Karácsony már a Pride-ra készül, a főváros meg csődben

A főváros vezetése nem a budapestiek mindennapi problémáival, hanem pártpolitikai kampányokkal és ünnepléssel van elfoglalva – erre hívta fel a figyelmet Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője, aki közösségi oldalán közzétett bejegyzésében élesen bírálta Karácsony Gergelyt és szövetségeseit.

A politikus szerint miközben Budapest pénzügyi a csőd szélén tántorog, a főpolgármester a közlekedés leállításával, törvénytelen akciókkal és politikai szövetségépítéssel van elfoglalva. Mint fogalmazott: „Munka helyett Karácsony propagandakampányra költi a pénzt, törvénytelenül leállítja a közlekedést, és Magyar Pétert akarja miniszterelnöknek.”

Szentkirályi rámutatott arra is, hogy a főpolgármester – aki éppen a mai napon ünnepli 50. születésnapját – születésnapi pride-fogadást szervez, amelyre a Budapest Pride szervezőivel közösen több képviselőt is meghívtak.

A frakcióvezető ehhez csatolta a hivatalos meghívót, amelyet a városdiplomáciai csoport küldött ki neki. A meghívóban ez állt: „Tisztelt Képviselő Asszony! Csatolva küldjük Karácsony Gergely főpolgármester és a Budapest Pride szervezőinek meghívóját a június 27-i fogadásra és a június 28-i Pride felvonulásra. Kérjük, részvételi szándékát június 15-ig jelezze.”

Szentkirályi válaszként úgy fogalmazott:

„Tisztelettel, de ez nem az én bulim”, majd hozzátette, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a pride rendezvényein gyerekek jelenlétében nyílt utcán tartanák a felnőttek szexuális parádéját.

A frakcióvezető a főváros más ismert szereplőit sem hagyta szó nélkül: kritikát fogalmazott meg Vitézy Dáviddal és Puzsér Róberttel szemben is, akik – Szentkirályi szavai szerint – inkább a Tisza Párt kampányát szolgálják, mint Budapest érdekeit. Mint fogalmazott: „Pride, ukránbarát média, Tisza-propaganda, pártpolitizálás, paktumok. Mindenre jut idő és pénz is, csak Budapestre és a budapestiekre nem.”

Szentkirályi szerint a Karácsony–Vitézy–Tisza háromszög egy év alatt csődbe vitte az ország leggazdagabb városát. És ezzel világosan megmutatták, mit várhatna az ország tőlük, ha hatalomra kerülnének.

A fővárosi frakcióvezető szerint a kormány célja világos: megállítani Budapest további leépülését, megóvni a budapestiek pénzét, és végre tiszta választ adni arra az egyre égetőbb kérdésre: hova tűntek a főváros forrásai?

De mitől is van csődben a kormányzati segítséget kérelmező Karácsony "vezette" Budapest?

Mi a főváros csődjének valódi oka, mi vezetett a pénzügyi összeomláshoz??

• Összesen mintegy 450 milliárd forint veszteséget termelt a Fővárosi Önkormányzat Karácsony Gergely 2019-es megválasztása óta a Tényellenőr számításai szerint.
• Karácsony Gergely szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének emelkedése miatt van nehéz helyzetben az önkormányzat, ez azonban nem igaz.
• A szolidaritási hozzájárulás összegének emelkedését többszörösen kompenzálta a főváros bevételeinek növekménye.
• A város csődközeli helyzetének sokkal inkább az átláthatatlan és pazarló költekezés az oka.
• Olyan kiadásokra mentek el milliárdok, amelyek a fővárosnak bevételt nem hoztak. Több projekt pedig éppen a főváros vezetésének tétlensége miatt drágult meg.

A Fővárosi Önkormányzat nemrég bejelentette, hogy Budapest ismét csődközeli helyzetbe került. A főpolgármester még a tömegközlekedés időszakos leállításáról is döntött, hogy így hívja fel a figyelmet a főváros pénzügyi nehézségeire. Valójában Karácsony Gergely gyakorlatilag szinte megválasztása óta a csődhelyzet közelségét kommunikálja, annak ellenére is, hogy a főpolgármester szövetségesei elismerték, jelentős tartalékkal vették át az önkormányzat irányítását, a többlet még szerintük is meghaladta a 180 milliárd forintot. 

Ehhez képest egy friss számítás szerint nyár végére mínusz 117 milliárd lehet a fővárosi önkormányzat egyenlege. Ez legalább 297 milliárdos különbözet, ami hat (pontosabban a meglévő tartalékokra vonatkozó kijelentéstől számítva csupán öt) év alatt a város mintegy 8 hónapos költségvetésének megfelelő hiányt jelent. Budapest legutóbbi érvényes költségvetésének főösszege 448 milliárd forint volt, az idei, 2025-re szóló költségvetést pedig – annak két részletét megsemmisítve – törvénytelennek nyilvánította a Kúria, mivel abba a szolidaritási hozzájárulás teljes megfizetését nem tervezték bele Karácsony Gergelyék.

Mindez azt is jelenti tehát, hogy a főváros közel 8 havi költségvetési hiányt halmozott fel 60 hónap alatt, amely valóban veszélyezteti a főváros működését. Karácsony Gergely szerint ennek oka a szolidaritási hozzájárulás folyamatos emelkedése. Az idei évben minden idők legmagasabb szolidaritási hozzájárulását kellett megfizetnie a Fővárosi Önkormányzatnak: 89 milliárd befizetési kötelezettség mellett 39 milliárd forint állami forrást kap Budapest, ami 50 milliárd forintos különbözetet jelent. Karácsony érvelése, miszerint közel 300 milliárdos különbözet jelentős részben a szolidaritási hozzájárulási kötelezettségek 2020 és 2025 közötti növekedéséből ered, két okból sem igaz:

• Egyrészt 2020 óta 85 százalékkal, nominálisan 258 milliárd forinttal nőttek az iparűzési adóból származó bevételei a fővárosnak, és csak 2024-ig 1100 milliárd forint iparűzési-adó bevétellel gazdálkodhatott a városvezetés. Ha az azóta eltelt 5 év mindegyikében – a fővárosnak juttatott állami forrásokat is figyelembe véve, tehát évente 50 milliárd forintos különbözettel számolva – annyi szolidaritási adót kellett volna befizetnie Budapestnek, mint idén (mint ahogy nem kellett), még akkor is betakarná a kiadást ez a növekmény.
• Másrészt, mint azt az imént említettük, a fővárosnak messze nem kellett ilyen mennyiségű szolidaritási hozzájárulást fizetnie: 2021-ig nettó haszonélvező volt a főváros, vagyis több állami támogatást kapott, mint amennyit befizetett a szolidaritási hozzájárulásként. 2021-től 2025-ig pedig a Fővárosi Önkormányzat saját számításai szerint összesen 107,6 milliárd forinttal fizet be többet Budapest az államkasszába, mint amennyi támogatást kap. Ez nagyon messze van a hiányzó 300 milliárdtól, és az adóbevételek növekményének felét sem éri el.

A főváros nehéz pénzügyi helyzetének okait tehát nem a kormányzati adópolitika terén kell keresnünk, ebben a tekintetben ugyanis Budapest továbbra is nettó haszonélvező, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekményének szaldója ugyanis plusz 150 milliárd forint az elmúlt 5 évben. Ha ezt az összeget (amelyből már levontuk a szolidaritási hozzájárulás összegét) hozzáadjuk a Tarlós Istvántól örökölt legalább 180 milliárd forintos tartalékhoz, és ehhez vesszük a nyár végére várható 117 milliárdos mínuszt, abból kiderül, hogy Karácsony Gergelyék mintegy 447 milliárd forintot veszítettek öt év alatt. Megjegyzendő továbbá, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás és az állami támogatások összege nullszaldós lenne, akkor is mínuszban lenne a főváros– az adónövekmények ellenére. Karácsonyék ugyanis 108 milliárdra teszik az "elvonások" mértékét, míg a várható hiányt 117 milliárdra. Kijelentető tehát, hogy a főváros gazdálkodási nehézségeit a kiadási oldalon kell keresni.

Mire ment el Budapest pénze?

Mivel a főváros gazdálkodása elvonások nélkül is ingatag lenne, érdemes megvizsgálni a kiadási oldalát Budapest mérlegének. Itt ugyanis egy sor olyan projektet találhatunk, amelyek jelentős terhet róttak az önkormányzat költségvetésére.

Lánchíd

Bár Karácsonyék azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására, mint az előző városvezetésnek, hamar kiderült, hogy ez csúsztatás.12 Bár a korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna, addig a Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték. Csakhogy a korábbi közbeszerzés tartalma jóval túlmutatott a Karácsony-féle műszaki projekten; tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Így végül is – Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint – nemhogy olcsóbb lett a Karácsonyék által megvalósított hídfelújítás, hanem jelentősen drágult:

a korábbi tenderben erre a részre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni. 

Bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésüknek eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el. Később aztán a felújítás kapcsán komoly korrupciós gyanú is felmerült.

Széna tér

A Széna tér felújítása egy fontos, de a Lánchídnál jóval egyszerűbb projekt – lett volna. Ahogy a Lánchíd-, illetve a Blaha Lujza téri projektekben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es októberi önkormányzati választást követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat. Ráadásul itt is hasonló forgatókönyv valósult meg, mint a Lánchíd esetén: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készülhet el a tér. 

A Fővárosi Önkormányzat először 750 millió forintnyi fejlesztési forrás biztosítását ígérte meg. A felújításnak a főváros és a kivitelezéssel megbízott II. kerület megállapodása szerint 2021. december 31-én be kellett volna fejeződnie. Ehhez képest a Fővárosi Közgyűlés szeptemberben elfogadott egy, a főváros és a II. kerület között létrejövő megállapodást, amiben a beruházás lezárását október 22-ére jelölték ki, a projekt összköltsége pedig bruttó 1 milliárd 339 millió forintra módosult – vagyis az eredeti összeg közel duplájára.

Biodóm–Hermina-garázs

A biodóm és általában a Liget-projekt ellenzéke volt Karácsony Gergely. A projekttel kapcsolatban korábban többször is elhangzott, hogy a főváros kormányzati forrás híján magára hagyja az építményt. A Fővárosi Önkormányzat arról is beszélt, nem az ő ötletük volt a projekt, és nem kívánják viselni az időközben megnövekedett kivitelezési költségeket. A vádakra Tarlós István is reagált: szerinte a Biodóm az állatkert ötlete volt, és a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyva kapta meg a teljes feladatot.

"Tekintsünk el attól, hogy a Biodóm lebonyolítását az ajánlatkéréstől a szerződéskötésen át, a tervezéstől a kivitelezésig és a számlák rendezéséig az állatkert mint ötletgazda saját kérésére vállalta, és senki sem erőltette rá! Az állatkert a Fővárosi Közgyűlés által tárgyalt, jóváhagyott és aláírt megállapodásban részletesen taglalva kapta meg a teljes feladatot, jogokkal, kötelezettségekkel, felelősséggel" – fogalmazott a korábbi főpolgármester. 

A Karácsonyék által nehezményezett költségnövekedések kapcsán Tarlós felidézte: lett volna hol fognia a költségvetésen az új vezetésnek, hiszen az önkormányzati választásokat követően a beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány, továbbá a kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt. 

Ezen kívül a kormány további 7 milliárd forintot biztosított volna a projekt lezárásához, Karácsonyék azonban nem éltek vele. Így jelen állapotában az épület pénznyelő, de egyben értékesíthetetlen is, ami már költségvetési szinten is érzékelhető deficitet jelent.

Rákosrendező

A Rákosrendező egy hasonlóan költségigényes projekt. Pusztán a telek vételára 50,9 milliárd forint, amelyet a fővárosnak 3 részletben kell kifizetnie: 

• 12,7 milliárd kifizetése az elővásárlási jog aktiválását követő 10 napon belül (ez megtörtént), 
• 17,8 milliárd kifizetése, ha a jogi akadályok elhárulnak (ez minden bizonnyal idén válik esedékessé),
• végül 20,9 milliárd kifizetése 2039-ig.

Tehát ha mind az 50 milliárd forintnyi teher nem is realizálódik az idei költségvetésben, 12,7 milliárd már igen, de ez év végéig 30 milliárd lehet. Tekintve, hogy a várakozások szerint a Fővárosi Önkormányzat nyár végére egyébként is 117 milliárdos mínuszra számít, elmondható, hogy az adósságteher egy jelentős részét a rákosrendezői bevásárlás jelenti.