Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában részletesen kifejtette, miért tartja elhibázottnak Ukrajna Eu tagságának gyors keresztülerőltetését, és milyen negatív következményekkel járhat ez az EU jelenlegi tagállamaira nézve. A háborúpárti Brüsszel azonban nem törődik a saját emberei érdekeivel, a bíróság által elítélt Ursula von Leyen bizottsági elnök számára Ukrajna az első.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (B) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

A szakértő szerint az első és legfontosabb probléma, hogy Kijev jelenleg nem teljesíti az EU-csatlakozás alapvető feltételeit. Ukrajna a legalapvetőbb feltételeknek sem felel meg, így a koppenhágai kritériumoknak sem, amelyek az EU-hoz vezető út kezdetét jelentik – hangsúlyozta Baráth Gábor Gergely. Ez önmagában is megkérdőjelezi a gyorsított eljárás jogosságát – tette hozzá.

*Ukrajna felvétele az EU-ba számos biztonsági kockázattal járna (Fotó: AFP)*

Emellett a történész rámutatott arra is, hogy ez a döntés rendkívül negatív üzenetet küld a nyugat-balkáni államok felé, amelyek már évtizedek óta várnak a csatlakozásra.

Észak-Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben, Bosznia és Hercegovina pedig 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Látható, hogy az érintett országok többsége tíz-húsz éve tagjelölti státussal rendelkezik, de előrehaladás nem történik

– emelte ki a szakértő. Ez a kontraszt különösen szembetűnő Ukrajna esetében, ahol a gyorsított eljárás látszólag felülírja a korábban lefektetett szabályokat és elvárásokat.

Ukrajna miatt szembemegy a választók akaratával Brüsszel

Baráth szerint az EU vezetősége ismét figyelmen kívül hagyja a tagállamok és az uniós polgárok érdekeit.

Láthattuk az elhibázott szankciós és migrációs politika esetében, most pedig Ukrajna felvétele esetében tapasztalhatjuk, hogy a józan ésszel szemben politizál az EU vezetősége

– fogalmazott. A szakértő úgy véli, hogy a háborús pszichózis és ideológiai okok miatt hozott döntések hosszú távon károsak lehetnek az unió egészére nézve.

A gazdasági következmények is súlyosak lehetnek.

Baráth Gábor Gergely szerint Ukrajna felvétele az európai mezőgazdaság végét jelentené. Ismeretlen eredetű, olcsó gabona árasztaná el az EU tagállamait, ami a termelők számára végzetes lenne.

Ez nemcsak árversenyt eredményezne, de minőségi és élelmiszerbiztonsági kockázatokat is felvet, hiszen „olyan vegyszereket használhatnak az ukrán termelők, melyek az EU-ban be vannak tiltva”.

A támogatási rendszer is jelentősen átalakulna.

A termelők az uniós agrár büdzséből kevesebb támogatásra számíthatnának, hiszen az ukrán agrárium elszívná a támogatások többségét. A kohéziós alapból a források nagy része Ukrajnában kötne ki, így a tagállamoknak kevesebb jutna, ami negatívan hatna a vállalkozásokra és a gazdaságra

– figyelmeztetett a történész.

Baráth kitért a biztonsági kockázatokra is. Az Ukrajnába 2014 óta áramló fegyverek és a korrupció magas szintje komoly veszélyt jelenthet az EU-ra nézve.

Ha Ukrajna az EU tagja lenne, a feketepiacról a fegyverek könnyen bejuthatnának a tagállamokba. A fegyverek mellett az ukrán bűnözői csoportok is veszélyt jelentenek az európai közbiztonságra

– hangsúlyozta a szakértő.

Nem elhanyagolható szempont a háborús konfliktus pszichológiai következménye sem. Baráth rámutatott:

A frontot megjárt katonák esetében a háborús poszttrauma is kockázatot von maga után. Ezen okok miatt is veszélyes lenne Ukrajna felvétele az EU-ba 2029-ig.

A történész összegzése szerint az EU jelenlegi tervei Ukrajna gyorsított felvételére számos szempontból problémásak és potenciálisan károsak lehetnek mind a jelenlegi tagállamok, mind a régóta csatlakozásra váró balkáni országok számára. Az elemzés rávilágít arra, hogy a döntéshozók látszólag figyelmen kívül hagyják azokat a komplex gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívásokat, amelyeket egy ilyen lépés magával hozna.

Brüsszel gyorsított ütemben venné fel Ukrajnát az EU-ba

Mint arról a lapunk korábban már beszámolt, Brüsszel szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, Marta Kos keményen kiállt Ukrajna támogatása mellett. A nyilatkozata szerint a bizottság elkötelezett Ukrajna gyorsított felvétele mellett.

Úgy fogalmazott:

Sikerrel kell járnunk, és sikerrel is fogunk járni Európa egyesítésének következő szakaszában. Reális esélyünk van arra, hogy egy vagy több tagjelölt országot a célvonalhoz juttassunk még ebben a mandátumban.

Kos hozzátette:

Feltétlenül meg kell tennünk a következő lépést Ukrajnával és Moldovával. Mindkét ország elvégezte a házi feladatát. Minden készen áll, és a tanács kezében van, hogy megnyissa az első klasztert.

Az Európai Bizottság mindent megtesz Ukrajna gyorsított felvételéért. A bíróság által elítélt Ursula von der Leyen 2030 előtt felvenné Ukrajnát az Európai Unióba.

Ursula von der Leyen korábban a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen beszélt a háborúban álló ország uniós csatlakozásának lehetőségéről. Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen kilátásba helyezte a 2030 előtti EU-csatlakozást.

Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat

− mondta Ursula von der Leyen.

Meg lehet akadályozni Ukrajna uniós csatlakozását, ha bátran beleállunk ebbe a vitába, ha bátran képviseljük az álláspontunkat, és nem engedjük, hogy brüsszeli és ukrán bábkormány legyen Magyarországon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Ha Magyarország ebbe beleáll, akkor meg tudjuk védeni magunkat, ami azt jelenti, hogy az embereknek megmarad az, amijük van. Ukrajna európai uniós tagsága azt jelentené, hogy az emberek elveszítik a tekintélyes részét annak, amivel ma rendelkeznek: ez adóemelést, kevesebb nyugdíjat, a rezsicsökkentés végét eredményezné.

Magyarországnak és a magyar családoknak van veszíteni valója

– mondta Orbán Viktor. Kiemelte: a magyar embereknek van véleménye Ukrajna uniós csatlakozásáról, és éppen most fejezik ki.

Ha nincs a Voks 2025, ami megtámasztja a kormány álláspontját, akkor nagyon nehéz egy brüsszeli szélviharban talpon maradnia a magyar miniszterelnöknek,

„ez az emberek segítsége nélkül nehezen megy” – tette hozzá a kormányfő. Megjegyezte: „szerencsére nem vagyunk már magányosak”, a szlovák parlament a napokban döntött úgy, hogy semmilyen szankciót nem támogatnak Oroszországgal szemben.

Formálódik az az együttműködés, ami meg akarja állítani az észszerűtlen brüsszeli politikát.

Elemzések szerint tizenegy európai uniós ország közvéleménye – beleértve a franciákat és a németeket is – ellenzi a gyorsított csatlakozást, és csak tíz az, amely határozottan támogatja – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Magyarország nyíltan kiáll Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen, ezért nemzetközi támadások középpontjába került; azok az erők, amelyek Ukrajnát „be akarják nyomni” az Európai Unióba, támadják Magyarországot, közösen az ukránokkal – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel és Ukrajna által közösen szervezett akciósorozatról van szó, és az ukránpárti és így háborúpárti erők, mélyen beépültek még a hadsereg legfelső szintjeire is.

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyéről azt mondta, az arról szól, hogy ahelyett, hogy a nemzeti érdeket képviselné a magyar állam minden kicsi fogaskereke, ehelyett bejutott valahogy az a gondolat, hogy nem a magyar kormány döntését kell követni, hanem azzal ellentétes irányba, ukránpárti álláspontokat kell képviselni, és nyomást kell gyakorolni a magyarokra, hogy támogassák Ukrajna tagságát.

A kormányfő örömét fejezte ki, hogy van önvédelmi képessége a magyar hadseregnek és a magyar politikának, és talán kellő időben sikerült fölfedni az egyik legsúlyosabb ilyen beépülést.

Észak-Macedónia 2005, Montenegró 2010, Szerbia 2012 óta vár