POLITIK
Kiegyeztek a tálibokkal is...
Olajkitermelési megállapodást írt alá Oroszország az Afganisztánt vezető tálibokkal, és még egy olajfinomítót is építenek a közép-ázsiai országban.
Kína után hamarosan Oroszország is megkezdi az olajkitermeléshez szükséges fúrásokat Afganisztánban, miután a május 13–15. között megrendezett XVI. Oroszország – Iszlám Világ nevű, Kazanyban megrendezett fórumon
a tálibok megállapodást kötöttek az orosz Inteko vállalattal.
Az afganisztáni orosz kereskedelmi központ vezetője azt is bejelentette, hogy az Inteko egy olajfinomítót is tervez felhúzni Afganisztánban.
A két ország megállapodott abban, hogy tovább bővítik kereskedelmi kapcsolataikat,
fokozzák a magánvállalatok közötti együttműködést a kőolaj- és földgázkitermelésben, illetve egy ipari-logisztikai komplexumot is létrehoznak.
Afganisztán egyelőre nem olajhatalom, a kőolajipar fellendítése korántsem sikerül volna önerőből – mutatott rá a a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az Indexen publikált cikkében.
A szerző felidézte, hogy Kína volt, aki elsőként kapott a nemzetközi csapatok kivonulása nyújtotta lehetőségen: 2022-ben a kínai Hszincsiang Közép-ázsiai Kőolaj- és Gázipari Társaság (CAPEIC) 25 éves szerződést írt alá a tálibokkal, amelynek értelmében az első évben 150 millió dollárt, majd 2026-ig összesen 540 millió dollárt fektet be Afganisztán olajiparába.
A befektetés ugyan korántsem halad a tervek szerint, de több mint 1100 tonnára sikerült növelni a napi olajkitermelés mennyiségét.
Lassan négy év telt el azóta, hogy a tálibok megdöntötték az Asraf Gáni elnök vezette afgán kormányt, ugyanakkor
eddig egyetlen állam sem ismerte el hivatalosan a tálib rezsimet.
A keleti hatalmak azonban – élükön Oroszországgal és Kínával – a kapcsolatok normalizálására törekednek, és de facto elfogadták a tálibok hatalmát. Vlagyimir Putyin korábban arról is beszámolt, hogy az iszlamisták fontos szövetségest jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemben.
Az orosz legfelsőbb bíróság április közepén jelentette be, hogy leveszi a Talibánt a terrorszervezetek listájáról, melyre még 2003-ban tette fel. A határozat május 20-án lépett hatályba, így megnyíltak a kapuk a partnerség kialakítása előtt. Moszkva azzal indokolta a döntést, hogy a régióban fokozódott az iszlamista fegyveres szervezetek aktivitása, ami egyebek mellett súlyos biztonsági kihívásokat ró az országokra, ezek legyőzéséhez pedig szükséges a tálibok támogatása.
Zamir Kabulov, Oroszország korábbi afganisztáni nagykövete leszögezte: Moszkva segíteni fogja a tálibokat az ISIS-K elleni harcban.
Oroszország és a tálib vezetés közeledése jól látszik.
Zabihulla Mudzsahid tálib szóvivő közölte, arra számítanak, hogy javulni fognak a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok a két ország között. A tálib hatalom elismerése azonban Oroszország részéről is várat magára. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly januárban leszögezte, hogy amíg a fegyveresek nem teljesítik politikai kötelezettségeit, nem ismerik el kormányukat.
A tárcavezető a feltételek között említette az emberi jogok tiszteletben tartását, különösen a nők és lányok esetében és olyan kormány felállítását is sürgette, amelyben nem csak tálibok kapnak helyet.
De nem Kína és Oroszország az egyedüliek, amelyek nyitnak a tálibok felé.
Már Kazahsztán és Kirgizisztán is levette a terrorszervezetek listájáról a Talibánt.
Felfüggesztette az Afganisztánban hatalmon lévő tálib mozgalom oroszországi betiltását csütörtökön az orosz legfelsőbb bíróság – írja az MTI.
A bíróság az orosz főügyészség felkérésére hozott ilyen határozatot. A tárgyalást zárt ülésen tartották meg. A döntés a kihirdetésével azonnal hatályba lépett. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024 decemberében írta alá azt a törvényt, amely olyan mechanizmust vezetett be, amelynek keretében bármely szervezetet le lehet venni a terrorszervezetek listájáról, ha felhagy a terrorizmus propagálásával, igazolásával és támogatásával.
A legfelsőbb bíróság ítéletének hatályba lépése lehetővé tette, hogy a tálibok kikerüljenek ebből a felsorolásból.
Az iszlamista tálib mozgalmat 2003. február 14-én tiltotta be Oroszországban a legfelsőbb bíróság, amelynek dokumentumai szerint az 1994-ben Afganisztánban megalakult mozgalom kapcsolatot tartott fenn a csecsenföldi illegális fegyveres csoportokkal.
Putyin 2024-ben kijelentette, hogy a tálibok jelentik a legitim hatalmat Afganisztánban, ami azt jelenti, hogy Oroszországnak „a realitásokból kell kiindulnia, és ennek megfelelően kell a kapcsolatait kiépítenie”.
Ugyancsak tavaly az orosz külügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium jelentést készített az elnöknek, amely szerint a tálibokat le lehet venni a tiltott szervezetek listájáról.
Oroszország kész segíteni a tálibokat az Iszlám Állam afganisztáni szárnya, az ISIS-K elleni harcban – közölte Vlagyimir Putyin afganisztáni különmegbízottja pénteken az állami médiával.
„Ez a csoport, amely a globális dzsihád ultraradikális ideológiáját vallja, közös ellenség Oroszország és Afganisztán számára” – hangsúlyozta Putyin különmegbízottja Zamir Kabulov a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
„Minden lehetséges segítséget megadunk az ország hatóságainak” – tette hozzá Kabulov.
Az ISIS-K vállalta a felelősséget a 2024. márciusi moszkvai koncerthelyszín elleni támadásért, amelyben 145 ember halt meg.
A merényletet követő hónapokban
Putyin a tálibokat Oroszország szövetségeseként emlegette a terrorizmus elleni küzdelemben
– emlékeztet a Themoscowtimes.com.
Több orosz tisztviselő is felszólította a Nyugatot, hogy oldja fel az iszlamista csoporttal szembeni szankciókat.
Április 17-én az orosz Legfelsőbb Bíróság levette a tálibokat a terrorszervezetek listájáról, amelyen 2003 óta szerepeltek.
Meghívta legnagyobb éves gazdasági fórumára is a Talibánt Oroszország, miközben történtek lépések annak érdekében is, hogy ismét engedélyezzék a szervezetet Oroszországban – nyilatkozta hétfőn egy orosz diplomata.
A tálibokkal már egy ideje igyekszik javítani a kapcsolatait Moszkva
Moszkva fokozatosan építi a kapcsolatait az iszlamista szervezettel, mióta az 2021-ben átvette Afganisztán irányítását, miután az amerikai hadsereg elhagyta az országot. Ezt azonban nehezíti, hogy a Talibánt 2003-ban Oroszország terrorszervezetnek minősítette és betiltotta. Zamir Kabulov külügyminisztériumi tisztviselő szerint azonban hamarosan a csoport lekerülhet a tiltott szervezetek listájáról, sőt
meghívót is kapott a június 5–8 közötti Szentpétervári Gazdasági Fórumra.
A diplomata szerint az afgán vezetők főként az olajipar termékei iránt érdeklődnek – írja a Reuters, hozzátéve, hogy a szentpétervári fórum jelentősen átalakult az Ukrajna elleni inváziót követően, így ott egyre kevesebb nyugati és egyre több kínai, közel-keleti, indiai és afrikai látogató érkezik.
Ripost hírek
