
Az izraeliek megölték az iráni hírszerzés vezetőjét
Izraeli támadás végzett az iráni hírszerzés vezetőjével és helyettesével – jelentette be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egy amerikai médiumnak adott interjúban.
A kormányfő a Fox News hírtelevízió Special Report című műsorának adott exkluzív interjúban a pénteken indult izraeli katonai művelet indokaként említette az iráni vezetés sietségét az urándúsításban az Izrael megsemmisítésére szolgáló atombomba kifejlesztése érdekében. Másik okként Irán ballisztikus rakétagyártásának gyorsított ütemű felfuttatását említette, aminek eredményeként három éven belül Irán éves kapacitása 3600 eszközre növekedett volna és további három év múlva elérte volna a 10 ezret, köztük interkontinentális ballisztikus rakétákkal.
Az iráni atomfegyver-program jelentette veszélyről szólva izraeli hírszerzési értesüléseket említett, amelyek szavai szerint arról szóltak, hogy
Iránnak szándéka volt nukleáris fegyvert adni a jemeni húsziknak,
amit az izraeli politikus „globális léptékű nukleáris terrorizmusnak” nevezett.
Benjámin Netanjahu azt hangoztatta, hogy az izraeli támadások célpontjai katonai és nukleáris létesítmények, és hozzátette, hogy eddig egy olajlétesítményt ért izraeli találat, ami nem termelőüzem, hanem tároló volt.
Hozzátette, azzal, hogy az izraeli támadások első ütemében az Irán nyugati határvidékére telepített légvédelmi rendszereket semlegesítették, szabad utat nyitottak a légierő számára Teherán felé annak érdekében, hogy precíziós támadásokat hajthassanak végre.
A miniszterelnök elmondása szerint
folyamatos kapcsolatban van Donald Trump amerikai elnökkel,
és megerősítette, hogy
előzetesen tájékoztatták az amerikai vezetést a támadásról.
Megállapította, hogy Izrael és az Egyesült Államok „teljes mértékben” egyeztet, de hozzátette, hogy amiként az Egyesült Államok aszerint hozza meg döntéseit, hogy „mi a legjobb Amerikának”, úgy Izrael aszerint dönt, ami a túlélését szolgálja. Az izraeli-amerikai kapcsolatok alapjának a „kölcsönös tiszteletet” és „kölcsönös bizalmat” nevezte.
Az iráni külügyminiszter ajánlatát, miszerint Irán elállna a légicsapásoktól, amennyiben Izrael is ezt tenné, Benjámin Netanjahu hiteltelennek nevezte, és megismételte, hogy
Izrael célja elvágni Irán útját az atomfegyver kifejlesztése felé.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy amennyiben Irán elfogadná Donald Trump feltételeit az atomfegyver kifejlesztésére irányuló programjának megszüntetésében, az más helyzetet teremtene.
Arra az amerikai hírügynökségi értesülésre, miszerint Donald Trump amerikai elnök „vétózta meg” Irán legfőbb vezetője, Ali Hameni ajatollah elleni izraeli politikai gyilkosság végrehajtását, Benjámin Netanjahu úgy reagált, hogy „sok hamis tudósítás jelenik meg beszélgetésekről, amelyek soha nem történtek meg”, ugyanakkor hozzátette, „megtesszük, amit meg kell tennünk”.
Robbanások hallatszottak vasárnap az Irán észak-keleti részén fekvő Meshedben – jelentette a Fars iráni hírügynökég.
A jelentés szerint a légvédelem működésbe lépett a térségben. A Tasnim félhivatalos iráni hírügynökség szerint a város repülőtere felől hallatszottak a detonációk. A jelentés szerint az épületeket, illetve a felszállópályákat nem érte kár.
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a légierő a meshedi repülőteret támadta.
Ez az Izraelből végrehajtott legnagyobb mélységi támadás iráni terület ellen a pénteken kezdődött támadások óta
– tette hozzá a hadsereg.
Meshedben van Reza imám szentélye, az iráni síita muzulmánok legszentebb helye. Az iráni állami televízió jelentése szerint legkevesebb öt ember életét vesztette, amikor Teheránban izraeli találat ért egy lakóházat.
A ház egy sűrűn lakott negyedben áll, ezért feltételezik, hogy sok a halálos áldozatok és a sebesültek száma.
Tömeges járattörlést jelentettek be mind az izraeli, mind a külföldi légitársaságok vasárnap a Tel-Aviv melletti Ben Gurion nemzetközi repülőtér és az izraeli légtér lezárása miatt.
Egyelőre nem közölték az izraeli hatóságok a légiforgalom újraindításának várható idejét. Az izraeli El Al bejelentette, hogy összes járatát törölték 2025. június 17-ig.
A következő városokba június 23-ig nem repülnek gépeik: Berlin, Tbiliszi, Barcelona, Batumi, Varsó, Ródosz, München, Tivat, Lisszabon, Tokió, Krakkó, Velence, Szaloniki, Marseille, Kréta (Iráklión), Kefalónia, Szantorini, Chisinau, Belgrád, Tirana, Porto, Míkonosz, Lefkada és Moszkva.
A katonai rádió jelentése szerint mintegy százötven-kétszázezer izraeli rekedt külföldön. „Amint a biztonsági és repülési hatóságoktól engedélyt kapunk rá, mindent megteszünk minél több izraeli hazatéréséért, valamint azért, hogy fokozatosan helyreálljon a menetrend, és mentesítő járatokat indítunk Izraelhez közeli célállomásokról” – közölték. Az izraeli hatóságok szerint hetekbe telhet, mire az izraeliek hazatérnek.
A Walla hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy Jordánia és Egyiptom szárazföldi határátkelői nyitva vannak, és a Sínai-félsziget érintésével Taba átkelőnél Egyiptomból, illetve a Rabin átkelőnél vagy a Husszein Sejk átkelőnél Jordániából továbbra is megközelíthető Izrael.
Viszont az izraeli nemzetbiztonsági tanács vasárnap figyelmeztette az izraelieket, hogy ne próbáljanak meg szárazföldön hazajutni sem Jordániából, sem Egyiptomból. Mindkét országra 4-es szintű riasztás vonatkozik, ami azt jelenti, hogy tilos oda az utazás, és akik már ott vannak, azonnal el kell hagyniuk az országot.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy földalatti rakétaindító létesítményt is támadott a nyugat-iráni Horramábádban.
Az iráni Tasnim félhivatalos iráni hírügynökség szombat éjjeli jelentése szerint Irán részlegesen felfüggesztette a termelést a világ legnagyobb gázkitermelő helyén lévő egyik üzemben, ahol izraeli légicsapás következtében tűz keletkezett.
„Fontos helyszínről van szó, amely a múltban még az iráni rendszer egyik propagandavideójában is szerepelt” – közölte újságírókkal Effi Defrin dandártábornok, az izraeli hadsereg szóvivője.
„A létesítményt találat érte, és az ott tartózkodó magas rangú vezetőket szintén megsemmisítettük”
– tette hozzá Defrin, aki hangsúlyozta, hogy több tucatnyi más rakétalétesítményt is leromboltak.
A hadsereg szerint a létesítményben alagutak voltak, amelyekben föld-föld rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket tároltak, és számos rakétaindító silót alakítottak ki.
A dél-iráni Busehr tartományban lévő Dél-Fársz gázmezőn – amely Katarral közös tulajdonú – az egyik üzembe szombatom izraeli drón csapódott be, hatalmas detonációt és tüzet okozva – jelentette a Tasnim hírügynökség. A Kangan kikötővárosban található üzemben később sikerült eloltani a tüzet.
A Dél-Fársz olajmező kangani üzemében folyékony gázt és más termékeket állítanak elő.
A Dél-Fársznak oroszlánrésze van az iráni gáztermelésben, amely a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államoké és Oroszországé után.
Az iráni Forradalmi Gárda elithadsereg vasárnap bejelentette további hat tábornok halálát, így az izraeli hadműveletben meghalt magas rangú tisztek száma már legkevesebb 14-re nőtt.
Izrael már a harmadik napja intéz támadásokat iráni védelmi és nukleáris létesítmények, katonai vezetők, olajipari létesítmények és városi célpontok ellen.
Az áldozatok között olyan prominens személyiségek is vannak, mint a Forradalmi Gárda főparancsnoka, Hoszein Szalami és a vezérkari főnök, Mohammad Bageri.
Irán hadüzenetnek minősítette az izraeli támadásokat, és Izrael területe ellen intézett több száz rakéta- és dróncsapással válaszolt.
A Forradalmi Gárda szócsövének tekintett Tasnim hírügynökség beszámolója szerint Szalami, Bageri és más elesett főtisztek temetését kedden tartják meg.
Az izraeli légierő a támadások megkezdése óta kilenc olyan iráni tudóst ölt meg, akik jelentősen szerepet játszottak Teherán nukleáris fegyverprogramjában, közölte a hadsereg szombaton - írja a jns.org.
„Az összes likvidált tudós és szakértő jelentős tudással rendelkezett az iráni nukleáris programban, és több évtizedes tapasztalattal a nukleáris fegyverek fejlesztésében” – áll az IDF (Izraeli Védelmi Erő) közleményében. Hozzátették: mindannyian központi szerepet játszottak abban, hogy az iráni rezsim atomfegyverhez juthasson.
„Likvidálásuk jelentős csapást jelent az iráni rezsim tömegpusztító fegyverek megszerzésére irányuló képességeire”
– hangsúlyozza a közlemény.
Richard Kemp ezredes, a brit hadsereg korábbi parancsnoka a jns.org-nak arról beszélt, hogy a tudósok kiiktatása hosszú távú következményekkel jár Teherán nukleáris ambícióira nézve.
„Még ha Izrael katasztrofális károkat is okoz az infrastruktúrában, Irán újjáépítheti azt, hacsak nem vesznek el az alapvető tudományos ismeretek és képességek.”
– mondta a Kemp, aki nagy stratégiai eredménynek nevezte, hogy kiderült: az iráni rezsim ennyire sebezhető: „Bebizonyították, hogy képtelenek megvédeni magas rangú parancsnokaikat, tudósaikat és nukleáris létesítményeiket. Ez gyengeséget jelez, és felbátoríthatja az iráni népet.”







