükségesek.

„Csapatainknak egy hetük lesz az iratok tanulmányozására, ezután tudjuk összehangolni a további lépéseket”

– mondta Umerov arra utalva, hogy a találkozón Oroszország először terjesztett elő hivatalos javaslatot a tűzszünetre és a háború lezárására.

„Ukrajna a hétfői találkozón először kapott orosz javaslatokat a tűzszünetre és a háború befejezésére vonatkozóan, azonban Moszkva nem adott választ az ukrán fél korábbi javaslataira” – hívta fel a figyelmet az ukrán delegáció vezetője.

A találkozó legkonkrétabb eredményei közé tartoznak a hadifoglyokkal kapcsolatos új megállapodások. A felek megerősítették elkötelezettségüket a humanitárius elvek mentén történő cselekvés mellett, és több kategóriában fogolycseréről is megegyeztek.

„Megállapodtunk a súlyosan sebesült és súlyos beteg hadifoglyok »mindenkit mindenkiért« alapon történő cseréjéről. A második kategória a 18 és 25 év közötti fiatal katonák – itt is »mindenkit mindenkiért« elven. Továbbá megállapodtunk 6000–6000 elesett katona holttestének visszaszolgáltatásáról”

– közölte a védelmi miniszter, kiemelve, hogy a hangsúlyt ezúttal nem a számokra, hanem a kategóriákra helyezték.

Ezen felül Ukrajna hivatalosan is átadott Oroszországnak egy listát több száz olyan ukrán gyermekről, akiket a háború során Oroszországba deportáltak. „Ukrajna átadta Oroszországnak több száz, az Orosz Föderációba deportált ukrán gyermek listáját, és intézkedéseket vár Moszkvától ebben az ügyben” – fogalmazott a miniszter.

A hétfői tárgyalás egyik legfontosabb stratégiai eleme egy esetleges vezetői csúcstalálkozó előkészítése volt. Az ukrán fél világossá tette, hogy a további tárgyalások akkor lehetnek eredményesek, ha azok egy magas szintű politikai találkozóhoz vezetnek.

„Úgy véljük, hogy a delegációk közötti további munka akkor értelmes, ha az a vezetői szintű találkozó előkészítését szolgálja. Javasoltuk az orosz félnek, hogy ezt a találkozót még ebben a hónapban, június 20. és 30. között tartsuk meg. Ez nagyon fontos a tárgyalási folyamat szempontjából”

– mondta Umerov.

Ukrajna szerint ebbe a találkozóba más nemzetközi szereplők, például az Egyesült Államok elnöke is bekapcsolódhatna, ami a nemzetközi közösség fokozott részvételét és nyomásgyakorlását jelezné a tárgyalási folyamatban.