Miért jutott csődbe a főváros, mi vezetett idáig?

Mi a főváros csődjének valódi oka, mi vezetett a pénzügyi összeomláshoz??

• Összesen mintegy 450 milliárd forint veszteséget termelt a Fővárosi Önkormányzat Karácsony Gergely 2019-es megválasztása óta a Tényellenőr számításai szerint.
• Karácsony Gergely szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének emelkedése miatt van nehéz helyzetben az önkormányzat, ez azonban nem igaz.
• A szolidaritási hozzájárulás összegének emelkedését többszörösen kompenzálta a főváros bevételeinek növekménye.
• A város csődközeli helyzetének sokkal inkább az átláthatatlan és pazarló költekezés az oka.
• Olyan kiadásokra mentek el milliárdok, amelyek a fővárosnak bevételt nem hoztak. Több projekt pedig éppen a főváros vezetésének tétlensége miatt drágult meg.

A Fővárosi Önkormányzat nemrég bejelentette, hogy Budapest ismét csődközeli helyzetbe került. A főpolgármester még a tömegközlekedés időszakos leállításáról is döntött, hogy így hívja fel a figyelmet a főváros pénzügyi nehézségeire. Valójában Karácsony Gergely gyakorlatilag szinte megválasztása óta a csődhelyzet közelségét kommunikálja, annak ellenére is, hogy a főpolgármester szövetségesei elismerték, jelentős tartalékkal vették át az önkormányzat irányítását, a többlet még szerintük is meghaladta a 180 milliárd forintot. 

Ehhez képest egy friss számítás szerint nyár végére mínusz 117 milliárd lehet a fővárosi önkormányzat egyenlege. Ez legalább 297 milliárdos különbözet, ami hat (pontosabban a meglévő tartalékokra vonatkozó kijelentéstől számítva csupán öt) év alatt a város mintegy 8 hónapos költségvetésének megfelelő hiányt jelent. Budapest legutóbbi érvényes költségvetésének főösszege 448 milliárd forint volt, az idei, 2025-re szóló költségvetést pedig – annak két részletét megsemmisítve – törvénytelennek nyilvánította a Kúria, mivel abba a szolidaritási hozzájárulás teljes megfizetését nem tervezték bele Karácsony Gergelyék.

Mindez azt is jelenti tehát, hogy a főváros közel 8 havi költségvetési hiányt halmozott fel 60 hónap alatt, amely valóban veszélyezteti a főváros működését. Karácsony Gergely szerint ennek oka a szolidaritási hozzájárulás folyamatos emelkedése. Az idei évben minden idők legmagasabb szolidaritási hozzájárulását kellett megfizetnie a Fővárosi Önkormányzatnak: 89 milliárd befizetési kötelezettség mellett 39 milliárd forint állami forrást kap Budapest, ami 50 milliárd forintos különbözetet jelent. Karácsony érvelése, miszerint közel 300 milliárdos különbözet jelentős részben a szolidaritási hozzájárulási kötelezettségek 2020 és 2025 közötti növekedéséből ered, két okból sem igaz:

• Egyrészt 2020 óta 85 százalékkal, nominálisan 258 milliárd forinttal nőttek az iparűzési adóból származó bevételei a fővárosnak, és csak 2024-ig 1100 milliárd forint iparűzési-adó bevétellel gazdálkodhatott a városvezetés. Ha az azóta eltelt 5 év mindegyikében – a fővárosnak juttatott állami forrásokat is figyelembe véve, tehát évente 50 milliárd forintos különbözettel számolva – annyi szolidaritási adót kellett volna befizetnie Budapestnek, mint idén (mint ahogy nem kellett), még akkor is betakarná a kiadást ez a növekmény.
• Másrészt, mint azt az imént említettük, a fővárosnak messze nem kellett ilyen mennyiségű szolidaritási hozzájárulást fizetnie: 2021-ig nettó haszonélvező volt a főváros, vagyis több állami támogatást kapott, mint amennyit befizetett a szolidaritási hozzájárulásként. 2021-től 2025-ig pedig a Fővárosi Önkormányzat saját számításai szerint összesen 107,6 milliárd forinttal fizet be többet Budapest az államkasszába, mint amennyi támogatást kap. Ez nagyon messze van a hiányzó 300 milliárdtól, és az adóbevételek növekményének felét sem éri el.

A főváros nehéz pénzügyi helyzetének okait tehát nem a kormányzati adópolitika terén kell keresnünk, ebben a tekintetben ugyanis Budapest továbbra is nettó haszonélvező, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekményének szaldója ugyanis plusz 150 milliárd forint az elmúlt 5 évben. Ha ezt az összeget (amelyből már levontuk a szolidaritási hozzájárulás összegét) hozzáadjuk a Tarlós Istvántól örökölt legalább 180 milliárd forintos tartalékhoz, és ehhez vesszük a nyár végére várható 117 milliárdos mínuszt, abból kiderül, hogy Karácsony Gergelyék mintegy 447 milliárd forintot veszítettek öt év alatt. Megjegyzendő továbbá, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás és az állami támogatások összege nullszaldós lenne, akkor is mínuszban lenne a főváros– az adónövekmények ellenére. Karácsonyék ugyanis 108 milliárdra teszik az "elvonások" mértékét, míg a várható hiányt 117 milliárdra. Kijelentető tehát, hogy a főváros gazdálkodási nehézségeit a kiadási oldalon kell keresni.

Mire ment el Budapest pénze?

Mivel a főváros gazdálkodása elvonások nélkül is ingatag lenne, érdemes megvizsgálni a kiadási oldalát Budapest mérlegének. Itt ugyanis egy sor olyan projektet találhatunk, amelyek jelentős terhet róttak az önkormányzat költségvetésére.

Lánchíd

Bár Karácsonyék azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására, mint az előző városvezetésnek, hamar kiderült, hogy ez csúsztatás.12 Bár a korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna, addig a Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték. Csakhogy a korábbi közbeszerzés tartalma jóval túlmutatott a Karácsony-féle műszaki projekten; tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Így végül is – Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint – nemhogy olcsóbb lett a Karácsonyék által megvalósított hídfelújítás, hanem jelentősen drágult:

a korábbi tenderben erre a részre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni. 

Bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésüknek eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el. Később aztán a felújítás kapcsán komoly korrupciós gyanú is felmerült.

Széna tér

A Széna tér felújítása egy fontos, de a Lánchídnál jóval egyszerűbb projekt – lett volna. Ahogy a Lánchíd-, illetve a Blaha Lujza téri projektekben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es októberi önkormányzati választást követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat. Ráadásul itt is hasonló forgatókönyv valósult meg, mint a Lánchíd esetén: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készülhet el a tér. 

A Fővárosi Önkormányzat először 750 millió forintnyi fejlesztési forrás biztosítását ígérte meg. A felújításnak a főváros és a kivitelezéssel megbízott II. kerület megállapodása szerint 2021. december 31-én be kellett volna fejeződnie. Ehhez képest a Fővárosi Közgyűlés szeptemberben elfogadott egy, a főváros és a II. kerület között létrejövő megállapodást, amiben a beruházás lezárását október 22-ére jelölték ki, a projekt összköltsége pedig bruttó 1 milliárd 339 millió forintra módosult – vagyis az eredeti összeg közel duplájára.

Biodóm–Hermina-garázs

A biodóm és általában a Liget-projekt ellenzéke volt Karácsony Gergely. A projekttel kapcsolatban korábban többször is elhangzott, hogy a főváros kormányzati forrás híján magára hagyja az építményt. A Fővárosi Önkormányzat arról is beszélt, nem az ő ötletük volt a projekt, és nem kívánják viselni az időközben megnövekedett kivitelezési költségeket.16 A vádakra Tarlós István is reagált: szerinte a Biodóm az állatkert ötlete volt, és a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyva kapta meg a teljes feladatot.

"Tekintsünk el attól, hogy a Biodóm lebonyolítását az ajánlatkéréstől a szerződéskötésen át, a tervezéstől a kivitelezésig és a számlák rendezéséig az állatkert mint ötletgazda saját kérésére vállalta, és senki sem erőltette rá! Az állatkert a Fővárosi Közgyűlés által tárgyalt, jóváhagyott és aláírt megállapodásban részletesen taglalva kapta meg a teljes feladatot, jogokkal, kötelezettségekkel, felelősséggel" – fogalmazott a korábbi főpolgármester. 

A Karácsonyék által nehezményezett költségnövekedések kapcsán Tarlós felidézte: lett volna hol fognia a költségvetésen az új vezetésnek, hiszen az önkormányzati választásokat követően a beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány, továbbá a kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt. 

Ezen kívül a kormány további 7 milliárd forintot biztosított volna a projekt lezárásához, Karácsonyék azonban nem éltek vele. Így jelen állapotában az épület pénznyelő, de egyben értékesíthetetlen is, ami már költségvetési szinten is érzékelhető deficitet jelent.

Rákosrendező

A Rákosrendező egy hasonlóan költségigényes projekt. Pusztán a telek vételára 50,9 milliárd forint, amelyet a fővárosnak 3 részletben kell kifizetnie: 

• 12,7 milliárd kifizetése az elővásárlási jog aktiválását követő 10 napon belül (ez megtörtént), 
• 17,8 milliárd kifizetése, ha a jogi akadályok elhárulnak (ez minden bizonnyal idén válik esedékessé),
• végül 20,9 milliárd kifizetése 2039-ig.

Tehát ha mind az 50 milliárd forintnyi teher nem is realizálódik az idei költségvetésben, 12,7 milliárd már igen, de ez év végéig 30 milliárd lehet. Tekintve, hogy a várakozások szerint a Fővárosi Önkormányzat nyár végére egyébként is 117 milliárdos mínuszra számít, elmondható, hogy az adósságteher egy jelentős részét a rákosrendezői bevásárlás jelenti.

Nem elhanyagolható költség továbbá, hogy a terület megtisztítását (a vasúti területek kivételével) a fővárosnak kell biztosítania, ráadásul a Karácsony-féle "Parkváros" nevű koncepció "megfizethető árú", tehát vélhetően a piaci árszint alatti áron értékesített lakásokat ígér, ami valamilyen formában önkormányzati hozzájárulást sejtet a projekt kivitelezéséhez. Az ugyanis nehezen elképzelhető, hogy a terület fejlesztésére majdan megbízást nyerő vállalkozó önszántából a piaci ár alatt értékesítené az általa felépített épületeket, lakásokat.

A tanácsadók

Jelentős mértékben emelkedett a fővárosi önkormányzat tanácsadóinak száma és bérköltsége az elmúlt időszakban – derül ki a Mandiner közérdekű adatigénylés alapján készült beszámolójából. Az adatok szerint nemcsak új tanácsadók kerültek pozícióba, de több korábbi politikai szereplő is magas fizetéssel tért vissza az önkormányzati rendszerbe.

A főváros fenntarthatósági ügyekért felelős tanácsadójaként például idén január óta dolgozik V. Naszályi Márta, az I. kerület korábbi polgármestere, aki a 2023-as választáson vereséget szenvedett. Ő havi bruttó 830 ezer forintot kap új megbízatásáért. Érdekesség, hogy a fővárosnak már volt ilyen pozícióban tanácsadója Rauschenberger Péter személyében, így felmerül a kérdés: mi indokolja az azonos területre egy második tanácsadó alkalmazását?

A legjobban fizetett tanácsadók közé tartozik Jávor Benedek, korábbi európai parlamenti képviselő, aki jelenleg Budapest brüsszeli képviseletét vezeti. Munkájáért 1,55 millió forintos havi bért kap. Jávor 2019-ben nem jutott be újra az EP-be, ezt követően Karácsony Gergely főpolgármester nevezte ki a brüsszeli iroda élére.

A tanácsadói testület mérete is gyors ütemben bővült: míg 2024. októberében 11 tanácsadót tartottak nyilván a fővárosi hivatalban, addig 2025. márciusára már 19-en dolgoznak ilyen pozícióban. A bérek szintén emelkedtek: Gál J. Zoltán, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok egykori államtitkára például 1,95 millióról 2,01 millió forintra növelte jövedelmét. A legnagyobb fizetésemelést azonban Kiss Ambrus kapta, aki 1,55 millióról 3,18 millió forintra emelte havi bérét – ezzel ő lett a főváros legjobban fizetett tanácsadója. Kiss szintén korábban Gyurcsány Ferenc közvetlen munkatársaként, a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnökeként dolgozott.

A főváros tanácsadói között találjuk továbbra is Misetics Bálintot, aki lakás- és szociálpolitikai főtanácsadóként havi 1,05 millió forintot keres, míg Kendernay János, az LMP volt politikusa városdiplomáciai főtanácsadóként 1,03 millió forintos havi fizetésért dolgozik. Kerpel-Fronius Gábor, volt főpolgármester-helyettes, részvételiségi önkormányzati tanácsadóként havi 1,13 millió forintért végzi munkáját.

A tanácsadói létszám és bérköltségek ilyen mértékű növekedése komoly kérdéseket vet fel, különösen annak fényében, hogy a főváros vezetése rendszeresen pénzügyi nehézségekről számol be, sőt csődközeli állapotot emleget. Ebben a kontextusban sokak számára nehezen igazolható, hogy évente több mint 400 millió forintot fordítanak tanácsadók foglalkoztatására. Ha ezt öt évre vetítjük, máris 2 milliárd forintnál tartunk.

Elmondható tehát, hogy önmagában a kormányzati adópolitika nem magyarázza Budapest költségvetésének nehéz helyzetét. Ellenben Karácsony Gergely vezetésével a fővárosi önkormányzat költségvetésében úgy keletkezett 100 milliárdot meghaladó hiány, hogy Karácsony szövetségeseinek bevallása szerint 180 milliárd forintos tartalékkal vették át a várost. Az elmúlt 6 évben számtalan költségnövekedés következett be a városvezetés tétlenkedése miatt, ráadásul az olyan politikai alapú gazdasági döntések, mint a Rákosrendező megvásárlása csak tovább mélyítették az adósságspirált, amelyet a felelőtlen gazdálkodás okozott.