Krausz Gábor
Folyamatosan érkeznek vissza a szavazólapok.
Átlépte a félmilliót a visszaküldött Voks 2025 szavazólapok száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton a közösségi oldalára feltöltött videójában.
Hidvéghi Balázs azt mondta: a szavazólapok kézbesítése ezekben a napokban fejeződik be az egész ország területén, ezért arra kért mindenkit, hogy figyelje a postaládáját és vegyen részt a szavazáson.
„Sorsfordító ügyben dönthetünk most közösen, egy olyan ügyben, amely évtizedekre meghatározhatja az életünket. Mi azt mondjuk, hogy egy ilyen súlyú kérdésben a magyar emberek véleménye nélkül nem lehet dönteni” – fogalmazott a politikus.
Hozzátette: vannak azonban, akik meg akarják akadályozni, hogy véleményt mondhassunk.
„Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek helyettünk. Vegyünk részt mindannyian és szavazzunk Ukrajna EU-tagságáról” – mondta Hidvéghi Balázs.
A Voks 2025 szavazólapjait június 20-áig lehet visszaküldeni, és Hidvéghi Balázs mellett több magyar vezető politikus is, köztük Szijjártó Péter a szavazólap kitöltésére biztat. A külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben úgy fogalmazott:
„Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. Ezért is kérek mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson, s ne engedjük, hogy Brüsszelben, Varsóban vagy Kijevben dönthessenek a magyar emberek feje fölött Ukrajna európai uniós tagságáról” – mondta.
Hidvéghi Balázs fontos kérdésre hívta fel a figyelmet a Facebookon: mit lehet akkor tenni, ha valaki nem kapta meg a Voks 2025 szavazólapot. Várjon tovább a postásra? Vagy ha eddig nem érkezett meg, már nem is fog, és cselekedni kell? Nos, itt a válasz!
"Az elmúlt időszakban rengeteg panasz érkezett a Kormányhoz, melyek szerint nem érkeznek meg a VOKS 2025 szavazólapok az emberekhez. Bár a kézbesítés már gyakorlatilag befejeződött, mégis sokan hiába keresik a szavazólapot a postaládájukban.
Tudjuk, hogy komoly erők akarják megakadályozni, hogy a magyarok szabadon véleményt mondjanak Ukrajna EU-tagságáról. Vannak ilyen politikai erők Brüsszelben, és vannak ilyenek itthon is.
Tekintettel a beérkezett panaszok nagy számára a Kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy e-mail címet és egy ingyenesen hívható telefonszámot, ahol ezeket a panaszokat jelezni tudják felénk. Aki tehát nem kapta meg a VOKS 2025 szavazólapot, az az alábbi módokon jelezheti ezt nekünk: e-mailben a [email protected] e-mail címre küldjön üzenetet, vagy telefonáljon a 1818-as ingyenes zöld számra, és ott kollégáink regisztrálják a panaszát" – árulta el Hidvéghi, majd azzal zárta videós posztját:
Ukrajna EU-tagsága egy mindannyiunkat érintő nagy jelentőségű kérdés. Ne hagyjuk, hogy megakadályozzák, hogy részt vegyünk a szavazáson!
Egy új eszköz a véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-s tagságáról; a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára korábban a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hidvéghi Balázs közlése szerint a szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni. A postázást április közepén indítják, május végéig valamennyi Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár megkapja a szavazólapot, amelyet egy ingyenes válaszborítékban, postán juttathat vissza a kormány részére. Nemzetközi szerződés esetén nem lehet népszavazást tartani; a nemzeti konzultáció pedig egy másik típusú véleménykikérés, ott több konkrét kérdésben, több témában kérdezik az emberek véleményét.
Itt azonban most egyetlen egy kérdés merült fel - indokolta az államtitkár, hogy miért ezt az új eszközt választották. Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, "mi vagyunk az elsők, akik az emberekhez fordulunk ebben a nagy horderejű kérdésben".
A kormány azt az álláspontot fogja képviselni, amelyet a magyar emberek megerősítenek a véleménynyilvánító szavazáson. Ukrajna nem válhat az Európai Unió tagjává a magyarok beleegyezése nélkül, itt a tagállamoknak vétójoga van - hangsúlyozta. Az államtitkár kifejtette, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, még az ő hivatali idejében, azaz öt éven belül, gyorsított eljárásban vennék fel Ukrajnát az EU-ba. Hidvéghi Balázs rámutatott arra, hogy ennek számos kockázata van, a legfőbb pénzügyi jellegű. A 800 ezres ukrán hadsereg - amelynek létszámát az elnök a béke megkötése után egymilliósra akar emelni - fenntartását, felfegyverzését, további működtetését Európa pénzzel kívánja támogatni amellett, hogy a saját fegyverkészleteit is meg kívánja erősíteni. Ráadásul "gyakorlatilag európai pénzből tartjuk fent az ukrán állam működését, ez is óriási összegeket emészt fel" - jegyezte meg. Vannak mezőgazdasági kockázatok is. Ukrajnában a megművelhető földterület az egyharmada a jelen pillanatban az Európai Unióban található megművelhető földterületeknek.
"A közös agrárpolitika, a földalapú támogatások abban a formában, ahogy ezeket ismerjük, megszűnnének" - figyelmeztetett. Az ukrán mezőgazdaságban és élelmiszeriparban nagyon sok olyan vegyszert használnak, amelyek az unióban már be vannak tiltva, mert veszélyesek az egészségre. "Ezek a termékek, termények elárasztanák a piacainkat, egészségügyi kockázatokat jelentenének" - mondta az államtitkár. Közlése szerint vannak biztonsági aggályok is. Az ukrán maffia korábban Észak-Magyarországon már jelen volt a szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, drogkartellek, prostitúció révén.
"Ezek is mind megjelenhetnének az unió területén, és ugye Magyarország szomszédos ország, tehát rögtön nálunk" - mutatott rá. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy a gyorsított felvételre, az ukrán hadsereg és az állam finanszírozására nincs meg a fedezet, mindezt csak közös kölcsönökből lehetne finanszírozni. "Mi nem támogathatunk ilyet, nem akarunk közösen eladósodni Ukrajna érdekében az európai uniós tagállamokkal" - húzta alá az államtitkár.
Arról is beszélt, miért olyan fontos a szavazás, és mennyibe kerülhet, ha rosszul döntünk.
Brüsszelben az emberek megkérdezése nélkül akarnak dönteni Ukrajna gyorsított uniós felvételéről – ez pedig katasztrofális következményekkel járna. Ukrajna támogatása eddig is minden magyar családnak 2,5 millió forintba került.
Ez az összeg Ukrajna csatlakozása után akár 4 millió forintra is emelkedhet családonként, ami összesen 7 milliárd forintot jelentene. Ez közel 3 millió forint veszteséget okozhatna a gazdálkodóknak.
Aki Ukrajnára mond igent, az a Magyarországnak járó uniós pénzekre mond nemet.
Hidvéghi kiemelte: bár az ellenzék teljesíti a brüsszeli elvárásokat és támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, ilyen sorsdöntő kérdésekben kizárólag a magyar érdek lehet az első. Ezért mindenkit szavazásra ösztönöz.