125 amerikai bombázó támadta Iránt

Donald Trump vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres támadást hajtott végre Irán három legfontosabb nukleáris létesítménye ellen: Fordo, Natanz és Iszfahán ellen. A lépés Izrael oldalán történő közvetlen katonai belépést jelent a közel-keleti konfliktusba, miután Irán és Izrael között több mint egy hete tartó nyílt katonai összecsapások zajlanak. Az amerikai elnök azt is közölte, hogy a három nukleáris üzem teljesen megsemmisült, amit Irán igyekezett cáfolni.

Magyar idő szerint vasárnap délután az amerikaiak további részleteket ismertettek egy sajtótájékoztatón. A BBC szerint Pete Hegseth védelmi miniszter azzal kezdte mondandóját, hogy a tegnap esti csapások célja Irán nukleáris képességeinek leépítése és megsemmisítése volt.

Majd azt mondta: a támadás „tönkretette” az iráni nukleáris programot, de nem érintette az iráni katonai csapatokat vagy civileket.

Hegseth szerint sok amerikai elnök a„rról álmodott, hogy végső csapást mér Irán nukleáris programjára, de Trumpig egyikük sem tudta ezt megtenni”. Hozzátette, hogy az Irán elleni hadművelet „merész és briliáns” volt, és az Egyesült Államokon kívül semelyik más ország nem lett volna képes erre.

„Trump elnök azt mondta, hogy nincs atomfegyver, ő békére törekszik, és Iránnak ezt az utat kellene követnie” – fűzte hozzá, majd arra is emlékeztetett, hogy Trump figyelmeztette Iránt arra: ha visszatámadnak, akkor az amerikai fél sokkal nagyobb erővel fog viszontválaszt adni.

Nem az a cél, hogy leváltsák az iráni rezsimet

„Ez a küldetés nem a rezsimváltásról szól és szólt. Az elnök precíziós műveletet engedélyezett az iráni atomprogram által nemzeti érdekeinket fenyegető veszélyek semlegesítésére” – tette hozzá Pete Hegseth a sajtótájékoztatón.

A miniszter köszönetet mond az éjjeli műveletben részt vevő valamennyi résztvevőnek, akik „hibátlanul” teljesítettek. A védelmi miniszter elismerését fejezte ki „izraeli szövetségeseiknek” is a támogatásért, hozzátéve, hogy a műveletek hónapokig és hetekig tartó tervezést igényeltek.

Mint mondta, B–2-es lopakodó nehézbombázók anélkül jutottak el Irán nukleáris telephelyeihez, majd vissza a bázisra, hogy „a világ tudott volna róla” erről.  Közlése szerint 2001 óta ez volt a B–2-esek leghosszabb bevetése, az általuk ledobott B–57-es bunkerromboló bombákat pedig először használták éles harci helyzetben.

Mondandóját azzal zárta: „az Egyesült Államok nem törekszik háborúra”,

de hozzátette: „Gyorsan és határozottan fogunk cselekedni, ha népünket, partnereinket és érdekeinket fenyegetik”.

Mindhárom iráni nukleáris létesítményben súlyos károk keletkeztek a vezérkari főnök szerint

Hegseth után Dan Caine vette át a szót, és arról beszélt: „Ez egy szigorúan titkos küldetés volt, amelynek időzítéséről vagy a terv jellegéről nagyon kevesen tudtak Washingtonban”, csak néhány „tervezőt és kulcsfontosságú vezetőt” tájékoztattak a tervekről. Mint mondta, az akciót „Éjféli Kalapács”  hadműveletnek nevezték el.

Majd egy hadműveleti térkép segítségével (lásd alább, a videóban) elmagyarázta a riportereknek a művelet részleteit, köztük azt, hogy

hét B2-es lopakodó nehézbombázót küldtek be a misszió részeként Irán légterébe, amelyek 18 órán át repültek.

A nehézbombázók amerikai idő szerint a délutáni (vagyis magyar idő szerint éjjeli) órákban érték el az iráni légteret, és eközben egy amerikai tengeralattjáró „több mint két tucat” Tomahawk cirkálórakétát indított az iszfaháni nukleáris létesítmény „kulcsfontosságú célpontjai” ellen.

A vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt is elmondta, hogy

keleti parti idő szerint 18.40 és 19.05 (vagyis magyar idő szerint éjjel 00.40 és 01.05) közt mindhárom nukleáris létesítmény ellen csapásokat hajtottak végre.

Közlése szerint a B–2-esek összesen 14 bunkerromboló bombát engedtek ki a létesítményekre (korábban az amerikai elnök azt mondta, hogy egyedül a fordói létesítményre 6 bombát dobtak le). Azzal kapcsolatban viszont nem akart találgatásokba belemenni a vezérkari főnök, hogy ezek után milyen állapotban lehet Irán atomprogramja.

Utolsóként a Tomahawk rakéták csapódtak be Iszfahán ellen, hogy megőrizzék „a meglepetés erejét” – mondta, hozzátéve: „Úgy tűnik, hogy Irán föld-levegő rakétarendszerei nem láttak minket”, és nem tudnak arról, hogy a B–2-es bombázókötelékre lövéseket adtak volna le az irániak.

Dan Caine hozzátette:  időbe telik, amíg teljes mértékben felmérik az Iránnak okozott kár mértékét,

„de a harci károk első felmérése azt jelzi, hogy mindhárom helyszín rendkívül súlyos károkat és pusztítást szenvedett” – mondta.

Közlése szerint a térségben lévő amerikai erők továbbra is „magas készültségben” vannak, és „teljes mértékben felkészültek az iráni megtorlásra” – bár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez „hihetetlenül rossz döntés” lenne az irániak részéről.

A sajtótájékoztató legvégén, az újságírói kérdések alatt Pete Hegseth azt is megjegyezte: Iránt továbbra is szívesen látják a tárgyalóasztalnál. „Pontosan tudják, mi az amerikai álláspont, milyen lépéseket tehetnek a béke érdekében, és remélem, hogy ezt meg is teszik” – fogalmazott a Pentagon vezetője.

A Maxar Technologies nevű vállalat műholdas felvételek készített a vasárnap hajnali amerikai támadás legfőbb célpontjáról, a fordói nukleáris létesítményről. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Irán elvesztette az atomprogramját a csapás után.

A csapásról először Donald Trump amerikai elnök számolt be magyar idő szerint az éjjeli órákban. A támadás részleteit később a Pentagon ismertette egy délutáni sajtótájékoztatón.

Mindeközben a Maxar Technologies publikálta az első műholdas felvételeit a Fordóban található nukleáris dúsító létesítményről.

A képeken friss kráterek láthatóak a helyszínen – ezek lehetnek azok a pontok, ahol az amerikai bombák becsapódtak.

Ezen kívül látható, hogy a hegyoldalon szürke por és törmelék szóródott szét a csapások következtében – írta a BBC. A fotókon azonban csak a felszín látszik, így az nem világos, hogy a földalatti nukleáris létesítményben mekkora károk keletkeztek.

Stu Ray, a McKenzie Intelligence Services vezető képelemzője a BBC Verify-nak elmondta: „Nem láthatunk hatalmas robbanáshatást a belépési ponton, mivel [ezeket a bombákat] nem úgy tervezték, hogy a belépéskor robbanjon fel, hanem mélyebben a létesítményben.” Hozzátette, hogy úgy tűnik, mintha három különálló lövedéket dobtak volna le két különböző becsapódási ponton, és a talajon látható szürke elszíneződés a robbanások által szétszórt betontörmeléket mutatja.

Ray azt is hozzátette, hogy az alagút bejáratait a jelek szerint lezárták. Mivel a bejáratok közelében nincsenek látható kráterek vagy becsapódási pontok, szerinte ez egy iráni kísérlet lehetett arra, hogy „enyhítsék a bejáratok légi bombázással történő szándékos célba vételét”.

Iráni előkészületek voltak láthatóak már a támadás előtt készült felvételeken is

A BBC még egy korábbi cikkben írt arról, hogy a Maxar Technologies a támadás előtt is felvételeket készített a helyszínen.

A Maxar szerint ezeken a június 19-én és 20-án készült fotókon „szokatlan teherautó- és járműtevékenység” látható a földalatti katonai létesítmény bejáratának közelében. Az egyik képen egy 16 teherautóból álló csoport áll az alagút bejáratához vezető bekötőút mentén, egy másikon pedig teherautók és buldózerek láthatók a fő létesítmény közelében.

A képeken új földmunkálatok is láthatóak, többek között az alagutak bejáratainál is, ami arra utal, hogy Irán megpróbálhatta megerősíteni a komplexumot a csapásokra készülve.

Ezen kívül, egy pénteken rögzített képen a Maxar szerint ugyanettől a helyszíntől alig több mint egy kilométerre az út mentén újonnan épített új védművek is láthatók.

Sky News: egyáltalán nem biztos, hogy Irán elvesztette az atomprogramját

A brit híroldal gyorselemzésében arról írt: az amerikai csapások megakadályozhatták, hogy Irán képes legyen a további urándúsításra, amely egy életképes nukleáris fegyver előállításához szükséges.

De ez nem ugyanaz, mintha megakadályoznák, hogy atomfegyvert tudjon készíteni – tették hozzá.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai bombák esetében sem biztos, hogy képesek átrobbantani azt a több mint 80 méter vastag szilárd sziklafalat, amelyről úgy vélik, hogy Irán legfejlettebb urándúsítási technológiáját rejti Fordó mélyén.

„A műholdas felvételek három látható lyukat mutatnak a komplexum feletti hegyoldal két különböző becsapódási pontján. Úgy tűnik, hogy a helyszínek közel vannak a szellőzőaknákhoz, amelyeket valószínűleg azért választottak ki, hogy maximalizálják az alatta lévő károkat és használhatatlanná tegyék a létesítményt. Több bombát használtak ugyanazon a helyen, valószínűleg azért, hogy mindegyik tovább hatoljon, mint az előző, mielőtt felrobban” – olvasható a cikkben.

 Megjegyezték: ha az Egyesült Államok valóban megsemmisítette vagy megbénította a három iráni létesítményt, akkor tényleg leállíthatja az iráni urándúsítást. Azonban„a valóság az, hogy Irán centrifugái már régóta forognak” és az ENSZ nukleáris szakértői idén május arra figyelmeztetettek,

hogy Irán már legalább 408 kilónyi 60 százalékra dúsított uránnal rendelkezik.

Ennek a szintnek az elérése a 90 százalékát jelenti annak az időnek és erőfeszítésnek, amely a 90 százalékos urán előállításához szükséges, és a 408 kilomgrammos mennyiségből kilenc atomfegyvert is elő lehet állítani – állapították meg az ENSZ szakértői korábban a Sky News szerint.

Mint írták, Irán valószínűleg a csapás előtt a dúsított uránt áthelyezte máshova (ezt látszanak igazolni a Maxar csapás előtti felvételei is), és ha ez így van,

akkor még mindig elegendő dúsított uránjuk lehet ahhoz, hogy egy kevésbé kifinomult nukleáris robbanóeszközt készítsenek belőle.

Ennek hatékonysága ugyan nem közelítené meg a 90 százalékos uránnal készülő fegyverét, és nem jelentene akkora fenyegetést Irán ellenségei számára, mivel túl nehéz lenne ahhoz, hogy még a legjobb iráni nagy hatótávolságú rakétákra is felférjen. De ettől függetlenül Iránt atomhatalmi státuszba emelné – írta a Sky News.