Moszkvai hadiüzemekben próbáltak robbantani az ukránok

Pokolgépeket akartak felrobbantani moszkvai hadiüzemekben, a vád szerint az ukrán titkosszolgálat ügynökei, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) most két gyanúsítottat letartóztatott a merényletkísérlet miatt – írja a RIA Novosztyi.

Az orosz állami hírügynökség szerint a fogvatartottak beismerő vallomást tettek, amivel elismerték a merénylet előkészítését a kulcsfontosságú orosz hadiüzemben – írták.

A vád szerint a letartóztatottak Power banknek álcázták a pokolgépeket, így próbálták ezeket becsempészni a létesítménybe.

A támadók az üzemből ellopott alkatrészekből szerelték össze a robbanószerkezeteket, ezenfelül rögzítették az üzem területén parkoló autók rendszámait, valamint az ott dolgozó mérnökök közötti kommunikációt.

Az FSZB-nek épp akkor sikerült letartóztatnia a vádlottakat, amikor a robbanószerkezeteket próbálták meg bevinni a gyárba.

A hatóságok szabotázskísérlet és robbanóanyagok, valamint robbanószerkezetek illegális beszerzése miatt indítottak velük szemben büntetőeljárást. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata semlegesítette két, 1987-ben és 1999-ben Oroszországban született állampolgár illegális tevékenységét, akik szabotázsakcióra készültek a moszkvai terület katonai-ipari komplexumának egyik vállalkozásánál – közölte az FSZB.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten több személycserét is végrehajtott az ukrán hadsereg vezetői posztjaiban. A változásokat zömében előremutatónak látja a többség, de van köztük olyan is, amely a hadseregnek (illetve bizonyos szempontból az ukrán állami döntéshozatalnak) egy mélyebb válságára utal.

Arról már beszámoltunk, hogy az ukrán elnök a múlt héten egy kárpátaljai katonát, a „Magyar” hívójelű Robert Brovgyit nevezte ki az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnokává.

Zelenszkij emellett még két másik fontos parancsnoki tisztség sorsáról döntött.

Ezek közül a fontosabbik Mihajlo Drapatij vezérőnagynak, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának az esete, aki a hónap első napján, június 1-jén történetesen felajánlotta a lemondását, miután betelt a pohár nála (erről bővebben később).

Drapatij a levében önmagával, de a hadsereg többi vezetőjével szemben is meglehetősen kritikusan fogalmazott – a sorok között leginkább a saját felettesével, Olekszandr Szirszkij főparancsnokkal szemben mondhatott kritikát. Az ukrán elnök végül egy kompromisszumos döntést hozott az ügyben: elfogadta a lemondást, viszont egyből felajánlott Drapatijnak egy másik pozíciót, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnokságát, amely több különböző fegyvernem összehangolásáért felelős (ezen a poszton három hónapja helyezték át az addigi parancsnokot, aki más beosztást kapott a vezérkarban).

A másik személycsere részeként Zelenszkij az ukrán légideszantosok parancsnokává nevezte ki Oleh Apostol dandártábornokot (aki egyébként Ivano-Frankivszki születésű, és magyar hangzású neve ellenért nem tudni róla, hogy lenne bármilyen magyar kötődése). Apostol mostanáig az Ukrajna főparancsnok helyettese volt 2024 november vége óta.

Drapatij lemondását sokan nem nézték jó szemmel

Mihajlo Drapatij távozását elsősorban az váltotta ki, hogy május 20-án, a kelet-ukrajnai Szumi területen orosz csapás ért egy gyakorlóteret, ahol épp felsorakoztak az ukrán katonák. A támadásban tizen meghaltak, és sokan megsérültek – ráadásul ez már a sokadik ilyen veszteség volt, holott az ukrán hadseregben már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy nem szabad ilyen jellegű gyűléseket tartani, mert ezzel rengeteg katonát szolgáltatnak ki egyszerre célpontként.

Drapatij a saját személyes felelősségére hivatkozva kérte a felmentését, mondván, hogy nem tudta betartatni a parancsokat.

Emögött azonban nem feltétlenül az ő hiányosságát, hanem az ukrán hadsereg belső problémáit látják néhányan.

Egy ismert katonai elemző, Tom Cooper ennek margóján (a lemondás után, de még Zelenszkij döntése előtt) azt írta, hogy a háttérben lényegében egy Drapatij-Szirszkij konfliktus áll, és az, hogy az előbbi utasításait az utóbbi rendre aláaknázza. Az elemző kritizálta azt is, hogy Drapatij sorsáról lényegében nem Szirszkij, és nem is Zelenszkij dönthet szerinte, hanem az ukrán elnök jobbkeze, Andrij Jermak, aki nélkül (mint írta) „Zelenszkij még a cipőfűzőjét se tudja bekötni. ”

„És, nos, Jermak módja az ilyen döntések meghozatalára egyszerű: vagy kijelöli valamelyik kedvencét (beleértve a családtagokat is), vagy néhány napig figyeli a közösségi médiát, mielőtt döntést hoz. Ha a közösségi média egy döntés mellett van, akkor Zelenszkijt utasítja, hogy úgy cselekedjen; ha pedig a közösségi média – például –Drapatij ellen van, akkor Drapatij lemondását fogadja el.…Ez az oka annak is, hogy napokig tart, amíg a »kijevi hivatalosságok« »döntenek«: Jermaknak szüksége van néhány napra, hogy – szó szerint – »összegyűjtse az adatokat«” – kritizált az elemző.

További viharfelhők Szirszkij feje felett

De nem ő azt egyetlen, aki a főparancsnokot elmarasztalta: az Ukrajinszka Pravda egy hosszú, a jelenlegi fronthelyzetet átfogóan elemző cikkben írt arról, hogy

a vezérkar és Szirszkij „mikromenedzsmentje”, vagyis beavatkozása a taktikai és stratégiai csoportok munkájába (amelyeknek pont az a feladatuk, hogy a harci műveleteket a harctéri helyzet alapos ismeretével irányítsák) gyengíti Ukrajna pozícióit a fronton és lassítja a kritikusan fontos döntéshozatalt.

A lapnak több katonai tisztviselő is konkrét példát hozott fel ezzel kapcsolatban. Cikkünkben úgy fogalmaztak: „A főparancsnok mindent irányítani akar  – az 59. dandár új parancsnokának kinevezésétől [aki egy másik tisztviselőnek tartozik beszámolási kötelezettséggel] egy-egy gyalogsági állás elhelyezéséig egy adott frontszakaszon.”  A lap forrásainak egyike pedig konkrétan úgy fogalmazott:

„Szirszkij, ahelyett, hogy stratégiai és operatív akciókat tervezne, harci parancsokat ír a szakaszszintű állások visszaszerzésére vonatkozóan. A vezérkar a logikával, a józan ésszel és a hivatalos előírásokkal ellentétben koordinátákat küld ki arra vonatkozóan, hogy hol kell elhelyezni egy szakaszszintű állást. Egy szakaszállás meghatározása legfeljebb egy szakaszparancsnok feladata!”

Ezen kívül ebben a cikkben is írtak arról, hogy Szirszkij kifejezetten arra törekedett, hogy Drapatijnak a hatáskörét korlátozza. A lap forrásai szerint kettejük közt meglehetősen hűvös munkakapcsolat alakult ki, és a főparancsnok gyakran kizárta Drapatijt bizonyos feladatokból, és a saját döntéseire hagyatkozott. Az Ukrajinszka Pravda szerint többek közt nézetkülönbség van köztük a jövendőbeli háborús célokat illetően is: Szirszkij szerint az ukrán csapatoknak támadásba kellene átmenniük, míg Drapatij szerint jelenleg nincs elegendő kapacitás a támadó műveletekhez, és védekező magatartásra van szükség (egyes források szerint ráadásul – a katonák körében egyébként nem kifejezetten népszerű – Szirszkij és/vagy a mögötte álló elnöki hivatal attól is tart, hogy a sokak által humánosabbnak, alkalmasabbnak látott Drapatij vetélytársa lehet a főparancsnoknak).

Részben a Vlagyimir Putyin orosz elnök által ígért, Oroszország határainak védelmét szolgáló ütközőövezet létrehozása céljából zajlik az ukrajnai Dnyipropetrovszki területen indított offenzíva – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, tudatta az MTI.

„Többek között, kétség kívül” – válaszolta Peszkov egy arra vonatkozó újságírói kérdésre, hogy az offenzívát egy ütközőövezet kialakítása érdekében indították-e. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő Fóruma – 2050 nevű rendezvényen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy „a különleges katonai művelet” folytatódni fog az ukrán féllel történt isztambuli tárgyalásokat követően, ugyanakkor Oroszország kész párhuzamosan diplomáciai úton a humanitárius kérdések rendezésére. „Jelenleg tárgyalásokat folytatunk (Ukrajnával) Isztambulban. Műveletünk folytatódni fog, (Vlagyimir Putyin) elnök ezt világosan megmondta.”

„Párhuzamosan készek vagyunk a klasszikus diplomácia útján hozzájárulni a különleges katonai művelet céljainak eléréséhez, mindenekelőtt a humanitárius kérdések rendezéséhez”

– mutatott rá az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov „szentségtörőnek” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntését, hogy az isztambuli megállapodás értelmében elutasította időben átvenni az elesett ukrán katonák holttesteit. „Már annyi minden elhangzott. Nem akarok többet erről a szentségtörő témáról több szót ejteni” – mondta. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz elnök tanácsadója, aki a szemben álló felek közötti közvetlen tárgyalásokon az orosz küldöttség vezetője volt, szombaton jelezte, hogy az orosz fél a hatezerből már elszállította az első 1212 holttestet az átadás helyszínére. Az orosz védelmi minisztérium kontaktcsoportja megérkezett az ukrán határra, de

Kijev váratlanul és indoklás nélkül határozatlan időre elhalasztotta a holttestek átvételét és a hadifogolycserét – mondta akkor Megyinszkij.

Az orosz védelmi tárca hétfőn közölte, hogy az Isztambulban június 2-án született megállapodás keretében a felek kölcsönösen átadták a 25 évesnél fiatalabb hadifoglyok első csoportját. A minisztérium pontos számot nem említett, mindössze annyit közölt, hogy a csere paritásos alapon történt és az orosz katonákat Fehéroroszországba vitték, ahonnan majd Oroszországba indulnak tovább.

A hétfőn ismertetett orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az éjszaka során 49 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem oroszországi területek felett.