Izrael légicsapásra készül Irán ellen?

Izrael katonai akciót fontolgat Irán ellen a következő napokban, ezt pedig valószínűleg amerikai támogatás nélkül tenné, miután Donald Trump elnök előrehaladott tárgyalásokat folytat Teheránnal egy diplomáciai megállapodásról, amely korlátozná az ország nukleáris programját – állítja öt, a helyzetet ismerő, de neve elhallgatását kérő katonai szakértő.

Izrael egyre komolyabban veszi az Irán elleni egyoldalú csapást, mivel az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások egyre közelebb állnak egy keretmegállapodáshoz, amely olyan rendelkezéseket tartalmaz az urándúsításról, amelyeket Izrael elfogadhatatlannak tart. Ez a lépés drámai szakítást jelentene a Trump-adminisztrációval, amely eddig is ellenezte a tervet.

A Fehér Ház Irán válaszára vár a javasolt nukleáris megállapodás keretével kapcsolatban, és Trump nyilvánosan kijelentette, hogy Teherán keményebben lépett fel a tárgyalások során.

A fortyogó konfliktusban egy új front gondolata arra késztette a Trump-adminisztrációt, hogy elrendelje az iráni rakéták, repülőgépek és egyéb eszközök (beleértve a közel-keleti, észak-afrikai és kelet-európai missziókat) csapásmérő távolságon belüli összes nagykövetségnek, hogy küldjenek táviratokat a veszélyekről és az amerikaiakat és az amerikai infrastruktúrát fenyegető kockázatok enyhítésére irányuló intézkedésekről – állítják két forrás.

Az amerikai és más tisztviselők is készültségben vannak, várva Izrael esetleges Irán elleni támadását – közölték a tisztviselők.

A Fehér Ház nem tájékoztatta a magas rangú törvényhozókat az ügyről – állítja az említett segéd és egy amerikai tisztviselő.

Az egyik fő aggodalom Irán esetleges megtorlása az amerikai személyzettel vagy eszközökkel szemben a régióban bármilyen fellépés esetén.

Izrael, amely az Egyesült Államok hírszerzésére vagy egyéb közvetlen és logisztikai segítségére támaszkodik, helyzetben lehet ahhoz, hogy egyoldalú lépéseket tegyen Teherán ellen – mondta el egy forrás. Ők azonban nem tudtak az esetleges akcióban tervezett amerikai részvételről. Az Egyesült Államok légi utántöltéssel vagy hírszerzési információk megosztásával támogathatná a helyzetet a konkrét katonai támogatás helyett, de a források és a tisztviselők jelenleg nem tudtak az erre vonatkozó tervekről.

Az amerikai tisztviselők bejelentették a nem létfontosságú alkalmazottak önkéntes távozását a régióból. A Védelmi Minisztérium pedig bejelentette a katonacsaládok önkéntes távozását az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának műveleti területén található helyszínekről, adta hírül az NBC NEWS.

A CENTCOM parancsnoka, Erik Kurilla tábornok csütörtökön tanúvallomást tett volna a Capitoliumnál, de a meghallgatást szerda késő este magyarázat nélkül elhalasztották. Egy ismerős forrás szerint Kurillának a kialakulóban lévő helyzetre kellett összpontosítania.

Egy másik lehetséges tényező: Irán újjáépíti stratégiai légvédelmét, és a csapások hamarosan exponenciálisan veszélyesebbek lesznek az izraeli pilóták számára. Októberben Izrael Irán szinte összes stratégiai légvédelmi rendszerét (főleg az S-300-asokat) megrongálta, de a károk nagy része a radarokat vagy más, újjáépíthető alkatrészeket érte. Lehetséges, hogy Izrael számára bezárul az az időszak, amikor csapást mérhet anélkül, hogy Irán összehangolt stratégiai légvédelme fenyegetné.

Bár Izrael valószínűleg az amerikai katonai és hírszerzési támogatást részesítené előnyben a csapásokhoz – különösen az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásokhoz –, októberben bebizonyította, hogy egyedül is sokat tehet.

Michael Knights, a Washingtoni Közel-Kelet Politikai Intézet munkatársa szerint az iraki amerikai nagykövetség nem létfontosságú személyzetének evakuálása azt az üzenetet küldi Teheránnak, hogy Trump nem feltétlenül fogja visszatartani Izraelt attól, hogy fenyegető támadással sújtsa Iránt.

„Arról van szó, hogy megpróbáljuk rávenni Iránt, hogy tartsa tiszteletben az elnök kívánságait” – mondta Knights.

Irán nem tudta tartani a Trump által kitűzött két hónapos határidőt az ország nukleáris tevékenységeivel kapcsolatos megállapodásra, és frusztrált – mondta.

Mind a Knights, mind egy, az ügyet ismerő forrás azt mondta, hogy nem világos, hogy Izrael most korlátozott katonai csapást hajt-e végre, vagy megvárja, amíg a nukleáris tárgyalások tovább zajlanak.

Trump egyre növekvő csalódottságát fejezte ki Irán közelmúltbeli közvetett tárgyalásokon tanúsított álláspontja miatt, rugalmatlannak és lassúnak állítva be Teheránt.

„Csak olyan dolgokat kérnek, amiket nem tudsz megtenni. Nem akarnak lemondani arról, amiről le kell mondaniuk” – mondta Trump hétfőn az újságíróknak.

Legkevesebb nyolc segélymunkást megölt a Hamász iszlamista terrorszervezet a Gázai övezetben szerda este – jelentette a Gázai Humanitárius Segélyalap (GHF) csütörtökön.

A Hamász fegyveresei szerda este megtámadtak egy palesztin segélymunkásokat szállító autóbuszt a Gázai övezet déli részén, Hán Júnisznál. Mint a The Times of Israel írta,

a támadásban legkevesebb nyolc segélymunkás életét vesztette, és rajtuk kívül több embert elraboltak.

Az MTI szerint a GHF nyilatkozatában a busz egy élelmiszerosztó központ felé tartott, amikor a Hamász tüzet nyitott rá. A segélyszervezet szándékos és bűnös cselekedetnek nevezte a történteket, amelyet napok óta fenyegetések előztek meg.

„A Hamász nyíltan megfenyegette munkatársainkat, segélyosztóinkat és a segítségre szoruló civileket”

– írták közleményükben.

A segélyszervezet korábban már figyelmeztetett arra, hogy a Hamász akadályozza a nemzetközi segélyek szétosztását, és kizárólag az ENSZ-t és a világszervezet palesztinokat segítő helyi ügynökségét, az UNRWA-t ismeri el hivatalos elosztóként. Ezeknek a készleteit rendszeresen fosztogatja. A GHF szerint a támadásokkal és fenyegetésekkel megfélemlítik az amerikai és palesztin segélymunkásokat.

A GHF 2,5 millió adag étel szétosztásáról számolt be a támadás napján, miközben palesztin egészségügyi források több halálesetet is jelentettek, melyekért szerintük az izraeli hadsereg felelős Rafah és Necerim környékén. Az al-Dzsazíra katari arab hírtévé szerint 14, az al-Arabíja szerint legkevesebb 45 civil halt meg. A GHF tagadta, hogy a segélyosztás helyszínein bármilyen rendkívüli incidens történt volna.

A segélyszervezet azt is jelezte, hogy gyakran kirabolják az ENSZ konvojait, még mielőtt elérnék a lakosságot, és a világszervezet nem hajlandó együttműködni más elosztóközpontok működtetésében. A GHF bejelentette, hogy továbbra is mindent elkövet a lehető legtöbb segély Gázába juttatásáért, „akkor is, ha a körülmények egyre veszélyesebbé válnak”.

A támadásra nem sokkal azután került sor, hogy lövöldözés alakult ki egy gázai segélyosztó pont közelében, a Gázai övezet déli részén, amely 27 halálos áldozatot követelt. Több hírportál is Izraelt nevezte meg felelősnek, miután nemzetközi sajtó – tényellenőrzés nélkül – átvette a gázai egészségügyi minisztérium állításait, miszerint az izraeli harckocsik nyitottak tüzet az élelmiszerhez közeledő civilekre. Szemtanúk beszámolói szerint azonban a Gáza déli részén élő, befolyásos klánokhoz hű palesztin fegyveres csoportok kerültek közvetlen összetűzésbe a Hamasz fegyvereseivel a halálos áldozatokkal járó lövöldözés során, amely a humanitárius segélyekhez való civil hozzáférés körül alakult ki.

Együttműködés a Hamász és az ENSZ munkatársai között?

Eközben az Israel Hayom című lap oknyomozásából az derült ki a napokban, hogy a Hamász nemcsak kirabolja az ENSZ konvojait, hanem az ENSZ-ügynökséggel összejátszva humanitárius segélyeket foglalt le Gáza kétmillió lakosának kárára, közvetlenül Izrael tisztviselőinek orra előtt. A lap szerint szerint ez a mechanizmus dollármilliókat hozott a Hamász kasszájának, miközben Izrael aktív háborút folytatott a Hamász infrastruktúrájának felszámolására.

A 2024-es évben folyamatos volt a kommunikáció a Hamászhoz kötődő csempészek és az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) munkatársai között – tette hozzá a lap, amely szerint a terrorszervezet szándékosan használta a WFP segélyszállítási útvonalát, hogy segélyszatyrokba rejtett cigarettát csempésszen. Emellett a Hamász terroristái rendszeresen átvették az irányítást a beérkező segélyszállító teherautók felett, kifosztották a tartalmukat, és eladták az árukat a gázai lakosoknak, vagy saját használatra halmozták fel azokat – tették hozzá.

Az Israel Hayom emellett azt írta, hogy

sok segélyszállító teherautót – időnként akár napi hatszázat is – egyenesen a Hamász magas rangú tisztviselőinek otthonába vagy a csoport raktáraiba irányítottak.

Továbbá hozzáfűzték: a háború alatt – még azután is, hogy a Hamász vezető személyiségei nyilvánosan bejelentették az ENSZ létesítményeinek átvételét és a segélyek újraelosztását – az ENSZ sosem adott ki olyan figyelmeztetést vagy nyilatkozatot, amelyben elítélték volna a lefoglalásokat.