A Tisza Párt az ukrán gazdák érdekeit képviseli

A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös közleményben ítélte el a Tisza Párt tevékenységét, mert az a két szervezet szerint az ukrán gazdákat támogatja a magyar mezőgazdaság kárára. A két szervezet szerint Ukrajna EU-csatlakozása súlyos következményekkel járna a hazai gazdák számára, és felháborítónak tartják, hogy a Tisza Párt politikusai nyíltan kioktatják a magyar gazdákat.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élesen bírálta a Tisza Párt agrárpolitikáját. Közleményük szerint a párt agráriumban tanúsított „ukránbarát álláspontja súlyos következményekkel járhat a magyar mezőgazdaságra nézve.”

A két szervezet szerint különösen riasztó, hogy a Tisza Párt politikusai az ukrán gazdák érdekeit védelmezik, miközben a magyar termelőket kioktatják.

„Felháborító és figyelmeztető jel az egész gazdatársadalom számára, hogy a Tisza Párt agrárszakértői sorra tesznek ukránbarát nyilatkozatokat, és érzékenyíteni próbálják a magyar gazdákat Ukrajna EU-csatlakozására” – olvasható a közleményben.

Legutóbb Varga Lőrinc, a Tisza Párt agrárpolitikai szereplője üzente a magyar gazdáknak azt, hogy alkalmazkodjanak az ukrán uniós tagsághoz.

A NAK szerint Ukrajna erőltetett EU-csatlakozása komoly versenyhátrányba hozná a magyar termelőket, sőt az egész magyar élelmiszerbiztonságot is veszélybe sodorná. A közlemény kiemeli, hogy Ukrajna mezőgazdasági szabályozása és termelési struktúrája jelentősen eltér az uniós normáktól, ami súlyos piaci zavarokat idézne elő.

Az elmúlt két és fél évben már közel 200 millió tonna ukrán agrártermék érkezett az EU-ba, ami már most is nyomást gyakorol a gazdákra – és ez a nyomás csak fokozódna.

A MAGOSZ és a NAK emlékeztet: Ukrajna csatlakozása a közvetlen területalapú támogatások jelentős csökkenését is eredményezné. Egy, e támogatáscsökkentés ellen indított petíciót több mint 250 ezren írtak alá. A két szervezet szerint Brüsszel gyakorlatilag az agrártámogatások ötödét, 85 milliárd eurót Ukrajnának adná, miközben a magyar gazdáknak járó forrásokat elvonnák.

Különösen aggasztónak tartják, hogy a Tisza Párt politikusai nemcsak, hogy nem védik meg a magyar mezőgazdaság érdekeit, de aktívan a magyar gazdák alkalmazkodására buzdítanak.

„Ahelyett, hogy kiállnának a magyar termelők mellett, a Tisza politikusai az ukrán érdekeket szolgálják” – olvasható a közleményben.

A MAGOSZ és a NAK szerint a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás során több mint kétmillió ember utasította el Ukrajna EU-csatlakozását, mivel a válaszadók 95%-a ellenezte azt. A két szervezet ennek fényében arról ír, hogy „a magyar gazdatársadalom nem támogatja olyan ország uniós integrációját, amely veszélyezteti megélhetésüket.”

A közlemény zárásaként a két szervezet hangsúlyozza: továbbra is teljes mellszélességgel kiállnak a magyar gazdák mellett, és minden eszközzel fellépnek azokkal a brüsszeli döntésekkel szemben, amelyek a magyar mezőgazdaság rovására születnek.

A magyar gazdák érdeke az első, ezért hazánk a Brüsszel és Kijev közötti szabadkereskedelmi megállapodás lejárta után is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat – közölte korábban közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború kitörését követően döntött úgy Brüsszel, hogy korlátlanul és vámmentesen engedi be az ukrán mezőgazdasági termékeket az Európai Unió területére. Az intézkedésnek köszönhetően ellenőrizetlenül, nagy mennyiségben áramlott be a kétes minőségű ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek az EU területére, ellehetetlenítve ezzel a magyar gazdák megélhetését és jövőjét. Ebben a helyzetben a magyar termelők érdekeinek védelmében Magyarország behozatali tilalmat vezetett be ezekkel a termékekkel szemben – tette hozzá a miniszter a közlemény szerint.

Nagy István kifejtette, június 5-én lejárt az ukrán import korlátlan és egyoldalú uniós engedélyezése, és ezután ideiglenesen a háború előtti kereskedelmi megállapodás lép életbe Ukrajna és az Európai Unió között.

Ennek értelmében meghatározott kvóták szerint hozhat be vámmentesen Ukrajna mezőgazdasági termékeket az EU területére, ezek kimerülését követően pedig vámot kell fizetnie. Hiába csökken a behozható mennyiség, továbbra sincs semmi garancia arra, hogy az EU-ba érkező import ne ragadjon be a határ menti tagállamokban, újra hatalmas piaci zavarokat okozva – mutatott rá a miniszter.

Szintén komoly problémának tartja, hogy a szabályozás továbbra sem jelent megoldást a magyar szempontból egyik legérzékenyebb termék, a kukorica esetében, tekintettel arra, hogy a vámtétel nulla. Emellett még a csökkentett kvóták is túlzott versenyelőnybe juttatnák az ukrán termelőket a magyar gazdák kárára, elsősorban a hús- és tojásfélék esetében. Ebben a helyzetben Magyarország továbbra is fenntartja a két éve nemzeti hatáskörben bevezetett behozatali tilalmat, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit.

„Itt az ideje, hogy Brüsszel végre az európai emberek oldalára álljon Ukrajna mértéktelen és kritika nélküli támogatása helyett” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter leszögezte: hazánk továbbra is kiáll azon alapvetés mellett, hogy az Európai Unióba érkező élelmiszereknek is ugyanazon szabályoknak és nyomonkövethetőségi kritériumoknak kelljen megfelelniük, mint az EU-ban előállított termékeknek. Ukrajna nem veszélyeztetheti az unió agrárpiacait, amire Brüsszelnek hosszú távú és megnyugtató megoldást kell találnia.

„Amíg ez nem következik be, addig Magyarország fenntartja a korlátozó intézkedéseket” – tette hozzá Nagy István.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke Ukrajna EU-s agrárszabályokkal kapcsolatos hozzáállásáról beszélt, megemlítve azt is, hogy úgy akar az Európai Unió tagja lenni, hogy közben semmilyen szabályt nem tart be.

A Magosz szerint Ukrajna nem tartotta be a GMO-jogszabályokkal kapcsolatban tett vállalásait, a szervezet álláspontjáról Jakab István elnök, az Országgyűlés alelnöke beszélt az M1 csatorna Ma reggel című műsorában. Jakab István szerint Ukrajna úgy igyekszik az Európai Unió tagállamai közé, hogy közben semmilyen olyan szabályt nem tart be, ami az EU szempontjából értéknek számít az agráriumban. A GMO-s termesztés mellett példaként említette az állattenyésztést, az antibiotikumok felhasználását, valamint a növényvédő szerek használatát.

Jakab István a növényvédő szerekkel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy

Ukrajna olyan eszközöket is használ, amiket már húsz éve kivontak a forgalomból, ráadásul egyes tagállamokba a fekete kereskedelemnek köszönhetően be is viszik ezeket a termékeket.

A Magosz elnöke úgy véli, a jelenlegi helyzetben Ukrajna nem arra törekszik, hogy alkalmazkodjon azon agráriumban előírt feltételekhez, amik az Európai Unióban meghatározottak egy tagállam számára, hanem durván alkalmazza a saját szabályait.

Jakab István a műsorban emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió az ATM-rendelet alapján 2014 óta lényegében vámmentesen kereskedik Ukrajnával, néhány termék kivételével (csirkehús, kukorica, zab). Ez a megállapodás a Magosz elnöke szerint 2025. június 5-én lejárt, ám elmondása szerint az Európai Unió eddig még nem állította vissza a vámokat. Jakab István azt is kijelentette: az Európai Unió eldöntötte, hogy Ukrajnát az uniós tagsággal fizeti ki, ahogy a nagy befektetőket is.