Az oroszok 479 drónnal támadták Ukrajnát

Oroszország rekordszámú, több mint 470 drónt és 20 rakétát indított Ukrajna ellen, légitámadás érte Kijevet is – jelentette be hétfőn az ukrán hadsereg az MTI szerint. Az ukrán hadsereg mindeközben egy orosz gyártóüzemre csapott le.

Az ukrán légierőnek a Telegramon közzétett tájékoztatása szerint

Oroszország összesen 479 drónt és 20 rakétát – köztük négy Kinzsal rakétát – lőtt ki Ukrajna irányába az éjszaka folyamán, de  a légvédelem az eszközök nagy részét megsemmisítette.

Ugyanakkor a lezuhanó eszközök több helyen károk okoztak: Kijevben és környékén például lakóházak és autók gyulladtak ki. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a fronttól igencsak messze, Nyugat-Ukrajnában található Rivnye városát is támadás érte most (több közép-ukrajnai régióval együtt).

A mostani volt a legnagyobb orosz drón- és rakétatámadás Ukrajna ellen: az utóbbi hónapokban többször is megdőlt ez a rekord, de akkor még inkább a 200-300-as nagyságrendben indultak az éjjeli támadások a mostani 500-zal szemben (és az orosz hadiipar kapacitásnövekedését nézve egyáltalán nincs kizárva, hogy a jövőben akár 1000 drón is indulhat egy-egy éjjel Ukrajna ellen).

Az ukránok is visszatámadtak

Közben az ukrán hadsereg – ugyancsak a Telegramon – bejelentette, hogy

dróncsapást mért az Oroszországban található Csuvasföld egyik létesítményére, ahol a közlemény szerint drónokhoz és más fegyverekhez használt navigációs eszközöket gyártanak.

Erről a támadásról a közösségi médiában is megjelentek felvételek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az orosz haditengerészet új stratégiai irányvonaláról szóló dokumentumot – erről Nyikolaj Patrusev, orosz elnöki beszélt egy interjúban a Reuters szerint. Patrusev azt is mondta, az új tengerészeti stratégia azt a célt szolgálja, hogy megerősítse Oroszország pozícióját a világ tengeri nagyhatalmainak sorában.

Oroszország rendelkezik a világ harmadik legerősebb hadiflottájával Kína és az Egyesült Államok után, azonban a hírügynökség szerint az orosz flotta képességeit jelentős mértékben visszavethette az ukrajnai háború.

Patrusev szerint a dokumentumot, amely a Stratégia az orosz haditengerészet fejlesztésére 2050-ig nevet viseli az elnök még május végén hagyta jóvá. Részleteket ugyan nem közölt a tartalmáról, annyit azonban ezzel összefüggésben elárult, hogy az orosz hadiflotta céljait figyelembe vevő, hosszú távú forgatókönyvekben gondolkodnak, valamint azt, hogy Oroszország fokozatosan helyreállítja pozícióját a világtengereken.

Moszkva időközben a hidegháborús szintre emelte a védelmi kiadásokat.

A nyilvánosan elérhető adatok szerint Oroszországnak 79 tengeralattjáróval – ebbe beletartozik a 14 nukleáris meghajtású ballisztikus-rakéták kilövésére képes tengeralattjáró is –, ezenfelül 222 hadihajóval rendelkezik. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma szerint jelenleg Kína rendelkezik a világ legnagyobb hadiflottájával, valamint azzal számolnak, hogy 460 hadihajóval bővítik 2030-ig.

Az Egyesült Államok zárt ajtós tárgyalásokon megtagadta azt, hogy légvédelmi eszközökkel járuljon hozzá annak a brit-francia „biztosító erőnek” a működéséhez, amelyet a háború utáni Ukrajnába küldenének a tűzszünet fenntartása érdekében – értesült a Bloomberg hírügynökség.

Ennek az erőnek az ötletét az utóbbi hónapokba vetették fel az úgynevezett tettre készek koalíciójának országai. Az elképzelés szerint az ottlétük egyik értelme pont az lenne, hogy Ukrajnának légi támogatást biztosítsanak a légtér biztonsága érdekében, valamint katonai jelenlétet a Fekete-tengeren a kereskedelem ösztönzése érdekében, illetve hogy csökkentsék egy az orosz agresszió kiújulásának veszélyét.

A fentiekből adódóan fontos lenne, hogy az amerikaiak különféle eszközökkel, köztük légvédelmi támogatással segítsék a küldetést. A Bloomberg szerint Keir Starmer brit kormányfő a kezdetektől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy amerikai háttértámogatást kapjanak a jelenlétükhöz, mert szerinte ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Oroszországot visszatartsa bármilyen jövőbeli tűzszüneti megállapodás megszegésétől. Ugyanakkor, mint írták

az európai szövetségesek mostanra az amerikai kollégáikkal folytatott megbeszéléseken arra a felismerésre jutottak, hogy Donald Trump elnök nem fogja megadni azokat a garanciákat, amelyeket ők szeretnének.

A hírügynökségnek erről több bennfentes is beszélt névtelenséget kérve, de se a brit kormány, se a Fehér Ház nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatos megkeresésükre.

Mint írták, a britek és a franciák az amerikai álláspont miatt csökkentették a várakozásaikat,

azt viszont továbbra is várnák, hogy az Egyesült Államok biztosítson hírszerzési támogatást, valamint segítsen az ukrán-orosz határ megfigyelésében.

Egyes európai tisztviselők azt is remélik, hogy Trump beavatkozna, ha brit és francia csapatokat vennének célba Oroszország esetleges ukrajnai támadásai, bár úgy vélik, nem valószínű, hogy írásban is megfogalmazna egy ilyen garanciát – mondta a hírügynökség forrásainak egyike. Mindemellett az európaiak abban bíznak, hogy szükség esetén az ukrán haderő, a szövetségesek nekik nyújtott kiképzése, a NATO keleti szárnyán állomásozó európai csapatok és repülőgépek, valamint a Fekete-tengeren történő járőrözés kombinációja elegendő lehet az orosz agresszió elrettentéséhez.

Ugyanakkor az európai tisztviselők jelen állás szerint egyre valószínűtlenebbnek tartják azt, hogy most sikerülhet békés úton rendezni a konfliktust Oroszországgal. Ennek ellenére továbbra is előkészítés alatt vannak az ukrajnai misszió tervei, amely olyan nem európai nemzeteket is magában foglal, mint Kanada, Ausztrália, Japán és Új-Zéland.

A tettre készek koalíciónak harminc tagja közül tizenöten már ajánlottak fel erőket – köztük repülőgépeket, hadihajókat és más katonai felszereléseket – ehhez a küldetéshez, azonban azoknak az országoknak a száma még „egy számjegyű”, amelyek a saját csapataikat is hajlandóak lennének Ukrajnába küldené biztosító erőként – írta a Bloomberg.

Részben a Vlagyimir Putyin orosz elnök által ígért, Oroszország határainak védelmét szolgáló ütközőövezet létrehozása céljából zajlik az ukrajnai Dnyipropetrovszki területen indított offenzíva – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, tudatta az MTI.

„Többek között, kétség kívül” – válaszolta Peszkov egy arra vonatkozó újságírói kérdésre, hogy az offenzívát egy ütközőövezet kialakítása érdekében indították-e. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő Fóruma – 2050 nevű rendezvényen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy „a különleges katonai művelet” folytatódni fog az ukrán féllel történt isztambuli tárgyalásokat követően, ugyanakkor Oroszország kész párhuzamosan diplomáciai úton a humanitárius kérdések rendezésére. „Jelenleg tárgyalásokat folytatunk (Ukrajnával) Isztambulban. Műveletünk folytatódni fog, (Vlagyimir Putyin) elnök ezt világosan megmondta.”

„Párhuzamosan készek vagyunk a klasszikus diplomácia útján hozzájárulni a különleges katonai művelet céljainak eléréséhez, mindenekelőtt a humanitárius kérdések rendezéséhez”

– mutatott rá az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov „szentségtörőnek” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntését, hogy az isztambuli megállapodás értelmében elutasította időben átvenni az elesett ukrán katonák holttesteit. „Már annyi minden elhangzott. Nem akarok többet erről a szentségtörő témáról több szót ejteni” – mondta. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz elnök tanácsadója, aki a szemben álló felek közötti közvetlen tárgyalásokon az orosz küldöttség vezetője volt, szombaton jelezte, hogy az orosz fél a hatezerből már elszállította az első 1212 holttestet az átadás helyszínére. Az orosz védelmi minisztérium kontaktcsoportja megérkezett az ukrán határra, de

Kijev váratlanul és indoklás nélkül határozatlan időre elhalasztotta a holttestek átvételét és a hadifogolycserét – mondta akkor Megyinszkij.

Az orosz védelmi tárca hétfőn közölte, hogy az Isztambulban június 2-án született megállapodás keretében a felek kölcsönösen átadták a 25 évesnél fiatalabb hadifoglyok első csoportját. A minisztérium pontos számot nem említett, mindössze annyit közölt, hogy a csere paritásos alapon történt és az orosz katonákat Fehéroroszországba vitték, ahonnan majd Oroszországba indulnak tovább.

A hétfőn ismertetett orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az éjszaka során 49 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem oroszországi területek felett.

A közleményben emellett arról is tájékoztattak, hogy ugyanakkor megsemmisítettek két, az oroszországi nyizsegorodszki régióban lévő Szavaszlejka légibázison állomásozó harci repülőgépet.